Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
tak veszélyeztetetté (Tolna megyében a fúrt kutak kivételével valamennyi vízbázis), így a VII. ötéves tervben Tolna megyében 8, Fejér megyében 3, Veszprém megyében 74, a működési területünkön összesen 85 település esik veszélyeztetett kategóriába. A VII. ötéves tervidőszak végére csak Veszprém megyében marad 49 veszélyeztetett település; a többi ezirányú problémája közüzemi, vagy intézményi vízmű alakulásával megolódik. 3.2. Jelentősebb vízellátási és csatornázási fejlesztések Rákhegy Regionális Vizmű III. ütem Annak érdekében, hogy az ipar által használt ivóvízminőségű viz helyettesíthető legyen, a vízmű 15 000 m3/napi kapacitásra 1987-ig kiépül. Fontosabb részei lényegében készen vannak. Délkelet-Balatoni Regionális Vízmű II. ütem Siófok térség vízellátási biztonságának fokozására épül, átadása 1987-ben várható. Balatonfűzfő vízellátás I. ütem Az Északkelet-Balatoni Regionális Vízmű rendszeréhez csatlakozva biztosítja Balatonfűzfő vízellátását. Székesfehérvári 5000 m3-es ivóvízmedence a vízellátás biztonságának fokozására elkészült. Székesfehérvár szennyvíztelep építésének II—III. üteme folyamatban van. Balatonalmádi térsége csatornázása és szénnyviztisztítása befejeződött. Bicskei Regionális Vizmű I. ütem Célja a bányászati vízemelés okozta károk kiküszöbölésére a térség vízellátása. Az építés jó ütemben halad. Nyugatbalatoni Regionális Vízmű II. ütem építése folyamatban van. Gárdony 6000 m3-es medence építése folyamatban van. Zirc szennyvíztisztító telepének készültsége 70%-os. Bonyhád szennyvíztisztító telepének készültsége 65%-os. A létesítmények megvalósulási ütemét a rendelkezésre álló hitelek szabályozzák. 4. A Balatoni Vizgazdálkodás Fejlesztési Program „A" fokozata végrehajtása A Tihany—Balatonfüred—Balatonfűzfő térségi szennyvízkivezetés építése jó ütemben halad. A szennyvizek fertőtlenítése a partközeli településeknél megvalósult. Tapolca szennyvíztelepének bővítése a VII. ötéves tervidőszakra áttolódik. A Kis-Balaton első üteme megépült, második üteme kiépítés alatt van, amit a technológiai kialakítás kísérleti jellege is indokolt. A szigligeti medencébe ömlő vízfolyásokon kiépül a Lesence nádastó vízvédelmi rendszer. Működési területünkön állattartó telep koncentrált szennyező hatással nincs. A Balatonon — több, mint 5 km2 területen — 11 millió m3 kotrást végeztünk; ebből kifejezetten vízminőség-védelmi 4,5 millió m3. 1987-ig a kitűzött feladatot megközelítjük. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a zagyterek korlátozottan állnak rendelkezésre, ezért a kotrások ütemével ehhez is kell igazodni. Az üledék környezetkímélő módon van elhelyezve a zagytereken. A szennyvíziszapok hasznosítására és ártalommentes elhelyezésére ez ideig eredményes lépés nem történt. A parti övezet rendszeres takarítási akciói évről évre eredményesen megvalósulnak a szakaszmérnökségek, a tanácsok, a lakosság és a környezetvédelmi építőtáborok bevonásával. A BVK-M kikísérletezett partfal a gépi uszadékgyűjtést lehetővé teszi. A kisvízfolyások torkolati vízvédelmi rendszerének kiépítése jól halad. A D-i parton a tározók és sankoló terek építését a földvédelmi törvény erősen akadályozza. üledék- és hordalékfogók építésére itt is sor került már a vízfolyások felénél. Az É-i