Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 1. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1985. december 17-én a következő előterjesztéseket tárgyalta meg: 1. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ nemzetközi és külgazdasági tevékenysége, különös tekintettel a nemzetközi együttműködések hazai hasznosulására és a VII. ötéves tervi fejlesztési programra. A VITUKI nemzetközi tevékenysége az elmúlt évtizedben kiszélesedett. A vízügyi ágazatban, mint tudományos kutatóintézet bázisul szolgál a kormányközi ágazati és határvíz! együttműködéseknek. A méreteire jellemző, bogy 1984, január 1-e óta 348 külföldi 1131 napot töltött a VITUKI-ban. Ugyanezen időszak alatt a VITUKI-ból 208 fő 458 kiutazáson vett részt. A különböző területeken folytatott együttműködés során halmozottan 93 témában volt legalább tapasztalatcsere-szintű konzultáció és 53 különböző szintű kereskedelmi ajánlat benyújtására, valamint 13 szerződés megkötésére került sor. Minden tudományos kutatóintézetnek így a VITUKI-nak is lételeme, a színvonalas működésének nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi együttműködés. A nemzetközi tevékenységükben arra törekednek, hogy az együttműködések összhangban legyenek az ágazat, illetve az OVH magas szintű együttműködésében rögzített alapelvekkel, a nemzetközi együttműködésbe bevont -feladataik pedig szorosan illeszkedjenek az ágazat VII. ötéves tervi kutatási és műszaki fejlesztési feladataihoz. A nemzetközi együttműködésük hatékonysága, eredményessége és hasznossága csak viszonylag hosszú idő elteltével és sokrétű, áttételes formában jelentkezik. A külpiaci munkájuk és az export bevételeik fokozására irányuló törekvéseik — a költséges erőfeszítések ellenére — szerények. A VITUKI vezetése a nemzetközi tevékenységének áttekintése kapcsán elhatározta, hogy szűkíti az intézményekkel való együttműködés témáit és törekednek a feladatok megosztására és a hatékonyság növelésére. Az Elnöki Értekezlet felhívta az OVH- főosztályok vezetőit arra, hogy az ötéves és az éves szerződések megkötésénél a nemzetközi és külgazdasági tevékenységgel kapcsolatban kialakított alapelveket vegyék figyelembe és biztosítsák az ágazat legfontosabb -nemzetközi feladatai ellátásának anyagi forrásait. 2. A vízgazdálkodás 1986. évi célkitűzései A vízgazdálkodás 1986. évi feladatai a népgazdaság fejlődésére meghatározott gazdaság- és társadalompolitikai célok és az ágazattal szembeni elvárások figyelembevételével lettek meghatározva. Ennék megfelelően prioritást kapott a -vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás és a települések egészséges ivóvízellátása, továbbá a vízminőség-védelem: a szennyvizek tisztításának, elvezetésének javítása, a Balaton vízminőség-védelmét javító feladatok végrehajtása. Az 1986. évi főbb célkitűzések a következők : — Biztosítani kelI a vízgazdálkodási létesítmények folyamatos, -biztonságos, magas színvonalú üzemeltetését, működőképességük megóvását és a meglévő építőipari, ipari kapacitások racionális hasznosítását. A termelő-szolgáltató tevékenység végzése során biztosítani kell .a lakosság, a termelő ágazatok és intézmények reális és indokolt vízszükségletének ellátását és a vízkárok megelőzését, illetve elhárítását, mérséklését. — Javítani keif a települések és a lakosság vezetékes -ivóvízellátását. Az állami és helyi erők igénybevételével újabb, eddig ellátatlan települések -részesüljenek vezetékes ivóvízellátásban. A fejlesztésben kapjanak prioritást a közegészségügyileg veszélyeztetett települések és a dél-alföldi térség lakossága. E cél érdekében a regionális, a tanácsi, a vállalati és a társulati vízellátó műveket