Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
sértést nem tűrt el. Még Vásárhelyi Pál ellen is volt kifogása . . . A Körösvidék térképezési munkálatai igen nehéz körülmények között történtek. Huszár Mátyás jelentéseiben igen gyakran panaszkodik a műszerek hiányára, a kamarai térképek használhatatlanságára, és a megyei térképek elérhetetlenségére. A Helytartótanács például külön utasította Heves megyét, hogy térképeiket bocsássák Huszár rendelkezésére. Arad és Bihar megye mérnökeit pedig külön figyelmeztették, hogy a kért adatokat és információkat pontosan adják meg Huszár kérésének megfelelően. A kirendelt mérnököket pedig arra utasították, hogy a felmérésnek négy év alatt mindenképpen be kell fejeződni. Huszár Mátyás nemcsak kiváló gyakorlati szakember és pedagógus volt, hanem kitűnő elméleti mérnök is. 1823- ban a Körösök térképezési munkálatainak befejezése után megírta az erről szóló tanulmányát is, melyről Fodor Ferenc, e téma kiváló ismerője így ír: „nagy távlatba helyezi a Tisza-völgyet, a Kárpáti-medencében, azután részletesen leírja a tiszai — körösi árterületet, s kifejti a vizeknek ebben való szétterülése okait. Ismerteti az itteni folyók vízjárását, s külön kiemeli a malomgátak rendkívül káros voltát. Magyarázatát adja az itteni folyók elágazásának. Rendkívül részletesen Írja le az egész terület vízrajzát, úgyhogy ma ezt a javaslatot legkiválóbb ősvízrajzi tanulmányunknak kell mondanunk. Minden jelenséget földrajzilag és vízrajzilag indokol. Mindenütt figyelemmel van az esési viszonyokra, és indokolja a vizsebességek csekélységét. Kimutatja, hogy itt nincsenek is önálló folyók, mert valamennyi kapcsolatban áll egymással, számos elágazáson át. Egyenként leírja az összes elágazásokat, amelyeknek ma már a nevét sem ismerjük. Nemcsak műszakilag, de tájtörténeti szempontból is rendkívül értékes mű ez. Megadja végül a szabályozás és lecsapolás általános elvi utasításait, azután egyenként részletezi az összes folyókra".1 Huszár Mátyás a Körösökön szabályozási munkálatokkal nem foglalkozott, csak kisebb megbízásokat teljesített, mint például Nagyváradnál három Köröskanyart metszetett át. ÁTMETSZÉSEK A KÖRÖSÖN 1828-ban Zichy Ferencet nevezték ki a Körös-vidék királyi biztosává. Hivatali teendőit úgy kezdte, hogy szemleútra indult, mely 33 napig tartott. A megyék képviselőivel tárgyalta meg a szabályozás részletes tevreit, de a küldöttekkel még a kivitelezés módozatában sem tudott megállapodni. Huszár Mátyás helyére — ő ekkor már a Duna felmérésén dolgozott — Vargha Jánost nevezték ki, aki ugyan 1 Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-vcölgyben a kiegyezés koráig végzet felmérései .vízi munkálatai és azok eredményei (Bp. 1957.) 229. p. kiváló és pontos tisztviselő volt, de tehetségben bizony elmaradt zseniális elődjétől. Az ő működése alatt a megyék saját költségükön végeztek mederrendezési munkálatokat, de lehetőleg úgy, hogy egymást is akadályozzák. Közben 1831-ben Beszédes József is bekapcsolódott a Körös-vidék vízimunkálataiba, mert egy magántársaság megbízásából a Fehér-Körösön maJomcsatorna tervet akart megvalósítani. Ez lett később a Nádor-csatorna vízmű. 1834-ben Beszédes József és Zichy Ferenc királyi biztos a Fehér-Körös vidékét bejárták. A szemlén megállapították, hogy itt még sok munka van hátra. Beszédes a Fehér-Körösön negyvenkilenc kanyarátmetszést végeztetett el Buttyin és Gyula között 1840 és 1844 között ugyan még tervezett néhány átvágást, de a Fehér- Körös végleges szabályozási tervének elkészítése Bodoky Károly megyei mérnökre maradt. A Bodoky család eredeti vezetékneve Henter volt. Henter Mihály földmérő Erdély Szepesi székében, Bodok községben született 1782-ben. Apja, Bodoky Henter Károly, Börzsöly községben volt református