Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
Zemplén vármegye alispánjától. 6022/1931. sz. TÁRGY; Az Angol-Magyár Bank Rt. által kérelmezett Hernád vizierötelep engedélyezése. Véghaíározaí. Az Angol-Magyar Bank Részvénytársaság által létesítendő Hernáci-vizierötelcpnck a 6023r 1931 aí. sz. véghatározatomban körülirí módón való megépítésére n 45.689/1885 sz. Általános Rendelet 25 §-a, továbbá az engedélyezés ' ügyében 1930. évi június 27 és 28-án Sajóhidvég és Sajókesznyéten községekben nlegtartott helyszíni tárgyalások alapján kérelmező Részvénytársaságnak ideiglenes Engedélyt adok. Az engedély érvénybeléptet a következő feltételekhez kötöm: 1. Az Angoí-Magyar Bank Részvénytársaság kőtelező nyilatkozatot ad arra • nézve, hogy mindazon, feltételek és. kikötések teljesítését, melyeket az engedélyezési eljárás során a hatóság utólagosan és jogerősen kiköt,-magára nézve kötelezően elismeri. 2. Az Angol-Magyar Bank Részvénytársaság köteles az építési részletterveket jóváhagyás céljából az építés .megkezdése előtt legalább 30 nappal hozzám beterjeszteni. 3. A 6023/Í93T számú véghatározat 6. §-ában hatóságilag megállapított szolgalmi kártalanítások biztosítására köteles az . Angol-Magyar Bank Részvénytársaság az építés megkezdése előtt készpénzben, vagy a 42600929 M. E. sz. rendeletnek megfelelő értékpapírban, vagy betétkönyvben Zemplén vármegye pénztáránál 90.000 (Kilencvenezer) pengőt közigazgatási letétbe helyezni. 4. Kötelezettséget vállalni, hogy a 6023/1931 ai. számú véghatározat 7. §-ában foglalt területekre vonatkozó és egyezségileg megállapított kártalanításokat a részvénytársaság a területek igénybevétele előtt legalább 8 nappal a földtulajdonosoknak ki fogja fizetni. 5. A fenti 1—4. alattiak teljesítése után az ideiglenes építési engedély véghatározatom ellen netán bcnYuÍtandó felebbezésekre való tekintet nélkül lép hatályba és az építés az Angol-Magyar Bank Részvénytársaság által megkezdhető. 6. A 6023 1931 ai. sz. alatt kiadott I. f. véghatározatom jogerőre vhló emelkedésével az ideiglenes építési engedély hatályát veszti. Véghatározatomat, mely ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a földmivelésülésügyi m. kir miniszter úrhoz intézendő és nálam benyújtható felebbezésnek van helye, vétivek mellett kiadom: 1. Borsod-Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék alispánjának, 2. a miskolci járás főszolgabirájának, 3. Belsöböcs, -ь—_______ ....... I О li !i Z Л О о S ! I vízíl/ij i j oz olcsó energia szolgáltatása nemcsak hatalmas termelésfejlesztő eszköz, hanem jóval több annál: a mechanikai munka szükségletnek egységes nagy üzemekben, kooperáló hőerőművekben és víziművekben gazdaságosan való termelése egységes ipari és őstermelésünk egyik alapföltétele .. ." A Mosoni Duna-ág vízerejének hasznosítására 3 erőmű építését tervezték: Pozsonynál, Rajkánál és Mosonnál. A Szentendrei Duna-ág vízerejének hasznosítására Békásmegyernél, a Soroksári Duna-ágénak pedig Budapestnél és Tassnál terveztek vízlépcsőt. (A később megvalósult Kvassay és Tassi vízlépcsők.) A Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntése természetesen megakadályozta e tervek megvalósítását, de az alapelvek később sem változtak gyökeresen, csak módosultak. Ilyen vissza-visszatérő terv volt a Duna magyarországi felső szakaszának vízerő-hasznosítása is, amelyet korábban említettünk. Az ötlet Lanfranconi Enea mérnöktől származik, akinek úttörő szerep jutott a Felső-Duna szabályozásában. Ö gondolt először arra, hogy a pozsonyi éles Duna-kanyarulatot a jobb parti régi Duna-medrek bevonásával vágják át és az i'ly módon keletkezett és Oroszvárnál ismét a Dunába beömlő csatorna célja vízi erőművek létesítése lett volna. Az erre a gondolatra alapozott és Pozsony város polgármesteréhez 1901-ben benyújtott engedélyezési kérelem ügye azonban elaludt, majd ugyanerre a sorsra jutott a Mosoni-Dunán a csunyi szorítómű alatt tervezett erőmű terve is. Ezen tervek megvalósításának legfőbb nehézségét a rendkívül ingadozó vízmennyiségek jelentették. Ugyanis ,,a Mosoni-Duna koncentrálható relative csekély” írta Schmidthauer Antal a későbbi terv kidolgozója, „a 4,5—5,0 mnyi esés mellett csak kb. 3000 HP-nek megfelelő állandó vízi erőmű volna létesíthető vízlépcsőnként. Az eképpen nyerhető energia azonban semmiképp nem állna arányban a befektetési költségekkel és éppen a gazdaságosság hiánya okozta, hogy ezen tervek meghiúsultak". E problémát 'látszott megoldani Schmidthauer Antal 1911-ben kidolgozott terve, amelyet a bázeli Buss és C. cég megbízásából készített el. A terv alapgondolata az volt, hogy a Mosoni-Dunába egész éven át legnagyobb, „ezen Duna-ág lefolyási viszonyainak” megfelelő vízmennyiséget vezessenek le, és ezzel „állandóan nagy erejű vízi erőművet" létesítsenek. „Ezen alapgondolat akként valósítható meg, hogy egy Pozsony felett kiágazó jobb parti nyílt csatorna segélyével, még a Dunának legkisebb vízállása mellett is a Mosoni- Duna-ágba 180—200 m3/s víz vezettetik be, amely mennyiség ugyanis a parti birtokosok minden sérelme nélkül folyhat a medren végig, Győr. illetve Győrig.” „Mivel azonban magasabb vízállásoknál a bevezető nyílt csatorna útján nagyobb — mint később látni fogjuk — egész 400 m3/s-ig emelkedő vízmenynyiségek jutnak le a Mosoni Dunáig, mely mennyiségek azonban egészükben a Mosoni-Duna-ágba már be nem vezethetők, ennélfogva ezen tervezet még arról is gondoskodik, hogy a Mosoni- Duna-ágba be nem ereszthető, a 200 m3/s-t meghaladó felesleg, a vízbevezető csatornának a Mosoni-Duna-ágba való betorkollása előtt a Duna főmedrébe ismét visszavezettessék." A tervező ebbe a nyílt bevezető csatornába is tervezett egy kisebb vízierőművet gazdaságosságból. Tervének gazdaságosságát egyébként is több helyen kiemeli, az ő általa kidolgozott megoldás szerinte „két más közgazdasági szempontból" is előnyös: — „A létesítendő összefüggő új vízfolyásnak felhasználása vízi szállító út gyanánt Pozsony és Győr, illetve Gönyű között, mihez semmi egyéb nem kell, mint az, hogy a csatorna egyes vízlépcsői kamarazsilipek segélyével egymással összekapcsoltassanak. — Az új vízfolyásnak a vízlépcső feletti részen öntözési célokra, az alul fekvő részen pedig lecsapoló medencék gyanánt való felhasználása.” A terv ezen kívül még további 10 pontban sorolja fel e megoldás gazdasági előnyeit. Dr. Szerényi Imre 10
