Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 8. szám

15 cm B: 200 beton TAURUS fólia 5-10 cm homokos kavics 2. ábra víztisztító telepekre, és ott együtt kell kezelni a csatornán érkező szennyvíz­zel. A szippantott szennyvíz minősége azonban sokkol rosszabb, mint a csa­tornán érkezőé. 10—15 szippantó kocsi rövi,d időn belül (8—10 óra) történő szennyvíz ürítése (80—120 m3) és egy 2500—3000 m3/nap szennyvíztisztító ka­pacitással rendelkező telep hatásfokát már észrevehetően lerontja, a biológiai állományt pusztítja, a további iszapke­zelést nehezíti. Mindezek elkerülése érdekében a szippantott szennyvizet (hígfekált) a szv. telepre vezetés előtt kezelni kell! FOLYÉKONY HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ ELŐKEZELÉSE A szippantott szennyvíz fogadására és kezelésére a DmRVV területén leg­először Szentendre térségben jelentke­zett igény. Szentendrén 1972-ben épült meg a szennyvíztisztító telep, amely 3000 m3 napi szennyvíz mechanikai és ebből 2500 m3 biológiai tisztítását végzi. Ez a nagyságú telep az 1978-ban je­lentkező kb. 100 m3 napi szippantott szennyvíz fogadására — megfelelő elő­kezelés után — alkalmas volt. A szip­pantott szennyvíz előkezelő műtárgyá­nak a meglevő rendszerbe illeszkedését az 1. sz. ábra mutatja be. A hígfekál fogadására egy földme­dence épült (kísérleti jelleggel), mű­­anyagfólia borítással, úszó levegőztető rotorral. (2. sz. ábra) A hígfekált a telepen kívül, egy rács­csal ellátott szívóaknába ürítik, ahon­nan szivattyú emeli be az előkezelő műtárgyba. Az előkezelő műtárgy egy 5x5 m fenékkialakítású, 1:1,5 m rézsűjű, 18,6x18 m felső méretű, 3 m mély négy­zetalakú földmedence, melyet Taurus fó­liával burkoltak. A medence feneke 15 cm vastag be­tonlemezzel van ellátva. A medence hasznos térfogata 200 m3. A meden­cébe NA—150 acélvezetéken folyik be a hígfekál, és ugyancsak NA—150 méretű csövek szolgálnak az elő­kezelt, dekantált szennyvíz, ill. az iszap eltávolítására. Levegőztetés céljára először egy Taul—6 típusú 100 l-es billenthetős úszólevegőztető volt beépítve, de ez a berendezés hamar tönkrement, ezért egy KK—160 típusú hajtóművet építet­tek be, amely jelenleg is működik. A hígfekál kezelés menete: 07—22 óra között a medence töltése, a hígfekál levegőztetése (20 óra); 03—05 óra között ülepítés, a sűrű fá­zis szétválasztása; 05—07 óra között ürítés: az előkezelt „híg” fázis dekantálása és a városi szv. tisztítórendszer elejére vezetése, vala­mint a sűrű iszapfázis levezetése az iszapágyakra. A fenti levegőztetés mellett a BOI5 értéke az 1500 gramm/m3-ről 400—500 gramm/m3-re csökken. ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK A kísérleti jelleggel épült, fóliával burkolt földmedencében kezdetben jó eredményeket ért el az előkezelés. Ké­sőbb azonban már jelentkeztek olyan problémák — részben kivitelezési, részben technológiai — amelyek az elő­kezelés eredményességét gátolták. Az építési hibák közül a nem kellően gon­dos kivitelezést kell megemlíteni, mely­nek következtében megsüllyedt a fenék, szétvált, vagy felpúposodott a fólia. Ezek a hibák fokozódtak a rotor kel­tette hullámverés miatt. Részben az épí­tési hibák, részben a megnövekedett terhelés (és ehhez képest már kevésnek bizonyuló rotor kapacitás) miatt a híg­fekál sűrű fázisa, az iszap gyakran le­ülepedett már a levegőztetési szakasz­ban is, az iszapelvétel igen nehézzé vált, sokszor az elvezetőcsövet nagy­nyomású géppel kellett kitisztítani. A feldúsult iszap ANAEROB bomlás­nak indult, ami ugyancsak kedvezőtlen hatású. A levegőztetést nehezíti az a tény, hogy a fogadó műtárgyba épített rács nem tudja a szálas anyagokat kifogni, ezek a rotorra tekeredve akadályozzák működését, sokszor üzemzavart okozva. Nem közvetlenül az előkezeléshez tartozik, de feltétlenül említést érdemel a leürítőhely megközelítésének kérdése. A 3—5 m3 (esetenként a 8 m3) szenny­vizet szállító gépjárművek igen komoly megterhelést jelentenek a közutaknak. Jelen gyakorlat szerint a sz. telepek be­kötőútjai nagyon szerény kivitelben ké­szülnek, ezek nem alkalmasak a napi 100 m3 mennyiséget meghaladó szenny­víz szállítás lebonyolítására — különö­sen, ha keskeny nyomtávú út készült. összegezve az üzemelési tapasztala­tokat, azt lehet mondani, hogy a kísér­leti fóliaburkolatú földmedence kezdet­ben, kis hígfekál terhelés mellett, csök­kentette a szv. telep szippantott szenny­vízből eredő terhelését, de a megnöve­kedett mennyiségi és minőségi igények mellett már nem felel meg az elvárás­nak. Kiss Ferenc 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom