Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
Д Vízépítőipari Tröszt szerepe a mélylégbefűvással működő szennyvíztisztítás meghonosításában A célok A Vízépítőipari Tröszt műszaki-fejlesztési tevékenysége a 70-es évek végéig elsődlegesen építéstechnológiai jellegű volt. Ebben az időben az elsődleges cél a kivitelezői kapacitás korszerűsítése volt annak érdekében, hogy csökkenő létszámmal is eleget lehessen tenni a mennyiségileg állandóan fokozódó ágazati fejlesztési igényeknek. Az ismeretes világgazdasági helyzet alakulása nyomán megváltozott hazai gazdaságpolitika felvetette a Vízépítőipari Tröszt előtt is a műszaki fejlesztés olyan — szerkezeti és működtetési technológiai megoldásokra irányuló — kiterjesztését, amelyek összhangban vannak a Tröszt építéstechnológiai fejlesztési eredményeivel és ezen túlmenően is potenciális előnyt jelenthetnek egy kialakuló vállalkozási versenyben. Ebben a helyzetben érte a Trösztöt 1980-ban az OVH megbízása az úgynevezett előregyártott szovjet típusszennyvíztelepek hazai körülményeknek megfelelő átterveztetésére. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kívánunk arra, hogy az 1979-ben tartott OVH elnökhelyettesi koordinációs értekezlet számára adott tröszti észrevételekben is rámutattunk arra, hogy hazai körülmények között — a potenciálisan is kicsi, gyakorlatilag még kisebb darabszám miatt — nem gazdaságos az eredeti, előregyártott kivitelben történő honosítás. Ehelyett a Trösztnél már megvalósult, illetve megvalósulóban levő építéstechnológiai fejlesztésekkel összhangban: szerelhető nagytáblás zsaluzatok, szivattyús betonozás, gyárilag hegesztett betonacél-hálók alkalmazása stb.; monolit műtárgyként kell áttervezni a szovjet típustervekben szereplő úgynevezett kombinált szennyvíztisztító műtárgyat. Ennek formai kialakítása ugyanis erre kiválóan alkalmas. A termelékeny építéstechnológiával szorosan összehangolt építmény-szerkezeti fejlesztést szerencsésen egészíti ki a berendezés —- legalábbis hazailag — újszerű működése is, bár a szaktervezők oldaláról annak idején igen sok ellenvélemény nyilvánult meg és még ma is fellelhetők ennek nyomai. A Vízépítőipari Tröszt keretébe tartozó KEVITERV-es tervezőkkel, valamint a finn NOKIA konszern szaktervezőivel konzultálva meggyőződtünk a mélylégbefúvásos tisztítási mód előnyeiről az egyéb levegőztető megoldásokkal szemben. Ügy véltük és az elkészült tervek birtokában még inkább úgy véljük, hogy mind a beruházási költségek, mind a használati érték vonatkozásában korszerű és versenyképes, komplett létesítmény terveinek birtokába jutottunk. Azok számára, akiknek erről nincs tudomásuk, tájékoztatóul röviden: a kutatás-fejlesztési szerződés az OVH központosított műszaki-fejlesztési alapja és a Tröszt műszaki-fejlesztési alapja közös teherviselésével úgy jött létre az OVH és a Vízépítőipari Tröszt között, hogy egyrészt a Tröszt biztosítja tervező vállalata révén a honosítási és építéstechnológiai jellegű átterveztetésen túlmenően a konstrukció továbbfejlesztését is, másrészt a Tröszt biztosítja valamennyi kivitelező vállalata bekapcsolásával a bárhol jelentkező megrendelői igények kielégítését. Ennek fejében a tervek a Vízépítőipari Tröszt tulajdonát képezik, aminek birtokában úgynevezett „kulcsra kész vállalkozási tevékenységet" kíván folytatni, természetesen egyes szaktevékenységekhez alvállalkozók szükségszerű bevonásával. A fejlesztő munka ismertetése A honosító tervezés 1981-ben történt meg. Mind az előtervek, mind a kivitelezési tervek kidolgozása folyamán a Tröszt felkérésére igen széles körű konzultációs fórum nyilvánított véleményt a készülő tervekről. A konzultációk munkájában részt vettek az OVH illetékes főosztályai, az OKI, a VITUKI, a VSZK, a VIZITERV, a MÉLYÉPTERV, a VÍZGÉP, valamint a tröszti kivitelező vállalatok