Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
csolyázik a jégen, nyáron a halászok, a horgászok etetik keszeggel, snecivel. — Ez már csak ilyen! Ráckevei gólya. A gazdája szintén elmondhatná magáról, hogy jellegzetes ráckevei ember. Hegesztő a Csepel Autógyárban. Akad vagy kétezer társa. No nem az Autógyárban: a Vasműben, a Papírgyárban, s másutt. A település egyik fele a mezőgazdaságból él, a másik fele iparból. Félig falu, félig alvóváros Ráckeve. Jó ideig a múltja is szunnyadozott. Akik megfújhatták, a múlt évtized derekán fújták az ébresztőt. Nem idejekorán ugyan, de még a jóvátehetetlen előtt. Az ország egyik legértékesebb kastélyának sorsa forgott kockán. A baюкк kupola alatt, ahol egykor a „törökverő"-ként ismert Savoyai Eugén a Perzsa levelek szerzőjét, a francia felvilágosodás Íróját Montesquie-t látta vendégül, már a magtár is beázott. Itt már csak két lehetőség kínálkozott, vagy a dömper, vagy az azonnali restaurálás. Ez utóbbi mellett döntöttek, ami azt jelenti, hogy műemléksirató helyett építész alkotóház és múzeum avatásra készülhetnek Ráckevén. A másik műemlék, a szerb templom szerencsésebbnek bizonyult a kastélynál. Akik sorsára ügyeltek, nem engedték ebek harmincadjára jutni. Pedig a múlt században erre kerülvén, szentendrei ismerősünk, Jakov Ignjatovic már már lemondott róla: .Ősrégi templom áll itten, tornya néhány lépéssel távolabb a templomtól, a templom vegyes, gát-bizánci stílusban épült; a félhomályban három-négy oltár, az egész templomban képek, melyeket a boltívekre élénk színekkel festettek, röviden: ez a templom Magyarország egyik legnevezetesebb régisége. S a szerbeknek eddig nem jutott eszükbe, hogy ezt a templomot felújítsák. Nem akadt rá mecénás. Úgy vélik több mint hatszáz esztendős. Rám ez a templom nagy hatást tett. Némely ikonokon egy-egy arcot állítólag a székesfehérvári törökök szabdaltak össze, akiknek fönnhatóságuk alá a török hódoltság idején a ráckeveiek tartoztak". Ignjatovic a kálvinista templomba is betért. A templom kicsiny levéltárában régi magyar kéziratra bukkant. Előbb csak belelapozott, aztán órákra belemerült az olvasásba. Nem is csoda, hiszen a ráckevei szerbek betelepüléséről talált híradást. Skarica Máté históriás verse került a kezébe. Azé a Skarica Mátéé, aki horvát névvel öntudatos magyar költő és prédikátor, a hódoltsági magyarok szellemi életének egyik legműveltebb vezetője. Az Apáczai Csere Jánosok, a Misztótfalusi Kis Miklósok elődje, aki maradhatna biztonságban, jólétben valamelyik nyugati egyetemen; helyette hajóra száll, és siet vissza szülővárosába, hogy a ráckevei reformátusok lelkipásztora legyen. A hódoltsági sorsot választja. Húsz esztendőn át száll szava a gyülekezethez — két évtized után török portyázók törnek be Ráckevére, Skarica Mátét parókiája udvarára vonszolják, s megölik. Verses krónikáját — szerencsére — elfeledték tűzbe vetni. így nyomon követhetjük a Dunán hajózó szerbek történetét, kezdve attól, hogy a délvidéki Kovinból elindulnak, odáig, hogy megA Savoyai kastély homlokzata telepednek Kevi-ben. A magyar király barátsággal fogadja őket mindazon jogokat megadva nekik, amit mezővárosukban élveztek: Monda király: azhol teczik néktek Am lássátok, telepedgyetek meg. Skarica nyomon kíséri a menekültek otthon-teremtését, majd szinte helytörténészi pontossággal sorra veszi az 1580-as Ráckeve utcáit, tereit: Kevinek sok horgas utczái köztt, Oldal uczát teszed az többi köztt, Nevezhetni mesterséghez képest, Ha ki abban életében nem rest. Ki felindulsz az Szent Abrahámtúl, Szoros köztt és Fa közt érsz azontúl, Rév köz ismét következik azontúl, Köves köz, Szénás köz mindazontúl. El alá eredvén ugyan onnan, Oldal piacz jön elődbe ottan, Ruhás oldal szabókrul mondatván, Boros oldal jó borokrul aztán. De a figyelmeztetésről sem feledkezik meg. Ráckeve több egy hazai szerb településnél — a magyar—szerb együttélés színhelye. Vegyes lakosú mezőváros, annak kell lennie, ha református lelkész is prédikál benne: Kovin végre, az után Kis Kevi. Lett nevem a ráczoktól Ráczkevi, Azért errül ha minden kezdünk szólni, Az magyarokat is meg kell látni. Igen a magyarokat is meg kell látni Ráckeve történelmében, mint ahogy ma, amikor a nagyközségben a többség magyar anyanyelvűnek vallja magát, a 17