Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 4. szám

Tározók Ostravóért Látogatás az Odera folyó vízügyi igazgatóságán Ostravában a Varenska utca egyik emeleti szobájában a Povodi Odri, az­az az Odera folyó vízügyi igazgatósá­gának egyik vezető mérnökével, Artur Hanusal beszélgettünk a város vízel­látásáról. Elöljáróban Artur Hanus elmondta, hogy a Povodi Odri regionális vízgaz­dálkodási vállalat, amelynek hatásköre Csehország egyötödére terjed ki. Fel­adatuk a folyók és tározók tisztaságá­nak védelme, a műtárgyak működését is ők ellenőrzik, kezelik és termé­szetesen: kiemelt feladatuk a vízszol­gáltatás az iparnak, mezőgazdaság­nak és a lakosságnak. Mint megtudtuk, Csehszlovákia „acél­­szívének", Ostravának, ahol az ország bánya-, kohó-, és vegyipara koncent­rálódik — csakúgy mint más hasonló városoknál —, vízellátását tározók biz­tosítják. A tározásnak azért is nagy jelentősége van ezen a vidéken, mert a vízfolyások, források viszonylag kis vízgyűjtőn vannak és a vízhozamok is ingadoznak. Az Odera vízgyűjtője kő és föld, s a terület kő — s egyes he­lyeken — betongátak építésére alkal­mas. Feljegyezhettük azt is, hogy Ost­rava vidékén az egyes tározóknak nagy jelentőségük van a csehszlovák tározóépítés hierarchiájában. A zser­­menicei tározó például igen nehéz geológiai viszonyok között épült meg. A gát stabilitásához mélytömítésű elő­regyártott betont alkalmaztak. Egy másik, ugyancsak ipari víz tározónál a terlickói gátjának építésénél ipari hulladékanyagot használtak fel. A mo­­ravkai tározó, amely ivóvíz-szolgáltatás­ra készült, szigeteléséhez első alkalom­mal használtak aszfaltbetonból készült burkolatot. Az osztravicei kőgát pél­dául, amikor megépült, a legmagasabb kőgát volt az országban. Az ostravai tározórendszer több ren­deltetésű. Elsőként a lakosság és az ipar vízszükségletét elégíti ki, ám ter­mészetesen árvízvédelmi célokat is szolgál. Építésük azért is nehéz volt, mert sok helyen a bányászkodás meg­szűnésével alábányászott területen kel­lett létesülniük. A tározók összekap­csolt rendszerben működnek és termé­szetesen önállóan is. A Povodi Odri igazgatóságán megte­kintettük azt a számítógépes diszpé­cser rendszert, amely behálózza az egész területet és naponta fontos ada­tokkal szolgál a vízfelhasználásról, a vízminőségről. Sok minden másról is szó esett a tározáson kívül, így azt is elmondta Artur Hanus, hogy náluk is, az ostravai vállalatoknál hidrotech­­nikus működik, sőt egyes vállalatoknál csoportok, akik a műszaki igazgató mellett dolgoznak, van beleszólásuk, szavuk vízügyi, technológiai kérdések­be. Szót ejtettünk Ostrava vízellátásá­nak fejlesztési tervéről, arról, hogy újabb tározók építését tervezik és ven­déglátónk azt is elmondta, hogy több­ször járt Magyarországon. A VITUKI-ban kétszer is volt és a Tisza-szabályozás modelljét említette, de járt a MTESZ- ben is. Elismeréssel szólt hazánk vízgazdál­kodásáról. Látogatásunk végén beszél­gettünk a Bős- (Gabcikovo) Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer építéséről is, amiről Artur Hanus elmondta, hogy szerte Csehszlovákiában nagy figyelem­mel kísérik a dunai vízlépcsőrendszer megvalósítását. (sz. I.) A sáncéi ivóvíztározó A zsermenicei tározó vize az ipart szolgálja 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom