Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
avatott képviselőinek részvételével alkalom nyílik a problémák és az eredmények, a legújabb tudományos és műszaki ismeretek megvitatására, mondta befejezésül a megyei tanács elnöke. Dr. Varga Gyula megnyitóját követően dr. Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tartott bevezető előadást. Elöljáróban rámutatott arra, hogy a környezet- és természetvédelem ügyében két alapvetően fontos tényezővel kell számolni. Az egyik az, Hogy oz emberiség mindig félt azoktól a katasztrófáktól, amelyeket a természet produkált és ezekkel szemben alig tudott védekezni, most viszont az emberiség idéz elő önmaga számára olyan problémákat, amelynek következményei a következő generációkat fogják sújtani. Ezért e témának olyan nagy a súlya, mind társadalmi, mind politikai szempontból, hogy e kérdésekben csak a politika vállalkozhat arra, hogy a jövő nemzedékei érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. A másik dolog, ami tovább nehezíti az ügyet, hogy a környezet- és természetvédelem szinte mindennel összefügg. S ha valami mindennel összefügg, akkor kicsit szétfolyik és igen nehéz konkrét intézkedéseket tenni. A környezet és természet valóban mindenféle vonatkozásban egységes és komplex folyamatként fogható fel. S ha meggondoljuk, ipar és környezetvédelem címszó alatt miről kellene eszmét cserélnünk, ugyanerre a következtetésre jutunk, hiszen az ipari tevékenység is szinte minden vonatkozásban összefügg a környezetvédelem legfőbb gondjaival, — hangsúlyozta az OKTH elnöke, majd így folytatta: Arról van szó, hogy ennek a komplex feladatnak a koordinálása, az irányítása és az a kettősség, hogy egyén és társadalom szerepét világosan meghatározzuk, egyre bonyolultabb, egyre összetettebb probléma elé állít bennünket. De a feladat bármilyen nehéz is, azt meg kell oldanunk, örömteljes, hogy Komárom megyében a Környezetvédelmi Bizottság aktív közreműködésével e témakör a gyakorlati napi munkában mindig jelen van. Ügy vélem, az itt élők látják, hogy egyre erősebben kap hangot a föld védelme. Az iparral is minden öszszefüggésben áll, mert a hulladékok, a szennyezések talajba kerülése olyan gondot okoz, amelyeket nagyon nehéz rendbehozni. A talajban okozott károkat sokkal nehezebb utóbb rendbehozni, mint a levegőt, vagy a vizet megtisztítani. A talaj szennyezettsége egyes területeken már olyan mértékű, hogy megtisztítása egyes szakértők szerint csak évszázadok alatt lehetséges. Ijesztő mértékű az emberiség vízkészleteinek elszennyeződése is. A felhasználás iránti igények egyre növekednek, a víz rohamos mértékben szennyeződik és ez a folyamat nagyrészt annak az ipari fejlődésnek a következménye, amelynek viszont más oldalról számtalan előnyét élvezzük. A Földet körülvevő levegőréteggel kapcsolatban sokakban az a gondolat él, hogy ez egy végtelen nagy burok, arrtely önmagától megoldja az elszenynyeződés problémáit. Ma már tudjuk, hogy gondjaink a levegő tisztaságának megőrzésével kapcsolatban is egyre gyarapodnak. Nemcsak ott mutatkoznak légszennyezési problémák, ahol az keletkezik, hanem a földnek szinte bármely pontján. Ma már a sarkvidékeken is olyan mértékű a levegő szennyezettsége, amelyre az emberiség sohasem gondolt volna. Ezek a gondok tehát az egész földgolyót, az egész emberiséget sújtják és ezért rendkívül nagy mindannyiunk felelőssége. A nemzetközi felelősség érvényesül a levegő, a vízfolyások és a természet más elemei dolgában is. A növény- és állatvilág, az egész