Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 6. szám

Д Vízépítőipari Tröszt szerepe a mélylégbefűvással működő szennyvíztisztítás meghonosításában A célok A Vízépítőipari Tröszt műszaki-fej­lesztési tevékenysége a 70-es évek vé­géig elsődlegesen építéstechnológiai jellegű volt. Ebben az időben az elsőd­leges cél a kivitelezői kapacitás kor­szerűsítése volt annak érdekében, hogy csökkenő létszámmal is eleget lehessen tenni a mennyiségileg állandóan foko­zódó ágazati fejlesztési igényeknek. Az ismeretes világgazdasági helyzet alakulása nyomán megváltozott hazai gazdaságpolitika felvetette a Vízépítő­ipari Tröszt előtt is a műszaki fejlesztés olyan — szerkezeti és működtetési technológiai megoldásokra irányuló — kiterjesztését, amelyek összhangban vannak a Tröszt építéstechnológiai fej­lesztési eredményeivel és ezen túlme­nően is potenciális előnyt jelenthetnek egy kialakuló vállalkozási versenyben. Ebben a helyzetben érte a Trösztöt 1980-ban az OVH megbízása az úgy­nevezett előregyártott szovjet típus­szennyvíztelepek hazai körülményeknek megfelelő átterveztetésére. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kí­vánunk arra, hogy az 1979-ben tartott OVH elnökhelyettesi koordinációs érte­kezlet számára adott tröszti észrevéte­lekben is rámutattunk arra, hogy hazai körülmények között — a potenciálisan is kicsi, gyakorlatilag még kisebb darabszám miatt — nem gazdaságos az eredeti, előregyártott kivitelben tör­ténő honosítás. Ehelyett a Trösztnél már megvalósult, illetve megvalósuló­ban levő építéstechnológiai fejleszté­sekkel összhangban: szerelhető nagy­táblás zsaluzatok, szivattyús betonozás, gyárilag hegesztett betonacél-hálók al­kalmazása stb.; monolit műtárgyként kell áttervezni a szovjet típustervekben szereplő úgynevezett kombinált szenny­víztisztító műtárgyat. Ennek formai kialakítása ugyanis erre kiválóan alkalmas. A termelékeny építéstechnológiával szorosan összehangolt építmény-szerke­zeti fejlesztést szerencsésen egészíti ki a berendezés —- legalábbis hazailag — újszerű működése is, bár a szakterve­zők oldaláról annak idején igen sok ellenvélemény nyilvánult meg és még ma is fellelhetők ennek nyomai. A Víz­építőipari Tröszt keretébe tartozó KE­­VITERV-es tervezőkkel, valamint a finn NOKIA konszern szaktervezőivel kon­zultálva meggyőződtünk a mélylégbe­­fúvásos tisztítási mód előnyeiről az egyéb levegőztető megoldásokkal szemben. Ügy véltük és az elkészült tervek bir­tokában még inkább úgy véljük, hogy mind a beruházási költségek, mind a használati érték vonatkozásában kor­szerű és versenyképes, komplett létesít­mény terveinek birtokába jutottunk. Azok számára, akiknek erről nincs tudomásuk, tájékoztatóul röviden: a kutatás-fejlesztési szerződés az OVH központosított műszaki-fejlesztési alap­ja és a Tröszt műszaki-fejlesztési alap­ja közös teherviselésével úgy jött létre az OVH és a Vízépítőipari Tröszt kö­zött, hogy egyrészt a Tröszt biztosítja tervező vállalata révén a honosítási és építéstechnológiai jellegű áttervezteté­­sen túlmenően a konstrukció továbbfej­lesztését is, másrészt a Tröszt biztosítja valamennyi kivitelező vállalata bekap­csolásával a bárhol jelentkező meg­rendelői igények kielégítését. Ennek fe­jében a tervek a Vízépítőipari Tröszt tulajdonát képezik, aminek birtokában úgynevezett „kulcsra kész vállalkozási tevékenységet" kíván folytatni, termé­szetesen egyes szaktevékenységekhez alvállalkozók szükségszerű bevonásával. A fejlesztő munka ismertetése A honosító tervezés 1981-ben történt meg. Mind az előtervek, mind a kivite­lezési tervek kidolgozása folyamán a Tröszt felkérésére igen széles körű kon­zultációs fórum nyilvánított véleményt a készülő tervekről. A konzultációk mun­kájában részt vettek az OVH illetékes főosztályai, az OKI, a VITUKI, a VSZK, a VIZITERV, a MÉLYÉPTERV, a VÍZGÉP, valamint a tröszti kivitelező vállalatok képviselői. A fejlesztő munka