Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
A KtbZUt.O ECKERSMVHLEN-i ZSÍUP 1986 NYAfiAN Károly frank király kezdte építtetni. Maradványa a Nürnberg melletti Wissenburgnál látható. A kiállított képeket nézve — gigászi munka tükröződését látjuk. Nincs említés a pénzügyi finanszírozásról. A bemutatás a műszaki technikai látnivalókra koncentrálódott. Nem említették meg, hogy hány m3 földet mozgattak meg, illetve hány m3 betont építettek be. Nem volt szó építők létszámáról, illetve foglalkoztatott gépek teljesítményéről és sokféleségéről. Nem nevezték meg a tervezőket, vagy a kivitelezést irányító vezetőket. Ha belegondolunk, a munka a Sváb—Bajor medencében folyik, a tengerszint felett 3—600 méter közötti magasságban. Ilyen szintkülönbséget áthidalni ekkora csatornán igazán nagy tett. És akkor még nem beszéltünk a környezet, illetve a műemlékvédelem igényeiről. Ősi bajor városokban kellett beavatkozni a tájképbe. Csak néhány dolgot említünk meg; olyan helyen építettek csatornát, s kapcsoltak be egy nagyvárost a hajózásba — mint Nürnberg. (Egyik legősibb német nagyváros, megőrzött műemlék jelleggel, félmillió lakossal. A kikötő 1972. szeptember 23-i megújítását kéthetes népünnepély követte. Az objektum átadása az újkori fellendülést, illetve „tengeri kikötőt” jelent a városnak.) Másik lényeges, s jól megoldott probléma a Passau-i vízlépcső megépítése. Ez a város Humbold profeszszor és természettudós szerint a világ hét legszebb fekvésű városa közé tartozik. Történelme is patinás. Itt folyik össze az Hz, az Inn és a Duna. Sikerült a hajózható víziutat kiépíteni, s a vízlépcsőt létrehozni. De lehetne a példákat tovább sorolni: PRUNN, WORT . . . stb. * A mellékelt képeken az épülő BACHAUSEN-i kezdeti földmunkáit, s a magas készültségű ECKERSMULHEN-i zsilipet láthatjuk. Ugyanezen téma harmadik változata a HIPOLSTEIN-i zsilip a betonozás ideje alatt. A kész ElBACH-i zsilipben elvonuló „hajóvonat” látható, érzékeltetve a munka méretét. Bemutatásra került a NÜRNBERGI kikötő egy részlete is, illetve a KELHEIM-i ALTMÜHL vízlépcső. * A kiállítást látva eszünkbe jutott, hogy a magyar Duna-szakaszon is építkezés folyik. A munkálatok várható elkészülte 1995. Jelen állapot szerint úgy tűnik, hogy némi időhátrányban vagyunk. Miért szükséges a honi munkavégzés? Mert a hazai építkezés is elengedhetetlen része a majd kialakuló Európa víziútnak — amely tengereket és országokat köt össze. Magyarországon meg kell szüntetni a Rajka—Gönyű közötti gázlókat, s a Dömös— Nagymaros térségében lévő sziklapadot. Nem kis munka ez sem. A műszaki része a német példa szerint jól megoldható, alapos munkával, a korábbi értékek megőrzését is feltételezve. A kivitelezés elkészültéig lényeges diplomáciai tevékenységet is el kell végezni az érintett államoknak. A Duna hajózási egyezményt ki kell terjeszteni a teljes víziútra. Kettinger Gyula és Kettinger Zsolt MAINA—DUNA VÍZIÓT SZAMOKBAN Víziutak üzemben levő szakaszok Építés Szakaszideje ban (km) Lépcsők MAJNA Aschaffenburg—Würtzburg 1926—1939 165 13 Würtzburg—Bamberg 1938—1962 132 14 MAJNA—DUNA Bamberg—Nürnberg 1960—1972 72 7 csatorna Nürnberg—Roth 1971—1985 22 2 átadás előtt: Roth-tól 1986-ig 24 6 még építendő: Kelheim-ig 1992-ig 53 3 DUNA Kelheim—Regensburg 1972—1978 33 2 Regensburg—Giesling 1976—1985 25 1 Giesling—Vilshofen 1930—1969 103 — Vilshofen—Passau 1952—1956 48 2 Mindösszesen: 1922—1992 677 50 9