természet és maga az ember az ipari termelés hulladékaival, szennyezésével, ártalmaival, bonyolult összefüggéseivel él együtt. A természet csodálatos ereje és képessége révén korábban a szennyezéseknek ellenállt, azt feldolgozta és szinte a huszadik századig a mérleget egyensúlyban tartotta. De egy bizonyos határon túl a mennyiségi változások minőségi változásokba mennek át és negatív értelemben egy olyan határhelyzet alakult ki, amikor a természet ereje, a növény- és állatvilág már nem tudnak megbirkózni a természet károsításának mai mértékével. Ezért a legkeményebb jelzés számunkra a természet egyes elemeinek, az állatvilág és növényvilág egyes fajainak pusztulása, mivel ez hozza tudomásunkra, hogy itt már nagyon nagy baj van. A környezetvédelem ügyének rendkívül nagy súlyát ma már egyre többen érzékelik és elismerik, fontossága társadalmilag is minden szinten egyre inkább beérik, de sokan úgy vélik, sajnálatos dolog, hogy ma kevés a pénzünk és ilyen nagy témákat vajon hogyan lehet megoldani pénz nélkül. Hibás az a felfogás, mely szerint a környezetvédelem ügyét csak pénzzel lehet megoldani. A környezet- és természetvédelem dolgában megfelelő ismeretanyaggal és szemléletváltozással, a szervezett, tisztességes és kultúrált emberi magatartással, az élet különböző területein eddig alkalmazott módszereink megváltoztatásával rendkívül sokat lehet tenni. Az emberi magatartás legalább olyan jelentős tényező, mint a rendelkezésünkre álló anyagiak. De van az ügynek egy másik oldala is, mégpedig az, hogy a környezet- és természetvédelem magasabb szintű, komplex megvalósítása közgazdasági oldalról is sok haszonnal jár. Ügy tűnik azonban, hogy a közgazdaságtudomány még nincs eléggé jelen a maga erejével, amellyel bizonyítaná, hogy a környezet- és természetvédelem mind az emberiség, mind az ország, a gazdaság számára is közvetve olapvető fontosságú és távlatban az ilyen jellegű ráfordítások megtérülnek. A környezet- és természetvédelmet illetően találkozhatunk olyan állásponttal, hogy vannak ugyan veszélyek, de arra törekedjünk, hogy legalább ne legyen rosszabb a helyzet, ne növeljük a szennyezést, tartsuk a jelenlegi állapotot. Vagyis röviden: koncentrálni a nagyobb környezeti károk megelőzésére. Ehhez kell egyébként a legkevesebb pénz. Az iparra vonatkozóan pl. el kellene érni azt, amit már több országban megvalósitottak, hogy ipari tevékenységet komplex környezet- és természetvédelmi szemlélettel rendelkező szervezet engedélye nélkül le lehessen folytatni. Amikor határozatot hozunk egy ipari tevékenység megindításában, rendkívül körültekintően kell eljárnunk, hogy az adott térségben az ott levő föld, víz, levegő, zöldterület, növény- és állatvilág elbírja-e az adott termeléssel járó terhelést. Mert lehet, hogy az adott térségben a lakosság szempontjából rendkívül hasznos és gazdaságos pl. egy ipari tevékenység megindítása, de lehet, hogy ennek következtében a környezeti károsodás helyrehozhatatlanná válik. Ily módon sokkal nagyobb károkat okozhatunk, mint amilyen haszonnal jár egy szűkebb látókörrel engedélyezett termelési folyamat. Van olyan ország is, ahol pl. száz telek kialakításához is csak akkor járul hozzá az illetékes környezetés természetvédelmi hatóság, ha az infrastruktúra és a környezetvédelem egyéb feltételei biztosítva vannak. Amennyiben a lényeges feltételek közül bármelyik is hiányzik, a parcellázáshoz nem járulnak hozzá. Minden településen vízre, utakra, óvodára s minden más egyébre is szükség van, nem is beszél-23