Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 1. szám
Ilj szennyvíztisztító mű Zalaegerszegen Kora őszre emlékeztető verőfényes napsütés fogadta mindazokat, akik 1985. november 5-én megjelentek Zalaegerszegen, hogy részesei legyenek a zalai megyeszékhely legjelentősebb beruházásának, az új szennyvíztisztító telep ünnepélyes üzembe helyezésének. A zászlódíszbe öltözött új létesítmény átadásán, illetve átvételén megjelent Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Rajta kívül az elnökségben foglalt helyet többek között Kazareczki Kálmán, a Vízépítőipari Tröszt vezérigazgatója, Papp Ferenc, a VIZITERV vezérigazgatója, Holl Lajos, a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat igazgatója, dr. Karvalics Ferenc, a Megyei Pártbizottság első titkára, Szabó Károly, a Városi Tanács elnöke, Varga Gyula, Zala megye országgyűlési képviselője. Néhány perccel múlt tizenegy óra, amikor az elnökség elfoglalta helyét és felcsendült a Himnusz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 68. évfordulója tiszteletére az Andráshida úti általános iskola tanulói által előadott műsor vezette be az ünnepélyes üzembe helyezést. A kisiskolások történelmet idéző játéka után dr. Kustos Lajos megnyitójában mára szennyvíztisztító művel foglalkozott. Megnyitójában kiemelte, hogy a jelen igényének megfelelő, de már a jövőnek is szóló beruházás a tervezett határidőre és ami manapság nagyon lényeges, az előirányzott költségeken belül épült meg. Ez a természetesnek tetsző, de egyre inkább ritkaságszámba menő tény tette indokolttá, hogy az ünnep perceiben felsorolja mindazokat a közreműködő szervezeteket, vállalatokat, akik munkájukkal bizonyították, hogy a nem könnyű feladat tisztességgel megvalósítható, ha egységes akarat es korrekt együttműködés alakul ki mindazok között, akik bármilyen tevékenységei vállaltak és végeztek a tisztítómű létrehozásában. A megvalósításért a város lakosságának köszönetét fejezte ki a Városi Tanács elnöke. Zala megye fővárosa ezzel a beruházással méltóképpen ünnepli centenáriumát. A megnyitó után Vrabély Armand, az OVIBER főmérnöke jelentette az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a szennyvíztiszító telep elkészültét, üzembe helyezhetőségét. Ez a 300 millió Ft-ot meghaladó öszszegű létesítmény szervesen kapcsolódik ahhoz a kiemelt kormányprogramhoz, mely a Balaton vízminőségvédelmét, céljait szolgálja. Vrabély Armand jelentésében kitért a telep valamennyi műtárgyára, sorban ismertetve azok funkcióját az alkalmazott új műszaki megoldásokkal együtt. A tervezés során már a távlatokat is figyelembe véve a tisztítómű fejlesztési lehetőségét is biztosították. Amennyiben a keletkező szennyvizek mennyisége oly mértékben megnő, hogy a jelenlevő 20 000 m3/nap kapacitás nem elegendő, fejlesztéssel annak duplája érhető el. A jelentés szólt arról is, hogy a tervezőasztalokon már azon dolgoznak a VIZITERV mérnökei, hogy a jelenlegi mintegy évi 40 tonna foszfor — ami pillanatnyilag a Zala folyót, s így közvetve a Balatont terheli — műszaki megoldással eltávolítható legyen a tisztítás folyamatában. Ezt követően Kovács Antal államtitkár a jelentést örömmel elfogadva hangsúlyozta, hogy egy fontos közegészségügyet szolgáló vízgazdálkodási létesítmény készült el. Ezzel a dinamikusan fejlődő, egyre szépülő városnak régi vágya teljesülhetett. Megteremtődött a feltétele annak, hogy az Országos Vízügyi Hivatal akcióprogramja megvalósulhasson és a fő feladat a Balaton vízminőségének javítása, valamint a környezetvédelem jelentősen előreléphessen. Köszönetét fejezte ki a VIZITERV tervezőinek, a lebonyolító OVIBER-nek, a kivitelezésben döntő szerepet játszó DÉLVIÉP-nek, és a 25 éve működő Észak-Zalai Víz-Csatornamű és Fürdő Vállalatnak, hogy a vállalt határidőre és költségen belül épül meg a mű. Külön köszönetét fejezte ki a politikai és állami szerveknek, akik a kivitelezést végig nagy figyelemmel kísérték. Kovács elvtárs szólt arról, hogy az 58 ezer lakos, mely mintegy 20 ezer lakásban lakik, valamint az egyre jelentősebb ipar szennyvizeinek tisztítási gondjai nagymértékben csökkennek. Kialakulhatott az összhang a város vízfogyasztása és szennyvíztisztítása között. Meg van a további lehetőség a közművesítés fejlesztésére. Az OVH elnöke is kitért a Balatonra, mint a legvitatottabb vízgazdálkodási problémára. Nem véletlen, hogy csaknem valamennyi felszólaló — eltérő megközelítésben — foglalkozott a területtel. Hiszen a Balaton — mint Kovács Antal államtitkár említette — közügy, több irányú műszaki és szervezési intézkedéssel lehet megállítani a vízminőség romlását, majd visszafordítani a kedvezőtlen tendenciát. A VI. ötéves terv lényeges eredménye, hogy 3,5 milliárd Ft-ot lehetett fordítani vízminőség-védelmi célok megvalósítására. Nem lehet ma már figyelmen kívül hagyni, hogy mintegy napi 100 ezer m3 a tó vízgyűjtő területén levő szennyvíztisztító telepek összkapacitása, és több mint 40 ezer m3 szennyvíz vezethető már el a vízgyűjtőről. A Balaton foszforterhelése is jelentősen — mintegy évi 50 tonnával — csökkent a program előtti időkhöz viszonyítva. Nemcsak a szennyvizek keletkezése, hanem az intenzív mezőgazdasági termelés, valamint az erózió is 4