eredményeként egy egységes kialakítású, de több mé­retlépcsőből álló telepcsalád született, amely a funkcionális technológia, az alkalmazott építményszerkezetek és gé­pészeti berendezések, az irányítástech­nikai eszközök és a telep létrehozására irányuló építési technológia vonatkozá­sában egyaránt gazdaságos és újszerű megoldásokat tartalmaz. Az előbbiekben taglalt megrendelé­sek alapján a honosításra átvett szov­jet típustervekből tulajdonképpen csak a kisebb telepek biológiai tisztítást végző egybeépített medencesorának ki­alakítási koncepciója maradt meg az eredeti szélességi méret meghagyásá­val, valamint az ülepítők egymás- és a levegőztető medence közötti folya­dék-transzport megoldása mammut­­szivattyúk segítségével. Az építmény­szerkezet — előregyártott oldalfalak helyett monolit —, valamint az egyes medencék hossza és mélysége, megvál­toztatásra került. Megváltoztatásra ke­rültek a biológiai tisztítást megelőző, illetve azt követő mechanikai tisztítási, illetve iszap-víztelenítési berendezések is. így tulajdonképpen nem annyira a szovjet típustervek honosítása, hanem azok célszerű tervként történő felhasz­nálása történt meg a következő lénye­ges fejlesztések végrehajtásával. — Építéstechnológiailag a műtár­gyak összhangban vannak a tröszti ki­vitelező vállalatok felszereltségével és ezeknek a vállalatoknak a begyakorolt monolit műtárgy-építési technológiájá­val. — A levegőztető medencébe az ere­detileg egy vonalban, aszimmetrikusan elhelyezett, kerámia-lapokból kiképzett finombuborékoltató levegőbeviteli meg­oldás helyett a medence teljes fenék­­szélességében, célszerű raszter szerint elosztott NOKIA HKL 215 típusú finom­buborékoltató diffuzorok kerültek be­szerelésre. Ezáltal megnövelhető volt a levegőztetők fajlagos kapacitása. A mélylégbefúvásos telep-család ismer­tetése A megtervezett hét telepnagyság­rend : 1 500 m3/d 3 000 m3/d 4 700 m3/d 6 600 m3/d 10 000 m3/d 15 000 m3/d 20 000 m3/d lényegében kielégíti valamennyi hazai kisebb és nagyobb vidéki települési központ szennyvíztisztítási igényét, sőt a kiemelt és regionális központok igé­nyei kielégítésének sincs akadálya a megtervezésre került telepek duplázá­sa, vagy többszörözése révén. A tisztítótelep-család központi létesít­ményét képező ún. kombinált műtárgy szélességi alapmérete két változatban került kialakításra: a 10 000 m3/d ka­pacitásnál kisebb telepeknél 9,0 m, a 10 000 m3/d és e fölötti kapacitástarto­mányban 15,0 m szekciószéiességgel. Alapvetően e két méret tekinthető a telepcsalád kisebb és nagyobb tagjai­ból álló alcsaládok modul-méretének. A tisztítási rendszer azonos technoló­giával működik. A kisebb és nagyobb alcsaládon belül a rendszer létesítmé­nyei azonos egységekből állnak, ezek üzemeltetési és üzemellenőrzési módja megegyezik. A kisebb telepek: 1500, 3000, 4700, 6600 m3/d esetében a nyomócsövön érkező nyers szennyvíz iker kialakítású mechanikai tisztítóegy­ségre (gépi tisztítású íves rács, légbe­­fúvásos homokfogó, osztómű), innen a kombinált műtárgyra (előülepítő, leve­gőztető medence, utóülepítő, aerob stabilizáló, mérőegységgel kombinált fertőtlenítő) kerül, ahonnan a tisztított szennyvíz mennyiségileg megmérve a befogadóba jut. Iszapkezelés: Aerob iszapstabilizálás, gravitációs sűrítés, gépi víztelenítés, deponálás, mezőgazdasági elhelyezés. (A mező­­gazdasági elhelyezést a konkrét helyi adottságok és lehetőségek függvényé­ben kell megtervezni.) A nagyobb telepek: 10 000—15 000—20 000 m3/d eseté­ben a nyomócsövön érkező szennyvíz a kisebb telepekéhez hasonló mechanikai előtisztítás után — az aerob stabilizá­ciós medence nélküli — kombinált mű­tárgysorra jut, innen a tisztított szenny­víz mennyiségileg megmérve a befoga­dóba kerül. Iszapkezelés: Pálcás iszapsűrítés, vegyszeres iszap­kondicionálás, gépi víztelenítés, depo­nálás, mezőgazdasági elhelyezés. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom