Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
lfizgazdcalkodas az 1986. éuí tavaszi BBUlf-n Napjaink fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ennek egyik fontos jellemzője a felgyorsult technikai haladás, melynek révén a gazdasági életnek szinte valamennyi szférájában egyre bővül azoknak az eszközöknek és eljárásoknak a köre, amelyek a termelés, a szolgáltatás területén alkalmazásra kerülnek. Ez alól a vízgazdálkodás sem kivétel, amit meggyőző erővel bizonyít az idei BNV keretében megrendezett vízügyi kiállítás is, amely tizenkét vízügyi szerv műszaki újdonságait reprezentálta. Ezeknek az új, korszerű' eszközöknek, berendezéseknek, eljárásoknak széles körű alkalmazása nagyban elősegíti azoknak a feladatoknak a megoldását, melyek a vízgazdálkodás terén megoldásra várnak. Számba véve az ágazat VII. ötéves tervben előirányzott célkitűzéseit, megállapíthatjuk, hogy ezek sikeres végrehajtásának fontos feltétele a korszerű technikai eszközök és eljárások széles körű alkalmazása. Erre hívja fel a figyelmet az Országgyűlés által 1985. december 20-án jóváhagyott törvény, mely többek között a következőket tartalmazza: „Fokozni kell a vízzel való gazdálkodás hatékonyságát. A termelésben a víztakarékosság szempontjai már az alapanyagok megválasztásánál és a termelési technológia kiválasztásánál érvényesüljenek. A lakosság és közületek takarékos vízhasználatát erre ösztönző intézkedésekkel és a műszaki feltételek korszerűsítésével segíteni kell.. Ugyancsak hasonló intézkedésekre ösztönöz a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme érdekében a Kormány által korábban jóváhagyott akcióprogram is, mely többek között a következőkre hívja fel a figyelmet: — az ivóvízminőségű vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás érdekében a vízhasználatok műszaki feltételeinek korszerűsítésével, a vezetékek folyamatos karbantartásával, víztakarékos szerelvények alkalmazásával és más, arra alkalmas eszközökkel el kell érni a lakossági vízhasználat növekedési ütemének mérséklését; — az iparban különös figyelmet kell fordítani a legnagyobb vízfelhasználó — a villamosenergia-ipar — hatékony és gazdaságos vízgazdálkodásának fejlesztésére. Az egyéb ipari felhasználóknál törekedni kell a kevésbé vizigényes gyártási technológiák alkalmazására; tisztított szennyvizek ipari célra való felhasználására; — a mezőgazdaságban a takarékos vízhasználatot elsősorban az állattartási és egyéb mezőgazdasági üzemi tevékenységek vízszükségletével összefüggésben kell megvalósítani; — a településeken az ipari és mezőgazdasági létesítmények működtetésénél, továbbá fejlesztésénél a jelenleginél nagyobb figyelmet kell forditani a szennyvíz tisztítására, valamint a vízminőség védelmét szolgáló szabályozásra; — elő kell segíteni a vízfelhasználással kapcsolatos hulladékok és melléktermékek széles körű hasznosítását, viszszavezetését a nyersanyag-körforgalomba. A program végrehajtásában fontos szerepe van a műszaki-gazdasági és jogi szabályozás továbbfejlesztésének, melynek keretében hatékonyabbá kell tenni az ipari üzemek vízgazdálkodásának felügyeletét. A gazdasági és műszaki tervezésben a vállalatok és szövetkezetek vegyék figyelembe, hogy vízszükségletük csak az alkalmazott technológia által indokolt mértékig elégíthető ki. Fontos feladat, hogy a gazdálkodó szervek belső üzemi vízgazdálkodási rendszerük kialakításánál, a termelési technológiák megválasztásánál víztakarékos megoldásokat alkalmazzanak. A vízszennyező anyagokat ártalmatlanítsák, lehetséges esetekben pedig hasznosítsák. A program megvalósítását a kutatás, a műszaki fejlesztés és az ipari háttér megteremtésével, illetve bővítésével is elő kell mozdítani. Különösen fontos olyan építőipari technológiák kifejlesztése és alkalmazása, amelyek — amellett, hogy biztosítják a létesítmények rendeltetésszerű működését — megelőzik a környezeti ártalmakat és egyszerűsítik a karbantartást. Az itt röviden ismertetett célkitűzések végrehajtásához számos olyan műszaki feladat kapcsolódik, amelyek megoldásához jelentős segítséget nyújtanak azok a műszaki újdonságok, melyek egy részét a vízgazálkodási kiállítás felvonultatta. A kiállítás látogatói megismerkedhettek többek között a Vízgépészeti Vállalat által bemutatott tavi levegőzetővel, vízvezetéki nyomásfokozóval, alumínium kotróhíddal, a Vízkutató és Fúró Vállalat által kiállított kútüzemeltető automatával, az ún. ,,homokőr"-rel, melynek fontosabb jellemzői következők: A berendezés csökkenti a kút üzemeltetése közbeni zavarok káros kihatásait. Védi a csőhálózatot és a víztározót — a homokkal való feltöltődéstől, védi a szerelvényeket (tolózárak, szelepek, mérőműszerek) 6