képviselői. A fejlesztő munka eredményeként egy egységes kialakítású, de több méretlépcsőből álló telepcsalád született, amely a funkcionális technológia, az alkalmazott építményszerkezetek és gépészeti berendezések, az irányítástechnikai eszközök és a telep létrehozására irányuló építési technológia vonatkozásában egyaránt gazdaságos és újszerű megoldásokat tartalmaz. Az előbbiekben taglalt megrendelések alapján a honosításra átvett szovjet típustervekből tulajdonképpen csak a kisebb telepek biológiai tisztítást végző egybeépített medencesorának kialakítási koncepciója maradt meg az eredeti szélességi méret meghagyásával, valamint az ülepítők egymás- és a levegőztető medence közötti folyadék-transzport megoldása mammutszivattyúk segítségével. Az építményszerkezet — előregyártott oldalfalak helyett monolit —, valamint az egyes medencék hossza és mélysége, megváltoztatásra került. Megváltoztatásra kerültek a biológiai tisztítást megelőző, illetve azt követő mechanikai tisztítási, illetve iszap-víztelenítési berendezések is. így tulajdonképpen nem annyira a szovjet típustervek honosítása, hanem azok célszerű tervként történő felhasználása történt meg a következő lényeges fejlesztések végrehajtásával. — Építéstechnológiailag a műtárgyak összhangban vannak a tröszti kivitelező vállalatok felszereltségével és ezeknek a vállalatoknak a begyakorolt monolit műtárgy-építési technológiájával. — A levegőztető medencébe az eredetileg egy vonalban, aszimmetrikusan elhelyezett, kerámia-lapokból kiképzett finombuborékoltató levegőbeviteli megoldás helyett a medence teljes fenékszélességében, célszerű raszter szerint elosztott NOKIA HKL 215 típusú finombuborékoltató diffuzorok kerültek beszerelésre. Ezáltal megnövelhető volt a levegőztetők fajlagos kapacitása. A mélylégbefúvásos telep-család ismertetése A megtervezett hét telepnagyságrend : 1 500 m3/d 3 000 m3/d 4 700 m3/d 6 600 m3/d 10 000 m3/d 15 000 m3/d 20 000 m3/d lényegében kielégíti valamennyi hazai kisebb és nagyobb vidéki települési központ szennyvíztisztítási igényét, sőt a kiemelt és regionális központok igényei kielégítésének sincs akadálya a megtervezésre került telepek duplázása, vagy többszörözése révén. A tisztítótelep-család központi létesítményét képező ún. kombinált műtárgy szélességi alapmérete két változatban került kialakításra: a 10 000 m3/d kapacitásnál kisebb telepeknél 9,0 m, a 10 000 m3/d és e fölötti kapacitástartományban 15,0 m szekciószéiességgel. Alapvetően e két méret tekinthető a telepcsalád kisebb és nagyobb tagjaiból álló alcsaládok modul-méretének. A tisztítási rendszer azonos technológiával működik. A kisebb és nagyobb alcsaládon belül a rendszer létesítményei azonos egységekből állnak, ezek üzemeltetési és üzemellenőrzési módja megegyezik. A kisebb telepek: 1500, 3000, 4700, 6600 m3/d esetében a nyomócsövön érkező nyers szennyvíz iker kialakítású mechanikai tisztítóegységre (gépi tisztítású íves rács, légbefúvásos homokfogó, osztómű), innen a kombinált műtárgyra (előülepítő, levegőztető medence, utóülepítő, aerob stabilizáló, mérőegységgel kombinált fertőtlenítő) kerül, ahonnan a tisztított szennyvíz mennyiségileg megmérve a befogadóba jut. Iszapkezelés: Aerob iszapstabilizálás, gravitációs sűrítés, gépi víztelenítés, deponálás, mezőgazdasági elhelyezés. (A mezőgazdasági elhelyezést a konkrét helyi adottságok és lehetőségek függvényében kell megtervezni.) A nagyobb telepek: 10 000—15 000—20 000 m3/d esetében a nyomócsövön érkező szennyvíz a kisebb telepekéhez hasonló mechanikai előtisztítás után — az aerob stabilizációs medence nélküli — kombinált műtárgysorra jut, innen a tisztított szennyvíz mennyiségileg megmérve a befogadóba kerül. Iszapkezelés: Pálcás iszapsűrítés, vegyszeres iszapkondicionálás, gépi víztelenítés, deponálás, mezőgazdasági elhelyezés. 6