parton valamennyi kisvízfolyás vízvédelmi rendszere elkészül. A víziállások létesítésének és fenntartásának módját jogszabályilag módosították, felülvizsgálatuk 1987-ig elkészül. A Balaton nádaratottsága elérte idényben a 70%-ot. Az aratás egységes és korszerű technológiája méq nem alakult ki. 5. A Velencei-tó vízminőségi állapotának stabilizálása A Velencei-tó rekreációja befejezéshez közeledik. A VI. ötéves tervben két nagyobb beruházás létesült: a Velencei-tó Ё-i kanyar és a Velencefürdő K-i szakasz I. ütem. Legfontosabb környezetvédelmi beruházás volt a Vereb—Pázmándi nádastó és a Császárvíz torkolatáthelyezés. Nagyobb fenntartási kotrásokat végeztünk a Keleti medencében, a Felsőtón, a Pörösbokrán, Bagófészkesen, a Szunyogszigettől Ny-ra és К-re eső területen, a Gárdonyi Nagy tisztáson, az Alsóéri tisztáson. A vízminőség állandósítása nem kis gondot jelent a tározók eutróf állapota miatt. 1983-ban magában a tóban is eutrof irányba hajló kedvezőtlen jelenségeket észleltünk. A már említett vízminőség-védelmi beruházások és a tározók szabályozott leeresztésének hatására sikerült a tó állapotát kedvező szinten megőrizni. A Velencei-tó különböző vízminőségű tájainál észrevehető javulás volt. A Fürdető 1973-ban még hipertróf kategóriába esett. Az ismételt kotrás és az áramlási viszonyok elősegítése hatására ma már eutróf kategóriában van a vízminőség (a-klorofill átlagosan 50 mg/m3). A Gárdonyi Nagy tisztás az elvégzett munkák után stabilizálódott vízminőséget mutat, a klorofill tartalma szerint a mezotróf-mezoeutróf kategóriába (a klorofill átlagosan 20 mg/m3) esik. A Német-tisztás — a természetvédelmi területen — a Császárvíz torkolat-áthelyezés hatására határozott javulást mutat a mezoeutrófból a mezotróf kategóriába került (20 mg/l alatti a-klorofill). A kémiai oxigénigény az 1974. évi 25 mg/l-ről 1985-re 20 mg/l-re csökkent. A BOI5 értékek a tiszta vízre jellemzők. A kémiai oxigénigény a szerves anyagok, a nádasok elkorhadásából származnak. A nádaratás hatása jótékonyan érződik. 6. A Séd—Nádor vízrendszer ipari szenynyezéseinek mérséklése A rendszer vízminőségét alapvetően a péti és a fűzfői szennyvizek befolyásolják. A Péti Nitrogénművek részletes és alapos vízgazdálkodási tervet készítettek. Vízellátás vonalán két új hűtőrendszert helyeztek üzembe. Új szennyvíztároló teret létesítettek. Fejlesztési alap átadásával fokozták 1982-ben a szennyvíz öntözéses hasznosítását. A bepárló üzembelépésére csak 1986-ban, az ioncserés tisztítórendszer üzembe lépésére 1987- ben lehet számítani. Ezek üzembe lépése utón a jelenlegi tározás és szennyvízleeresztés csak vésztározásra és téli időszaki leeresztéssé módosulna. A Nitrokémia Ipartelepek ugyancsak részletes vízgazdálkodási tervet készített a tervidőszakra. Új ivóvízkutat kapcsolt be és új ipari vízkivételi művet. Csatornahálózatukon rekonstrukciós munkákat végeztek. Savsemlegesítőt, előülepítő és fölöző műtárgyat, gipsziszap-ülepítőt, utótározótót, iszapvíztelenítőt és hulladékégetőt helyeztek üzembe. 2 db biológiai tisztítóegység 2X2600 m3/d kapacitással ez évben lép üzembe. A papkeszi gyáregység szennyvizeit a központi telepre juttató nyomóvezeték építése folyik. A DRVV-vel létrejött bértisztítási együttműködés optimális eset10 Balatoni vízfolyástorkolatok vízvédelmi célú kialakítása
