Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 7. szám
e) végül az európai jellegzetes ivóvíztisztító rendszerek fejlődését, szükségszerű fejlesztési vonásait tekintette át. Dr. Csanády Mihály a „Felszín alatti vizek minősége" címmel tartott vitaindító előadást, melynek keretében jellemezte a talajvíz, a parti szűrésű víz, a karsztvíz és a rétegvizek minőségét, valamint ezek vonatkozásában észlelhető változásokat, majd befejezésül következtetéseit, javaslatait az alábbiakban foglalta össze: Az urbanizációval, az ipar és a mezőgazdaság kemizációjával összefüggésben sok hulladék kerül a környezetünkbe, amely hulladék egy része a szennyezés ellen nem védett felszín alatti vizek minőségét veszélyezteti. A szennyeződés következtében a szennyezésnek leginkább kitett első vízadó réteg vize (talajvíz) sok helyen már alkalmatlan arra, hogy ivóvízül felhasználjuk. Az ivóvízellátás szempontjából legfontosabb vízbázist, a parti szűrésű vizeket is fenyegeti a szennyezés, nemcsak a vízfolyás oldaláról, hanem a hátoldal felöl, hiszen az esetek többségében az innen érkező talajvíz hányada sem jelentéktelen. A legnagyobb, regionális rendszert tápláló karsztvíz bázis esetében is megjelent a nitrát szennyeződés. A korábban általában kifogástalannak tartott mélységi rétegvizek esetében a gáztalanítás megoldása és a vízellátó rendszerek méretének növekedése következtében súlyos másodlagos szenynyeződés alakult ki a hálózatokban. Az Alföld egy részén a mélységi vizek a megengedhetőt lényegesen meghaladó koncentrációban tartalmaznak az egészségre káros nyomelemet. A további vízminőség-romlás megelőzése, a szolgáltatott ivóvíz minőségének megőrzése, illetve javítása érdekében a következő intézkedések megtétele szükséges: 1. A felszín alatti jelenlegi és jövőbeli vízbázisok védelmére sürgős a védőterületi rendszer korszerűsítése. A meglevő vízműveknél megoldandó a hatékony védelem minden olyan esetben, amikor a vízműre hosszabb távon szükség van. 2. Az első vízadó réteg (talajvíz) bizonyos mértékű védelme — az általános környezetvédelem részeként — ott is indokolt, ahol e réteg vizét közvetlenül nem használják fel. Olyan óvórendszabályok kidolgozása látszik szükségesnek, amelyek a koncentrált, illetve le nem bomló (konzervatív) szennyezés ellen regionális méretekben is védik a talajvizet. 3. Az ivóvízellátásban legnagyobb jelentőségű parti szűrésű vízbázisok vízminőségének ellenőrzésére a vízvizsgálati rendszer korszerűsítése szükséges. Legalább egy olyan központi laboratórium felszerelése nélkülözhetetlen, amély a szerves nyomszennyezők ivóvízből való kimutatására és azonosítására képes. 4. A parti szűrésű víz védelmét a folyószabályozási, árvízvédelmi stb. munkák során is biztosítani kell. Nem szabad, hogy e munkák következtében a parti szűréssel kinyerhető víz mennyisége csökkenjen (vízadó réteg elvékonyítása kotrással, feliszaposodás okozta gátolt utánpótlás), vagy minősége romoljon (feliszaposodás következtében anaerob állapot: mangán, vas, ammonium megjelenése). E kérdés jogi, ill. főhatósági szabályozása szükségesnek látszik. 5. A kedvezőtlen összetételű mélységi vizek esetében, ahol a hálózatban a másodlagos szennyeződés a szokásos módszerekkel nem előzhető meg és nem szüntethető meg, olyan komplex vízkezelési eljárás kidolgozására van szükség, amely biztosítja e vizek hatásos fertőtlenítését és a másodlagos szennyeződés megelőzését, ill. leküzdését, anélkül, hogy ez egyéb kellemetlen következménnyel (például daganatkeltő klórozási melléktermékek keletkezésével) járna. 6. Az alföldi mélységi vizek egy részében előforduló káros nyomelem koncentrációjának csökkentése érdekében szükséges technológiai beavatkozások és fejlesztések (regionális rendszer kiépítése) során fokozott figyelmet kell fordítani a vízminőségi kérdésekre, nehogy a rendszerek méretének növekedése (nagy tartózkodási idő!) miatt a másodlagos szennyeződésből eredő nehézségek fokozódjanak. Dr. Karácsony Sándor „A felszín alatti vizek tisztításának időszerű kérdései” című előadása összegezéseként az alábbi megállapításokat, javaslatokat tette: 1. A felszín alatti vizek tisztításának igénye az elmúlt évtizedben ugrásszerűen növekedett, amelyet az elméleti ismeretek felkutatásával és fejlesztésével kell megalapozottabbá tenni. 