Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
Vaskapu csörlöhajó az Al-Dunán 1958-ban emeltem, pontonban állva eveztem. Ä Dunán hadi- és szükséghidat vertünk. Jó tizedmagammal húztam a cölöpverő kos „ostor”-át és énekeltem; Húzd meg jól, rántsd meg jól A pallérunk tartja jól . . . — Említette, hogy a szülőváros megsegítette . . . — A katonáskodás után a Győri Vegyvizsgáló Állomás, afféle szellemi szükségmunkásként, vegyészként alkalmazott. Szabad időmben vizsgálatsorozatba kezdtem. Ha pénzem nem is, időm volt elég ... A győriek előtt ismeretes, hogy ha a Duna árad, a beleömlő Rába visszafelé folyik, ha a Duna apad, a Rába vize meggyorsul, a mozgásnak megfelelően a hordalékmozgás is változik. A sebesség, hordalékmennyiség, vízállásmagasság között próbáltam összefüggést megállapítani, illetve szabatosan meghatározni. Közel egy évig vizsgáltam többszáz vízmintát, mérési adatokat elemeztem stb. Amikor elkészültem, óriási grafikonban megrajzoltam eredményeimet és néhány oldalas tanulmány kíséretében elküldtem Cholnoky Jenőnek. — Miért épp neki? — Az egyetemi évek sok szakszerű hidraulikai ismeretet adtak. Áldom sorsomat, hogy az egyetemen Cholnoky Jenő világhírű földrajztudós remek előadásait hallgathattam négy éven át, heti hét órában. Sokat beszélt nekünk a vízről, jégről, hóról, a folyók szakaszjellegéről, árvizeiről, régi és újkori vízvezetékekről, artézi kutakról, hajózó- és öntözőcsatornákról, az Ecsedi lápról és a Hanságról, Balatonról, kútásásról, kútforrásról, hídépítésről. Elmondta, hogy magános kínai expedícióján hogyan kereste a Hoang ho régi medreit, miként utazott házhajóban a Császár csatornán, szólt az amerikai Erie csatornáról, ivóvízről, a tenger árapálya ról. Magyarország — a régi Magyarország — tárgyalásakor elmondta, hogyan zúdítja be a Duna a Bécsi medencéből kavicshordalékát a Dévényi kapun és teríti szét a Kisalföldön. Széles ,,törmelékkúpot” épít, a fenéken gördülő kavicstömeg súrlódása csikorgó hangot ad. (Valóban hallatszik a csikorgás: megállapíthattam.) A Duna ezen szakaszán zátonyokat, szigeteket épít, azért kellett Gönyütől Pozsonyig révkalauznak a hajókat vezetnie. A hajókon az elülső fedélzeten a matróz hosszú póznával mérte a vizet és odakiáltotta a kormányosnak: — Zweiundzwanzig! — Vagyis 22 cm víz van a hajófenék alatt. Egy fiatal amerikai hajókormányos a Mississippin ugyanúgy hallgatta a mérő matróz kiáltását, amikor bemondta, hogy „Mark twain", azaz tizenkettő (hüvelyk). A kormányost, mint Mark Twain-t ismerte meg a világ. — Könyvei azt bizonyítják: a technika története izgalmas és kalandos . . . — Voltaképp az emberiség egyik nagy kalandja! A fantáziát a kaland táplálja ... A kalandvágy — egyébként — engemet sem került el .. . 1936 nyarán két barátommal Győrből elindulva csónakon leereszkedtünk Esztergomon át Budapestre. Áthajóztunk az épülő Petőfi híd alatt, Dunaföldvárnál megcsodáltuk a közúti és vasúti forgalomra egyaránt alkalmas kantilever hidat. Dunapentelénél a vízparton tábortűznél ebédeltünk, a partoldalból fakadó forrásvizet ittuk. (Megvan-e még Dunaújvárosnál?) Paksnál a széles víz közepén hirtelen vihar tört ránk, alig tudtunk partra evickélni. Bogyiszlónál befordultunk a Sió-ba és jó 120 kilométernyi kemény evezés után értünk a siófoki zsiliphez. Visszaemlékeztem Cholnoky órájára, amikor elbeszélte, hogy a zsilip építésekor római kori cölöpépítmény roncsai kerültek elő. Minden bizonnyal csúsztatózsilip maradványai. Hogy mi lehetett, pontosan nem tudták a gyér maradványokból megállapítani. A Balatonon végigevezve Fenékpuszta közelében bementünk a keskeny, bokrokkal benőtt Zala folyócskába és felmentünk — a csónakot húzva, tolva, mert evezni nem lehetett — Zalacsányig. Innen szekéren mentünk Rum-ig, ahol a Rábára tettük a csónakot. Alig indultunk el, az ősvilági állapotban lévő folyón kelepelő Meggyes malom gátjai közül csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtunk kivergődni. A Rábán Győr felé evezve megcsodálhattuk az ikervári nagy vízierőművet, elsőt az országban. Nick-nél a nagy zárógát érdekes építmény. És a világ — Európa — megismerésének vágya vitt tovább . . . 1938-ban kezdtem Luigi Marsigli, a török alól felszabadító háborúk tudós tábornokának alakjával foglalkozni. 21 évig élt Magyarországon, hatkötetes óriási munkát irt Danubius Pannoncico Misycus címen a magyar Dunáról. Nos, hogy Marsiglit jobban megismerhessem, elhatároztam, bejárom A kiemelt Vasa hajó Stockholmban 19