pap. Bodoky Mihály geometriát tanult, és földmérői diplomát szerzett, ami abban az időben ritkaságszámba ment. 1812-ben telepedett le Gyulán és lett Békés vármegye hites földmerője, akire ott, abban az időben nagy szükség volt. Sokrétű feladatot kellett elvégeznie. Elsősorban a megye mezővárosainak, számos községének határvonalait mérte ki, és jogilag tisztázta a felmerülő vitás kérdéseket, mert a megyében gyakoriak voltak a települések közötti határvillongások. Bodoky Henter Mihály vízimunkálatai nem voltak rendszeresek, de mégis jelentősek, mert kisebb árvizek ellen védelmet nyújtottak, a mocsaraktól elvágta a tápláló erüket, így lehetővé vált a kiszárításuk és a termőterületek növelése. 1830 és 38 között átmetszéseket is végzett a Körösön, mint például Békés városa mellett a kastélyzugi átvágást, melynek szükségességét így indokolja: „Békés várossá mellett eső, úgy nevezett Kastéj Zugi átvágását meglibellálván és rajzolatban tévén, úgy találta, hogy a szóban levő átvágások a Körös vize tojásának tizenkétszer rövidebb útja lenne, mint a mostani árkán vagyon.”2 Pedig a jelentős átfogó rendezésre már nagy szükség lett volna. 1835-ben Arad megye megkezdte a Körös szabályozását, így onnan a víz akadály nélküli zúdult Békés megyébe, ahol tetemes károkat okozott. (Folytatjuk) Török Margit 2 Magyar Vízügyi Múzeum (továbbiakban: MVM) Bodoky tematikus gyűjteménye. VfzntiM Szabslcsban Szabolcs-Szatmár megye jónéhány településén még mindig csak álom a vezetékes ivóvíz. Pedig a vízművek építése a tervezettnél gyorsabb ütemben halad. A hatodik ötéves terv időszakában eredetileg 31 helység vízművesítését tervezték — s az első három év alatt 32 községben örülhettek az egészséges, vezetékes víznek. Az idén a tervezett 13 község közül 9-ben már átadták a hálózatot. Még ez évben elkészül három faluban, s remélhető, hogy két községben is fölavatják a hálózatot. Ebben az esztendőben, illetve korábban további tíz településen láttak hozzá a vezetékes ivóvízrendszer építéséhez: ezekben a községekben év végére még nem fejeződik be a munka. A program folytatásaként a megye számos településén — tíz községben — is hozzáfogtak az építés előkészítéséhez. Különösen a múlt évben okozott sok gondot a szárazság a Tisza-menti falvakban. Rövidesen megoldódik a vízellátás gondja ezen a területen is, mivel hozzáláttak a vízműépítés előkészítéséhez. Az elképzelések szerint Tiszabecs és Mitota között létesül majd a vízműtelep, ahonnan a község mellett három közeli községbe is elvezetik a vizet. A munka első lépéseként már 1985-ben szeretnék átadni az előzőekben említett két községben a teljes hálózatot, de legalább egy jelentős részét. A többi község a következő években kerül sorra. A munka befejezését 1987-re tervezik. A települések zömén széles körű öszszefogással: a lakossági hozzájárulás mellett több helyi erőforrás fölhasználásával teremtik meg az építés anyagi feltételeit. Ez évben a megye tanácsai 45 millió forintot fordítottak erre a célra. A megye vízellátásának gondjai nem oldódnak meg teljesen a tervidőszak végére, amikor a megye lakosságának mintegy 75 százalékához jut majd el a vezetékes ivóvíz. Sajnos nagy az elmaradás az országos átlagtól, hiszen már napjainkban átlagosan a népesség 80— 82 százaléka fogyaszthat vezetékes vizet hazánkban. Suba Ernő BflJdl FELHÍVÁS A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézete fennállásának 20. évfordulójára alapított cttilékífifűrű legközelebbi avatóünnepségét 1985 júniusában rendezik meg. Az intézet kéri a volt hallgatókat, hogy gyűrűigényüket a méret megjelölésével 1985. január 15-ig jelezzék az alábbi címen: POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLA Vízgazdálkodási Intézet 6500 Baja, Bajcsy Zs. u. 14. ügyintéző: Törökné Hársvölgyi Éva. 5
