Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
Magyar—csehszlovák határvíz! tárgyalások a víztermelés további 10—15%-kal növelhető, s így az agglomerációban levő települések jelentős részének ellátása is megoldható. Az ellátás színvonala kiemelkedő és a további fejesztések műszaki lehetőségei is adottak, meg kell azonban találnunk a főváros és az agglomerációban működő vízművek szervezettebb együttműködésének módját. Az elmúlt tervidőszakokban a csatorna-fejlesztés követte az új lakótelepek építését, a régi művek felújítása és a szennyvíztisztítás elmaradt a szükségletektől. Az aránytalanság felszámolása megkívánja, hogy a VII. ötéves tervben a csatornahálózat fejlesztését részesítsék előnyben a fővárosban. Az agglomeráció településein is halaszthatlan feladat a csatornahálózat megépítése azokon a területeken, ahol a víznyerőhelyek védelme ezt megkívánja. A főváros és vonzáskörzete szennyvízproblémáinak közös előnyökön alapuló megoldása ugyancsak figyelmet érdemlő feladat. Együttes munkával előnyösebben oldható meg a szennyvízelhelyező és -kezelő berendezések területigényének kielégítése, csakúgy mint a szennyvíztisztítás melléktermékeinek elhelyezése, de a hatékony együttműködésre kínál lehetőséget a belterületi vízrendezés is az érintkező (összefüggő) területeken. Végül még két dologra akarom felhívni a figyelmet, lehetne metodikai kérdésnek is nevezni, de azt gondolom, annál többről van szó. Az egyik; a vízgazdálkodási feladatok — közöttük a közművesítésiek is — sok szakmát, sok tudományágat és sok ágazatot, intézményt érintenek. Eredményes végrehajtásukhoz arra van szükség, hogy lényegesen javuljon az érdekelt ágazatok — építési, ipari, tanácsi, vízügyi stb. — szervek együttműködése, munkájuk szervezettsége. Mint tudjuk, a vízgazdálkodási gondok — gyakran a közműveké is — kilépnek a szűkebb közigazgatási határok közül, ha pedig nem engedjük kilépni őket, sokkal drágábban oldhatók meg, hogy a szárnyaszegett műszaki megoldásokról ne is szóljunk. Az anyagi eszközök mértékétől függetlenül is arra van szükségünk, hogy az érintett ágazatok és tanácsi szervek lényegesen javítsák meg együttműködésüket. Az együttműködés szervezésére fordított idő hatványozottan térül meg. Ne azt firtassuk, ki mit mulasztott. Ágazatközi feladatokat ágazatközi eszközökkel kell megoldani! A másik; a vízgazdálkodás bonyolult feladatainak megoldásához minden eddiginél nagyobb szükség van az élenjáró tudományokra, műszaki eredményekre. Olyan nagy kutatási programok szolgálják célainkat, mint a Balaton, a Közép-dunántúli karszt, a dél-alföldi vízminőség, a GNV hatástanulmány, az elektronika használata a vízgazdálkodásban, a víz- és szennyvízkezelés módjai, a biotechnológia alkalmazásának problémái, a korszerű építés és fenntartási módok és technológiák. Tudatában vagyunk, hogy sok minden történt már eddig is, ezt jelzik eredményeink. De világosan látjuk, hogy a mikroelektronika és biotechnológia alkalmazásában még csak a kezdetnél tartunk. A Magyar—Csehszlovák Határvízi Bizottság 1985. szeptember 23—28. között tartotta soronkövetkező 46. ülésszakát Csehszlovákiában. A bizottság a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek keretében tárgyalt a Duna közös szakaszán végzett építési, kotrási és hajóút kitűzési tevékenységről és meghatározta a további feladatokat, figyelembe véve a Bős (Gabcikovo)— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését is. Felülvizsgálta és elfogadta a meder és a hajózási viszonyok javítása érdekében szükséges szabályozási munkálatok terveit. Az ülésszakon áttekintették az Ipoly, a Tisza, a Bodrog, a Hernád és a Sajó folyók szabályozásával összefüggő kérdéseket, továbbá az elmúlt évi árvízvédekezés során szerzett tapasztalatokat. Megállapították, hogy az együttműködés a korábbi megállapodásnak