Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezletének 1984. március 27-i ülésén megtárgyalták a közüzemi víz- és csatornadíjak korszerűsítésének elveit és egységes programját. A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról szóló minisztertanácsi határozatok előírták, hogy tovább kell fejleszteni a víz- és csatornadíjak rendszerét, ezzel is ösztönözve a felhasználókat az okszerű és takarékos vízhasználatra. Az alkalmazott díjrendszer műszaki és közgazdasági tartalma 1968. január 1. óta gyakorlatilag változatlan. A díjak rendszerét egészíti ki a vízkészlet-használati díj, a vízdíjpótlék és az ivóvízhasználati pótdíjak. Általában a díjak és a pótdíjak rendszere az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján bevált, a jövőben a természeti, technikai és közgazdasági követelményekkel való összhang fokozatos megteremtése és a díjaknak a tényleges társadalmi ráfordításhoz való közelítése szükséges. Biztosítani kell, hogy — a díjak fejezzék ki az üzemelés természeti, műszaki és közegészségügyi követelményekben bekövetkező változásokat, — a szolgáltatás növekvő állóeszközfenntartási költségei rendelkezésre álljanak, — a díjak időszakonkénti rendezése fedezze a változó költségeket és teremtse meg a vállalatok zavartalan működésének feltételeit, — a Vízügyi Alap a díjkiegyenlítés keretében oldja fel a területileg eltérő mértékű közüzemi vállalati költségek különbségeit és — a díjak ösztönözzék a közüzemi vállalatokat a takarékos költséggazdálkodásra. A fogyasztói körben életszínvonalpolitikai indokok miatt csak fokozatosan közelíthető a díj a valóságos költségekhez, ezért az árkiegészítés rendszere hosszú távon is működni fog. A fogyasztói díjak rendszere több módon is továbbfejleszthető. Az Elnöki Értekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodósban érvényesülő árrendszernek meg kell felelnie az országos árpolitikai elveknek. Egyértelműbbé kell tenni azt, hogy a közüzemi vállalatnak biztosítani kell a társadalmi ráfordítás ellenértékét. A fogyasztói (lakossági) díjak rendszerét különböző variációkban kell kidolgozni, megközelítve a társadalmi ráfordítást, figyelembe véve a jövedelem- és árpolitikai elveket. A díjrendszer korszerűsítését úgy kell megoldani, hogy a VII. ötéves népgazdasági terv közgazdasági szabályozó rendszere kialakításánál érvényesíteni lehessen. Az Elnöki Értekezlet megtárgyalta továbbá a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról szóló minisztertanácsi határozatok és az „Akcióprogram" végrehajtásával elérhető eredmények beszámolási, mérési és információs rendszerének kidolgozását. Az információs rendszer többségében a meglevő statisztikai információra épül fel. Az Elnöki Értekezlet foglalkozott az 1983. évi mezőgazdasági vízhasznosítási év tapasztalataival és az 1984. évi felkészüléssel. Megállapította, hogy a vízügyi szervek jól felkészültek a vízszolgáltatás ellátására, a mezőgazdasági üzemek vízigényét reklamációmentesen kielégítették. Ennek ellenére az öntözési igénybevétel jóval alatta maradt mind a kapacitásnak, mind az igénybejelentésnek. A zömében hat megyét érintő 1983. évi aszály hatásaiban ez évre is áthúzódik. A csapadékhiányt az 1983/84. téli félévi csapadék sem pótolta, sőt a hiány tovább fokozódott. A vízügyi szervek átlagos csapadékos időjárást feltételezve 203 ezer ha főműves vízellátású öntözött terület és 22 ezer ha halastó üzemre készítették éves tervüket. A mezőgazdasági üzemek március 1-ig az öntözésre vízjogilag engedélyezett terület 80%-ára jelentettek be vízigényt, ami az előző évek időszakához képest nagyobb. Az OVH a mezőgazdasági üzemek igénye alapján március 1-re módosította az öntözési előidény kezdeti időpontját. A vízkészletek biztosítására a szükséges intézkedések megtörténtek, a vízügyi szervek felkészülése tervszerű és időarányos. Az Elnöki Értekezlet ezt követően megtárgyalta a szocialista munkaversenyben elérhető ágazati kitüntetések adományozására tett javaslatot. A vízügyi szervek 1983. évi munkaversenymozgalma a tervek megvalósítására, ezen keresztül a népgazdasági célok elérésére, a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésére, az élet- és munkakörülmények rendszeres javítására irányult. A szocialista munkaversenyben 1983. évben 5 ezer szocialista brigád tevékenykedett és 54 ezer dolgozó nyerte el a szocialista brigád kitüntetés valamely fokozatát. A munkaversenyben elért kiemelkedő gazdasági, társadalmi eredményei alapján a kitüntető címek elnyerésére 62 vízügyi szerv, a „Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja” kitüntetésre pedig 58 brigád küldte be pályázatát. Dr. Csevár Antal Kitüntetések április 4. alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országos Vízügyi Hivatal elnökének javaslatára hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából kiemelkedő gazdasági, politikai és társadalmi munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Farkas Mártonnak a VIKUV vezető fúrómesterének, Hajdú Lajosnak a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) osztályvezetőjének és Rosanics Istvánnak a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely) termelési igazgatóhelyettesének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Csepes István a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) hajóvezetője, Dobi László az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) gépüzemvezetője, Polgár István az ÄBKSZ igazgatója, Szabó István a VIÉP kotrómestere, Szepsi Gyula az ÉRVV (Kazincbarcika) osztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Csortos Mihály a KEVIÉP (Debrecen) nehézgépkezelője, Csőke József a TRW (Szolnok) minőségi ellenőre, Hetzmann József az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek (Tata) csoportvezetője, Iván György a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza) osztályvezető-helyettese, Lőrincz Károly az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) osztályvezetője, Szappanos Ferenc a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) igazgatóhelyettese, Szilágyi Gábor a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) osztályvezető-helyettese, Rácz Elek a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) szakaszmérnökség-vezetője, Róth János az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) kotrómestere és Zsámba Bálint a DÉLVIÉP (Kaposvár) autódaru-vezetője. A kitüntetéseket Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adta át. Eötvös Loránd díjat kapott Nagy Lajos a Vízgépészeti Vállalat igazgatója az irányítása alatt álló vállalat egyenletes fejlődéséért, s a kialakított gyártmányfejlesztési tevékenységért, az acélszerkezetű víztoronycsalád megteremtéséért. A díjat Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke adta át. 3