2. Ugyancsak kívánatos, hogy a félszín alatti vizek tisztításánál szerzett tapasztalatok ismertetése rendszeressé váljon, segítve az eredmények szélesebb körű elterjedését és biztosítandó a nehézségek elhárításához szükséges szakmai konzultáció lehetőségét. 3. A vízellátás egyik nagy problémája a külső természeti tényezőkkel kapcsolatban levő víznyerőhelyek megnövekedett szennyeződés veszélyeztetettsége, amefy az értékes felszín közeli víznyerő helyeket részben már érinti, ill. várhatólag érintetni fogja. Ezeknél a veszélyeztetettséget, a természetes védettség kiegészítésének szükséges és lehetséges mértékét időben fel kell deríteni és alkalmazására intézkedni. 4. A felszín alatti vizeknél növekszik a természetes környezet víztisztító szerepének és mértékének kérdése, amely a víztisztítás egyenértékű, esetenként elsődleges jelentőségű kérdése. 5. A felszín alatti vizek tisztításánál nő a jelentős ráfordítással megoldható feladatok aránya és így a megelőzés, a kiválthatóság lehetőségének felismerése és alkalmazása. 6. A felszín alatti vizeknél fokozódik a többcélú tisztítás iránti igény, amelynél a helyes technológiai sorrend és az egymást segítő részfolyamatok összekapcsolása fontos szempont. 7. Egyértelműen növekszik a parti szűréssel összefüggő víztisztítás jelentősége. E sajátos kérdést összetettsége alapján kell megítélni és a célszerű megoldásokat továbbfejleszteni. 8. A felszín alatti vizek tisztításának igényével összhangban fokozni célszerű a megvalósítást segítő berendezések sorozat vagy egységesített előállítását, a célszerű üzemeltetést megkönnyítő műszaki irányelvek kidolgozását. Francia Tamás a „Víztisztító és vízkezelő berendezések üzemeltetése" címmel tartott előadást és témájának öszszegzéseként a tennivalókat az alábbiakban foglalta össze: — A jelenlegi, s valószínűleg a jövőbeni gazdasági viszonyok egyértelműen a termelőberendezések minél jobb kihasználását követelik meg. Ezért a víztisztítás-vízkezelés területén a kapacitásbővítési lehetőségek keresésénél elsődlegességet kapjanak az olyan eljárások, amelyek újabb beruházások nélkül, a már meglevő berendezések jobb kihasználását teszik lehetővé. Ezért az intenzifikálás fogalomkörébe tartozó, műszakilag, gazdaságilag előnyös eljárásokat széles körben kell terjeszteni. — A korszerű, intenzifikált rendszereknél a tartózkodási idő csökken. így a jelenlegi általánosan kialakult üzemeltetés nem lesz alkalmas a felgyorsult folyamatos irányítására. A működtetéséhez, állandó ellenőrzéséhez korszerű mérőműszerek, s beavatkozó szervek szükségesek a folyamatok előírás szerinti irányítására. — A jövőben nagy hangsúlyt kap a korszerű víztisztítástechnológiai ismereteken kívül — a műszer-automatika, -számítógépes folyamatirányítás, -programozás ismerete, annak gyakorlati alkalmazása. — A tervező-üzemeltető kapcsolatot élővé kell tenni. A tervezők nagyobb érdeklődéssel forduljanak az üzemeltetés és annak tapasztalatai felé, azokat alkalmazzák új létesítmények tervezésénél. — Egységes üzemeltetési elvek szükségesek, amelyek figyelembe veszik a sokrétű üzemeltetés azonos és különböző vonásait. , c 35 milliós beruházás A Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének üzemirányítási központja A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen egy olyan irányítóközpont, ahol az egész üzemi terület munkáját kézben tarthatják, s szükség esetén a feladatok megoldását segítő laboratóriumi vizsgálatokat, kutatásokat is elvégezhetik. Az üzemirányítási központ terve a VÁTI-ban készült, ez alapján nemrégiben megkezdték az építkezést a Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet szakemberei a keszthelyi Balaton parton. A beruházás 35 millió forintba kerül. Az épület alapterülete közel ezer négyzetméter, a két szinten bőven akad majd hely a laboratóriumok, irodák, kutatóhelyiségek számára. A korszerűen felszerelt vízügyi központban a Balaton és a Kis-Balaton vízminőség-vizsgálatain túl a tájegység hidrometeorológiai viszonyainak kutatásával is foglalkoznak majd. 13
