Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
Minisztertanács tárgyalta П Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer építését A Minisztertanács augusztus 15-i ülésén egyebek között megtárgyalta a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről, a mű környezeti hatásairól és a további teendőkről szóló jelentést, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a vízlépcsőrendszer kormánymeghatalmazottja nyújtott be. Megállapította, hogy az előkészületek és a munkálatok az államközi megállapodások szerint folynak. Tudomásul vette a mű építésével üzemeltetésével kapcsolatos várható környezeti hatásokat vizsgáló tudományos munka eredményét; a tanulmányt az erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság készítette szakmai intézmények és szakértők bevonásával, s véleményezte a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. A kormány a vizsgálatok megállapításait hasznosnak tartja a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer elkészülésének segítésében, természeti, táji értékeink megóvásában, az érintett terület fejlesztésének előmozdításában. Elismerését fejezi ki a munkában lészt vevő kutatóknak, szakembereknek, akik e világviszonylatban is ritkának mondható feladatot elvégezték. A kormány úgy döntött, hogy a tudományos elemzések eredményeit a tervezés, az építés, majd az üzemeltetés során folyamatosan érvényesíteni kell. A tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer terv szerinti — a környezetvédelmi célú beruházásokkal együttes — megvalósítása lehetővé teszi a Duna ésszerű hasznosítását, vízkészlete minőségének megóvását, a mesterséges beavatkozások esetleges kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölését és a természeti táj arculatának megőrzését is. A beruházással összefüggésben számos terület- és településfejlesztési lehetőség kínálkozik amelyeket összehangoltan kell hasznosítani. A Minisztertanács kötelezte a végrehajtásért felelős szerveket, hogy tegyék meg a további szükséges intézkedéseket az államközi szerződésben vállalt feladatok teljesítéséért, és gondoskodjanak a környezeti értékek megőrzéséről, továbbfejlesztéséről. Utasította az illetékes szerveket, hogy a megvalósítás során törekedjenek a gazdaságos megoldásokra, a VII. és a Vili. ötéves tervidőszak beruházási terheinek mérséklésére. Tervpályázat a Nagymarosi Vízlépcső környezeti rendezésére A Dunakanyarban a regionális területrendezési terv szerint Visegrád és Nagymaros az üdülőkörzetnek komplex idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó központja lesz, s emellett a tartós üdülésnek már kialakult és továbbfejlesztendő bázisa. A tervezett vízlépcsőn átvezetendő közúti híd a két település és a Dunakanyar börzsönyi és pilisi tájegysége között is jelentős forgalmi változásokat eredményez a közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtésével. Ezzel kedvezőbb lehetőséget teremt a fővárosiaknak hétvégi kirándulásra, hosszabb üdülésre, s a leeendő vízlépcső vonzóbbá teszi ezt a környezetet a távolabbi hazai és a nemzetközi turizmus részére is. Most az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érintett tárcákkal, országos főhatóságokkal, megyei szervekkel közösen pályázatot hirdetett a Nagymarosi Vízlépcső és a parti létesítmények építészeti kialakításának és környezetük rendezésének megtervezésére. A tervezőknek a tájesztétikai követelményeknek megfelelően kerülniük kell, hogy a partokon a terepből kiemelkedő létesítmények bántóan tagolják a tájat, és ipartelepi benyomást keltsenek. Ezért fontos az is, hogy a vízierőműtől ne távvezetékoszlopokon, hanem földalatti kábeleken vezessék el az elektromos energiát a bal parton a szobi síkságig, a jobb parton pedig a dömösi Malom-patakig. A folyóban épülő iker hajózsilip, a vízierőmű, a duzzasztómű, a felette átvezető közúti híd, a darupálya és a hajózsilipet kísérő úgynevezett elválasztó sziget helye, mérete, szerkezete és anyaga állítja a legtöbb műszaki és funkcionális kötöttséget az építészek elé. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek, az ÉVM műszaki tervezési és építőipari főosztályán. magyar и vízgazdálkodás TARTALOM A KGST Vízügyi Vezetők 32. Értekezlete 1 Az olajszennyezés elleni védelmi rendszer 3 A vízkészletek ésszerű használatának és védelmének jogi szabályozása az NDK-ban 5 A Kis-Balaton védőrendszer I. ütemének építése 8 Az Élővízcsatorna kialakulása 11 A vízminőségi kárelhárítás 1984. évi tapasztalatai 14 Emlékezzünk a régiekről 16 A Peti-tónál Varászlón 18 Az első mederátmetszések a Körösökön 21 A termőtalaj védelme 22 Kiváló társulatok (Nagyatád) 25 Vízügyi históriák 26 Nekrológok (dr. Krempels Tibor, dr. Bárány István) 27 Vízügyi lapokban olvastuk 28 Cikkeink szerzői; Borza Dezsőné, Csevár Antal, Déri Lajos, Gábri Mihály, Gőg Imre, Katona Emil, Károlyi Csaba—Varga Pál, Kása Csaba, László Ferenc, Nagy György, Szokács László és Törőcsik Gyula. Cimképen és hátsó boritón: Ráckevei Duna-ág (Wágner Attila felvételei) Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztősig címe: BUDAPEST I., Fő u. 48—50. Budapest, Pf. 351. 1394. Telefon: 35Z-731. KIADJA A LAPKIADÓ VALLALAT, Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Anzeigen—Advertisements—Publicité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiák 279. Telex: 226207). Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 25 873 Készült a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., Kazinczy u. 3 b — 05/1513 — F. v.: Fischer Tibor HU ISSN 0139—1372