megfelelő, kifogástalan volt és a kölcsönös tájékoztatás elősegítette az eredményes árvízvédekezést. A bizottság, jelentőségének megfelelően, részletesen megtárgyalta és értékelte a határvizek minőségét. Eszerint a határfolyók vízminősége az előző évi értékekhez viszonyítva lényegesen nem Katowicében kétévenként rendezik meg a műszaki tudományos filmek nemzetközi fesztiválját. A fesztiválon már eddig is szép sikerrel szerepeltek a Vízügyi Filmstúdió filmjei. A magyar vízellátás fejlődését bemutató A szomjúság határai című film 1981-ben elnyerte a környezetvédelmi miniszter különdíját. Két év múlva, 1983-ban újabb két vízügyi film kapott díjat. A váci vízszennyezést bemutató Déli vízbázis című alkotás Katowice polgár-A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Vízügyi Múzeum október 24- én vízügyi történeti emlékülést rendezett Gyulán abból az alkalomból, hogy 140 évvel ezelőtt alakult meg a Körösszabályozó Társulat. Az emlékülésen dr. Muts Rudolf, a VGI igazgatója a vízügyi múlt megismerésének jelentősége a Körösök vidékén címmel tartott előadást, dr. Dóka Klára (Új Magyar Központi Levéltár) a Körösök szabályozásának szervezeti formáit ismertette Huszár Mátyás fellépéséig. Dr. Erdmann Gyula (Békés megyei Levéltár) a társulati törekvésekről és az eredményekről tartott értekezést a reformkor 40-es éveiből, különös tekintettel a Körösszabályozó Társulat megalakulására. Dr. Szabó Ferenc (Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, változott, illetve nem romlott. Megállapította továbbá, hogy a határvizeken előfordult rendkívüli szennyezések jelentős károkat nem okoztak, a korábban meghatározott és ennek alapján megtett intézkedések az adott területen hatásosak. Az együttműködés ezen a téren is elmélyült és pozitívan fejlődik. A két fél illetékes szakértői helyszíni bejárásokat végeztek a Duna Pozsony— Budapest közötti szakaszán és elkészítettek egy tájékoztatót a Duna vízminőségét befolyásoló megvalósult és tervezett vízminőségvédelmi intézkedésekről. A tájékoztatót a kormánymeghatalmazottak elfogadták és megbízták a vízminőség-védelmi albizottságot, hogy a következő ötéves terv jóváhagyása után a tájékoztatót pontosítsák a vízminőségvédelemre vonatkozó végleges intézkedésekkel és terjesszék a bizottság soronkövetkező ülésszaka elé. A bizottság jegyzőkönyvét magyar részről dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese, csehszlovák részről Vladimir Margetin szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter írták alá. mesterének különdíját kapta, a századforduló egyik szivattyútelepének életét felelevenítő Vaskor című film a dokumentumfilmek kategóriájában kapott 2. díjat. Az idén november 11—15. között rendezték meg a fesztivált, amelyre három műszaki újdonságot bemutató filmet küldött el a Vízügyi Filmstúdió. A filmek: Kitakarás nélküli csatornajavítás, Csapdában a korrózió és Csatornajavítás csőbehúzással. Bodoki Károlyról, mint a körösvidéki vízszabályozó társulatok programjának kidolgozójáról és végrehajtójáról emlékezett meg előadásában. Nagy György a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott főmérnöke pedig a XIX. század második felében végzett társulati vízszabályozó munkálatok műszaki szempontból történt értékeléséről szólt. Az emlékülés befejező előadását dr. Csevár Antal, az OVH főosztályvezetője tartotta az Új típusú vízgazdálkodási társulatokról a Körösök völgyében címmel. Az emlékülés résztvevői megtekintették a Körösvidék vízügyi történeti emlékeit. Az emlékülés alkalmával bemutatásra került és megvásárolható volt Huszár Mátyás 1822-ben készített színes fakszimile térképpel illusztrált vízrajzi értekezése a Körös, a Berettyó és a Tisza vidékéről. Kovács Dezső A Vízügyi Filmstúdió lilmjei a katowicei fesztiválon Emlékülés Gyulán 140 éve alakult a Körös Szabályozó Társulat 3
