Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
Sorakoznak a gépkocsik Nagyobb befogadóképességű kemping van Mezőkövesden és Karcag-Berekfürdőn. Az egyéb — főként fizetővendég — szálláshelyek mellett számottevő közületi üdülőférőhely van Mezőkövesden, Karcag-Berekfürdőn. A háttérterület 10 települése közül 8- nál a fő szórakozási lehetőséget a termálfürdő jelenti. Mezőkövesden van a legnagyobb fürdőtelep (12 000 fős). A Karcag-Berekfürdői strandfürdő 2800 fős és a téli hónapokban is fogad vendégeket a 200 fős fedett termálfürdő, mely közvetlen szállodához kapcsolódik. Jó adottságú fürdők vannak még a part közelében: Jászszentandráson, Jászapátin, Tiszaőrsön, Kunhegyesen, Hevesen és Tarnamérán. A jelzett fürdők mindegyike az ENSZ Thermal Project szerint fejlesztésre javasolt. Két település idegenforgalmi jelentőségét természeti táj adottságai jelentik. A Hortobágy messze határainkon túl is ismert idegenforgalmi és természeti értékű. A tiszaigari arborétum 8 km-re van a tározó partjától és igen gazdag különleges fafélékben. A közép-tiszavidéki régió partmenti és háttértelepülésein van hazánk kereskedelmi szálláshelyeinek és üdülőinek 1,6%-a. A régió településeit felkereső és ott megszálló idegenforgalmi csúcsnépesség 1984-ben közel 200 ezer fő volt. A TÉRSÉG ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE A közép-tiszavidéki idegenforgalmi régió a partmenti és a háttérterület együttes fejlesztésével válhat igazán jelentős idegenforgalmi körzetté. Külön hangsúlyt kell adni a térségen belül meglevő szabadvízi és termáladottságok összehangolt kihasználására. A partmenti 10 településen a kereskedelmi szálláshelyek és üdülők fejlesztésében a jelenlegi helyzet ismeretében mintegy 13 ezer férőhely kereskedelmi közületi és magánüdülő megvalósításával lehet számolni a következő 10 évben. A szálláshelyek létesítése mindenekelőtt Tiszafüreden, Abádszalókon, Kiskörén, Poroszlón, Sarudon és Tiszaderzsen indokolt. Szálloda létesítése csak a térség szervezési központjában, Tiszafüreden célszerű. Az üdülőkörzet állandó népességének kiskereskedelmi ellátása jelenleg megfelelő színvonalon megoldott. 1985-ig mintegy -f- 30 ezer fő (szállásigényes + szállás nélküli) üdülőnépességgel számolva kell az ellátás szervezéséről gondoskodni. A szórakozási lehetőségek fejlesztésénél első helyen a fürdőfejlesztés áll. Az előzetes számítások szerint 1995-ig létesíthető mintegy 14 000 strandfürdőférőhely 54%-a lehet szabadvízi fürdő, Alkonyi hangulat Tiszafürednél 2000, Abádszalókon egy 5000 férőhelyes végleges, jól kiképzett strand iétesítése programozható. Kiskörén a jászsági főcsatornában egy medencés szabadstrand alakítható ki. Kisköre és Abádszalók között a tározó közepén levő 200 hektáros „Bere szigeten" igen jók a feltételek egy naturista kemping szabadstrand létesítésére. Tiszafüreden a jelenlegi termálfürdő bővítése, Abádszalókon, Kiskörén és iT- szanánán termálfürdők kialakítása tervezhető. Ezek a fejlesztések a jelenlegi fürdőkapacitás meghatszorozódását jelentenék. A horgászat már ma is nagy tömegeket vonz. Fejlesztése kevés beruházást igényel, 1985-re mintegy napi 5000 főre lehető a horgászást igénylő üdülők, kirándulók száma. A csónakázási és vitorlázási igények is jelentősek lesznek. A becslések szerint az üdülőnépesség 50%-ának vízisportolási igényével lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy 1995-ben egy idegenforgalmi csúcsnapon 10—15 ezer ember száll a tározó vizére különböző vízisporteszközzel. A tározótavi kishajóforgalom beindítása is jó szórakozási lehetőséget biztosít. A VII. ötéves terv időszakában megoldható lenne a tározó és Szolnok öszszekapcsolása hajóközlekedéssel. A háttérterület 10 településén a kereskedelmi és üdülői szálláshelyek fejlesztése különösen a termálturizmus iránt növekvő igények miatt indokolt. A szállodai kapacitások bővítése mindenképpen célszerű Mezőkövesden. A berekfürdői hotel 100 ágyasra való továbbfejlesztése megoldható. A kempingkapacitások mintegy 2000-es növelése szükséges. Újak létesítése Kunhegyesen és Tarnamérán indokolt. A RÉGIÓ JÖVŐBENI SZEREPE A kereskedelmi és üdülési szálláshelyek 1,6%-o van jelenleg a partmenti és a háttérterületen. Ez az arány 1995- re 4,3%-ra bővülhet. Így nagyobb lenne részesedése hazánk össz-szállásférőhelyeibő'l, mint jelenleg a Velencei-tóé (1,1%), Mecseké (3,5%) és a Dunakanyaré (3,2%). 1990-re már 2,8%-os részesedésével lehet számolni. Az 1995-re feltételezett helyzet szerint a partmenti vagy a háttérterületen üdülő turista 30—40 km-es távolságon belül jól kiépített szabadstrandokat, vízisportolási lehetőségeket, több termálfürdőt és természeti értékekkel, gazdag néprajzi hagyományokkal rendelkező területeket talál. Ismert, hogy a jelenlegi népgazdasági helyzet — beruházások korlátozása — nem kedvez egy dinamikus fejlesztési koncepció megvalósításának. Ugyanakkor a külgazdasági egyensúly javítása indokolttá teszi az idegenforgalom — mint az egyik leggazdaságosabb export — számottevő növelését. Ez viszont megköveteli a fogadási feltételek fejlesztését nemcsak a kiemelt területeken, de a tehermentesítés, minőségi javítás érdekében más térségekben is. A tározó partmenti településeinek és a háttérterület összehangolt dinamikus fejlesztésével, a közép-tiszavidéki régió hazánk kiemelt üdülőterületévé válhat. Tóth András 12