összehangoltan úgy kell fejleszteni, -hogy a -lakosság vezetékes vízellátottsága az év végére érje el a 85"/oot. A fejlesztés keretében legalább 50— 60 közegészségügyi szempontból rossz ivóvizű település vízellátását kell véglegesen megoldani. — Az akcióprogram víztakarékossági intézkedései, valamint a- meghirdetett pályázat hatására, a termelő ágazatok ivóvízminőségű, illetve friss víz felhasználásában további csökkenést keli elérni, — A települési, az ipari és a mezőgazdasági szennyvizet elvezető és tisztító művek összehangolt fejlesztésével elő kell segíteni a felszín alatti és felszíni vizek minőségvédelmét, illetve javítását, elsősorban a kiemelt vízminőség-védelmi területeken. A -fejlődés eredményeként várható, hogy év végére a lakosság 47%-a közcsatornázott településen fog élni. Ennek érdekében folytatni kell a Balaton térségében a vízminőség javítását és védelmét szolgáló -munkákat. — A fő tervcélok között — az előzők mellett — kiemelt feladatot -kap a vízkárok megelőzése, elhárítása. Ugyancsak fontos feladat a mezőgazdasági termelés javítását szolgáló, a térségi meliorációhoz kapcsolódó főművi és társulati vízrendezés. A fejlesztés nyomán az árvízvédelmi védvonalak előírt méretre való kiépítettsége 64%-ot érjen el és a belvízrendszerek átlagos vízelvezetési időszükséglete 15,9 napra csökkenjen. — Folytatódik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megkezdett építése. Az Elnöki Értekezlet a vízgazdálkodás 1986. évi tervének és költségvetésének fő célkitűzései kapcsán felhívta a figyelmet a vonatkozó kormányprogramokban rögzített feladatok maradéktalan megvalósítására, továbbá a pénzügyi és a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására. 3. Az OVH 1986. I. félévi munka- és ellenőrzési terve Az Elnöki Értekezlet tételesen meghatározta a felső szervekhez benyújtandó előterjesztéseket, az OVH vezetőinek állásfoglalását igénylő feladatait, az értekezletek rendjét, a szabályozási feladatokat, az átfogó és felügyeleti, a pénzügyi és gazdasági, valamint a belső ellenőrzések rendjét. 4. A közegészségügyi szempontból veszélyeztett települések vízellátási programjának teljesítése. Az OVH az elmúlt években az Egészségügyi Minisztériummal közösen — a területi vízügiy, tanácsi és egészségügyi szervek bevonásával — programot dolgozott ki és terjesztett az ÁTB elé a közegészségügyi szempontból veszélyeztetett települések vízellátására. Az OVH és -az EüM közös programjában foglalt, a közegészségügyi szempontból veszélyeztetett települések vízellátási feladatai 1985. évben teljesültek. Az érintett településekben nagyobb részében átmeneti, kisebb részében végleges vízellátási megoldásra került sor. A közműves ellátással még nem rendelkező településeken a jelenlegi vízellátást biztosító -kutak vizének a szenynyeződése tovább folytatódik, emiatt a veszélyeztetett települések száma is nő. A mintegy 800 átmeneti vízellátású településen kívül 1990-ig további 50 településsel számolhatunk, ahol a veszélyeztetés miatt kiemelt figyelmet kell fordítani az egészséges vízellátásra, A megoldásokat — az ágazati szempontoknak megfelelően — a tanácsi tervekben kell előirányozni és ki kell használni a társulati forma biztosította lehetőségeket. A Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások szerint az OVH 1986-ban a Vízügyi Alap díjkiegyenlítése keretében még vállalja az átmeneti vízellátás költségeinek megtérítését, 1987-től pedig a költségeket a tanácsoknál indokolt előirányozni. Az Elnöki Értekezlet ráirányította a figyelmet az ioncserés nitrátmentesítés kedvező üzemi tapasztalatai és gazdasági feltételei esetén, a széles körű használatbavételére. Dr. Csővár Antal 13
