Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
DÉDANYÁINK BALATONJA a Magyar Vízügyi Múzeum állandó képeslap-kiállítása a Siófoki Beszédes József Múzeumban Д Balaton az 1980-as évek első felére túlterheltté vált. Nagy erőfeszítések történnek a tó vízminősége korábbi állapotának visszaállítására. Ez a munka a magyarországi idegenforgalom központi kérdése. Nem érdektelen tehát, ha visszatekintünk fürdőkultúránknak arra az időszakára, amikor — szinte a semmiből — kialakultak a tó környéki fürdőtelepek, illetve a meglévők (Siófok, Keszthely, Füred) európai rangra emelkedtek, és amely időszakot bízvást nevezhetjük a balatoni fürdőkultúra első aranykorának. Az 1880-as évektől kezdődött ez a sajátos korszak és az első világháború kitöréséig, vagy a Monarchia felbomlásáig tartott. (A háború után minőségileg más lett a fejlődés, hiszen Magyarország elvesztette tengeri fürdőit és klimatikus gyógyhelyeinek nagy részét is . . .) A századvégen jelentek meg a magyar tájakat ábrázoló első képeslapok. Ezek mindenütt azt mutatták be, amit lehetett: a Balatonnál Füreden a patinás szállodákat, a színházat, a híres vendégek nyaraló palotáit, a híres tavi fürdőházat, a somogyi part kisebb falvaiban pedig (ahol volt) a vasútállomást, a vendéglőt és a tóra épült egy-két fürdőbódét. Hatalmas különbségek voltak hát (és vannak) a fürdőhelyek között, ám ez nem nagyon zavarta a vendégeket. Tanúsága ennek a lapokon mindenütt hasonlóan vidám fürdőző-csoport, vagy azok az üdvözlő feliratok, amelyeket a nyaralók írtak a képeslapok címzettjeinek. A „boldog békeidők" balatoni képeslapjain a fürdőélet hétköznapjai tűnnek fel. Siófokon nyaranta térzene szórakoztatta a vendégeket, a városias komfortról és kényelemről minden eszközzel igyekeztek gondoskodni. A jó minőségű ivóvíz szolgáltatására víztorony épült, ami mindjárt büszkesége is lett a déli part fővárosának. Másutt a hagyományos módon, lajtkocsikkal mert Balaton-vízze! látták el a falusi házakban megszálló fürdővendégeket. Érdekes és érdemes elnézni a fürdőhelyek látképeit. Még szinte háborítatlanul látjuk a Balatont körülvevő tájat: dombokat, hegyeket, vízpartot. A tihanyi Echo-domb is az egyik képen még kopár, majd a következőn már ott áll az a villa, amely odaépültével a tihanyi hagyomány szerint a visszhang elrontója volt. A képeslapokon — a maiakhoz képest szokatlanul — előszeretettel ábrázolták az új műszaki alkotásokat, így a vízépítészet műveit is. így láthatók a kiállításon az első hullámvédő partfalak és a hol fából, hol kőből épült „hajókiállók” is. Érdekes példány a tihanyi kikötő építését madártávlatból ábrázoló kép, vagy a szembenlévő Szántód öreg evezős kompját és révészeit mutató lap. A fürdőélet elképzelhetetlen a fürdőruhák divatja nélkül. Talán ez változott a legnagyobbat a Balaton partján. Mai szemmel elképzelhetetlenül sok ruhát vettek magukra a fürdőzők nyolcvan—száz и Г..11 Г Fürdöbódék a Balatonban Földvárnál — korabeli képeslap „Czélszerű fürdőöltözetek, melyeket könynyen elkészíthetünk” — a „Budapesti Bazár” fürdőruha-ajánlata a századfordulón évvel ezelőtt. A hölgyeknél a sokszoknyás-csipkés felső és bugyogó dívott, a férfiak a széles vállakat kiemelő keresztcsíkos dresszeket kedvelték. A siófoki korzó mindennapos vendége volt a „szívdöglesztő" katona (tűzoltó), aki egyenruhájában feszítve ejtette rabul a korzón sétálgató kisasszonyok szívét. De az illetlenül leselkedő „lawn-tennis” bajnok sem görnyed hiába a napozónál: imádott hölgyét majd térdig láthatja ruhátlanul! (És azt ugye mondanunk sem kell, hogy egy „tapasztalt férfi” már a ruha alól kivillanó bokából mindent tudott.. .) A strandokon a „sportsmanek” villogtatják erejüket, a kiérdemesült bajnokok a süldőlánykákat tanítják az úszás tudo-A „szívdöglesztő" tűzoltó a kiállításon 20
