Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
KÖNYVESPOLC Madarakról, tájakról ^Fejér megyében к „Magyarországon még soh szült olyan felmérés, mely egy-egy me:‘ gye madárfaunáját igyekezett volna könyv formájában összefoglalni” — állapította meg nemrég Schmidt Egon. A megálilapítás immár múlt időben értendő. Előttünk egy vaskos könyv, amelynek szerzőjét sokan ismerik az országban, hiszen neve szinte összeforrt a Velencei-tó nevével. Radetzky Jenő, a Madárvárta őre megvalósította azt, amelyre előtte még nem vállalkozott — talán nem is vállalkozhatott — senki. Felmérte Fejér megye madárvilágát, s mert jó segítőkre talált, a rendhagyó kötetet is asztalunkra tette. (Jegyezzük is meg gyorsan: a mecénás szerepet a Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér megyei szervezete és a Velencei-tavi Intéző Bizottság vállalta. Ma amikor a könyvkiadás megnehezült, a hasznos ügy támogatása még fokozottabb elismerést érdemel.) A múlt században élő ornitológusok még megtehették, hogy a vadon élő, gazdag madárvilágot haszon és kár szempontjából osztályozzák. A helyzet azonban a mi korunkra alapvetően megváltozott. Ezt fogalmazza meg a könyv előszava is: ,,A gyökeres mezőgazdasági struktúraváltás, a nagyméretű tájátalakítások, a kemizálás előretörése, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése stb. ugyancsak gyökerében alakította ót a madárvilágot, általában annak kárára: esetenként riasztó mértékű fogyatkozást, sőt kipusztulást okozva. Meg kellett — és meg kell — változnia a madarakkal kapcsolatos eddigi szemléletnek is. Ma már — néhány madárfaj kivételével — nem teszünk különbséget hasznos és káros madár között. Ma úgyszólván minden madarunk természeti érték .. De arról is szót ejthetnénk, hogy még anyagi szempontból sem mindegy a madárvilág létezése. Gondoljunk például azokra a magyar filmekre, amelyek a világ annyi országában arattak nagy sikert. A természetvédelmi területeket, a nemzeti parkokat is nemegyszer éppen a madarak miatt keresik fel a külföldi turisták. És: „a kemizálás korában még mindig nem hanyagolható el a madarak közvetlen gazdasági hasznossága, sőt jelek mutatkoznak a biológiai védekezés térhódítására, amikor is a kártevőket azok élő ellenségeivel pusztítatjuk el.” A remek mezőgazdasági lehetőségekkel rendelkező Fejér megye komoly természeti értékekkel rendelkezik. Ebbe az értéktárba beletartozik a madárfauna is. A megragadó táj; az élővilág kapcsolatát, egymásra utaltságát mutatja be Radetzky Jenő, miközben tanítja, ismeretekkel gazdagítja olvasóit. Nemcsak a Velence-tavi birodalmat tárja elénk, de vele barangolhattunk a Bakony nyúlványai között, a Vértesben, a megyéhez tartozó Duna-tájon, a Sárkeresztúri Sórkánytó, a sárszentágotai Sóstó partján, a Fejér megyei Sárréten, a Zámolyi medencében, a Dégisüllyedékben, s nem utolsósorban a halastavak, a víztárolók, a kubik-gödrök világában. Kevesen ismerik úgy ezt a tájat, e táj rejtett titkait, mint Radetzky Jenő. Nehezen is lehetne versenyezni vele, hiszen ő Hermann Ottó és Chernél István utódai közé tartozik. Könyvét is Chernél István emlékének ajánlja. Aki úgy van otthon egy tájon, mint Radetzky Jenő, az előtt nem maradhat rejtve sem a jó, sem a rossz változás. Az élővilág, a természet elkötelezettjei sajnos az utóbbi időben több rosszat vehetnek észre, mint jót. A könyv írója is méltó haraggal írhatja: „ ... az utóbbi másfél évtizedben fokozódott tájképileg is szép fasorok, egyedi nagyfák, lakóudvari és parkbeli »faegyéniségek« kiirtása, kevés vagy nulla pótlással. A Székesfehérvárról Sárbogárd felé vezető út több kilométeres szakaszán viruló kettős jegenyesor gyönyörű »gótikája« minden jóérzésű ember (külföldiek is) csodálatát váltotta ki. De lemészárolták! (Egy itt készített színes filmem tanúsága szerint a fatörzsek belseje semmi korhadást sem mutat.) Több helyen hatalmas, árnyékot adó, a határban egyedül álló fákat döntöttek ki, hogy a traktornak ne kelljen kerülgetnie. Ez nem természet- és környezetvédelem I” Szeretett tájegységén járva nem ritkán kell így felkiáltania a szerzőnek. Az (félővilóg pusztítása, a tájrombolás sokak szemében bocsánatos bűnnek tűnik. Pedig egyáltalán nem az! Aminek a madár, a növény, a fa áldozatul esik, előbb-utóbb az emberre is veszélyessé válik; Szerencsére jó változásokról is írhat Radetzky Jenő. Fejér megyében is szaporodnak a természetvédelmi területek. Ebben a megyében különösen a kastélyparkok képviselnek eddig még kevésbé ismert értéket. A jó változásokban fontos szerepük van a halastavaknak, a víztárolóknak, a kubik-gödröknek, de még a kopogóknak is. A szerző örömmel említheti, hogy: „a halastavak — gazdasági hasznukon túl — valamit vissza is adnak a természetnek, a máshonnan kiszorított madárvilágnak. ígéretesnek véli az itt végzett további madártani kutatásokat. Tennivaló a halastavak madárvédelmében is akad még. Ami a víztárolókat illeti, ezeket „úgy lehet tekinteni, mint bizonyos fokú kártérítést.. ." „Madártanilag elsőrendű fontosságú az a tény, hogy a víztárolók (Zámoly, Pátka) a közeli Velencei-tóról ideérkező védett kócsagok és kanalas gémek kiegészítő tápterületeivé váltak.” A kubikgödröket, a kopolyákat névtelen madárrezervátumoknak nevezi Radetzky Jenő. A madarak tudósa sem véletlenül von ja le a következtetést: „A víz nagy kincs, nélküle élet nincs." (Székesfehérvár, 1984) (e. a.) Mezőgazdaság és környezetvédelem Ipar és környezetvédelem A Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Napok rendezvénysorozata, az évről-évre megtartott konferenciák és az ezekhez kapcsolódó üzemi bemutatók jelentős mértékben elősegítik a környezetvédelem ügyét az által, hogy lehetőséget nyújtanak a szakmai vitákra és konzultációkra, valamint a kölcsönös információkra. Ezt meggyőzően igazolják az elmúlt években megtartott sikeres rendezvények. Figyelembe véve a különböző témakörökben eddig megtartott konferenciák iránti nagyfokú érdeklődést, a rendező szervek érdemeinek tartották a későbbi tanulmányozás lehetőségének biztosítása és közkinccsé tétele érdekében az ezeken elhangzottak rögzítését és kiadványban történő megjellentetését. A közelmúltban elkészült fenti című kiadvány az 1983-ban és 1984-ben megrendezett konferenciákon elhangzott előadásokat foglalja magában és sok hasznos információt nyújt a környezetvédelmi tennivalók megoldásához, elsősorban a mezőgazdaságban, az iparban és a vízgazdálkodás területén dolgozó szakemberek számára. A kiadvány ára: 500,— Ft és megrendelhető a Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulásnál (Tata I., Váralja u. 2. Irányítószóm: 2981. Pf. 205.). 26
