Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 7. szám
A KGST WE ülése Poznanban A lengyelországi Poznanban ülésezett október elején a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete. Kovács Antal államtitkár vezetésével négytagú magyar küldöttség vett részt ezen a 31. ülésen, amelynek a lengyel párt- és kormányszervek megkülönböztetett figyelmet szenteltek. A figyelem annál is inkább indokolt, mert ezen a rendezvényen részletesen elemzésre kerültek a KGST felsőszintű gazdasági értekezlete által hozott határozatok, amelyek a VVÉ további tevékenységére ugyancsak meghatározó jelentőségűek. A KGST felsőbb szerveiben, a Tanácsban és a Végrehajtó Bizottságban elfogadott határozatok teljesítését a VVÉ saját területére vonatkoztatva mindig fontos feladatának tartotta. így van ez jelenleg is. A vízgyűjtők tisztaságának megőrzésével kapcsolatosan hozott határozat teljesítésére kidolgozott Programja átfogó vízminőség-védelmi kérdések kidolgozását tervezi, amelyek segítségével az elkövetkezendő időszakban az országoknak hatékony intézkedésekre nyílik módja. A fentiek értelmében a VVÉ-ben együttműködő országoknak a jövőben még inkább, mind eddig a prioritást élvező témákra keli erőit koncentrálni, a tevékenységének fő irányai között szereplő problémák sorából a lakosság és népgazdaság megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátása és a vizek kártételei, szennyeződése és kimerítése elleni védekezés, a vízgyűjtők szennyeződése elleni küzdelem alkotják a legfontosabb feladatait. E rendkívül sokrétű feladatok végzéséhez és megfelelő színvonalon történő teljesítéséhez egyre fokozni kell az operativitást, az országok közötti munkamegosztást, s konkrét eredményt hozó közös munkák végzését. A VVÉ 31. ülésén a napirenden szereplő témák sorában is olyan kérdések szerepeltek, amelyek az országok népgazdasági szempontjából is, de elsősorban vízgazdálkodásuk fejlődése szempontjából elsőrendű fontosságú kérdések. Ezek a Tisza, a Duna vízgazdálkodási problémái, Vízgazdálkodási Nemzetközi Információs rendszer, szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának kérdései, Vízkezelő és víztisztító berendezések szakosítása és gyártáskooperációja, Mikroprocesszorok alkalmazása a vízgazdálkodásban, Vízügyi szabványosítás stb. kérdései. A VVÉ jelenlegi, 31. ülésén megvizsgált témák közül több foglalkozik a vízellátási és szennyvíztisztítási problémák korszerű megoldásával, az ipari vízgazdálkodás korszerű megoldásaival (forgatásos vízellátási rendszerek, vízszegény technológiák alkalmazása stb.). A VVÉ 1986-ig jóváhagyott munkatervében és a távlatra meghatározott irányok között ezek a legfontosabb kérdések továbbra is szerepelnek. A magyar küldöttség aktív, kezdeményező szerepet vállalt az ülés előkészítése során és az ülésen is. Elég megemlíteni a Tisza Vízminőség-védelmi Egyezményt (mint előkészítő munkát) és oz ülés szerkesztő bizottságának elnökségét (mint az ülés során kifejtett operatív tevékenységet). Számunkra a sokoldalú vízgazdálkodási együttműködés több kérdése továbbra is rendkívül fontos. Elsősorban a Tisza völgyi együttműködésre gondolunk, amelynek a VVÉ-ben koordinátorai vagyunk. A négy érdekelt országgal együtt (SZSZKSZ, CSSZSZK, RSZK és JSZSZK) rendkívül sok energiát fektettünk ennek az együttműködésnek a fejlesztésébe. Korábbi ismertetéseinkben részletesen kitértünk az együttműködés eredményeire. Most elsősorban arról kell számot adnunk, hogy majdnem egy évtizedes előkészítő munka után végre megértek a feltételek ahhoz, hogy aláírásra kerüljön a Vízminőségvédelmi Egyezmény a Tiszára és mellékfolyóira. Az Egyezmény szövegét a VVÉ 31. ülésén sikerült minden érdekelt országgal egyeztetni. Függetlenül attól, hogy az aláírásig a magyar Félnek, mint letéteményesnek rendkívül sok munkát kell elvégeznie, mégis a VVÉ 31. ülését lehet történelmi sorsforduló eseménynek tekinteni, amely egyetértett az Egyezmény valamennyi cikkében. Előbbre jutott a szocialista országok Duna Konferencia vonatkozásában tett kezdeményezése is. Mint ismeretes ezt a Konferenciát a román küldöttség valamennyi Duna menti ország részvételével rendezi meg, most már valószínűnek látszik, hogy 1985 folyamán. Ez a Konferencia lesz hivatott a nyolc Duna menti ország együttműködését megszervezni a Duna vízmérlegének kidolgozására, az árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések összehangolására és egy ezekkel kapcsolatos Nyilatkozat aláírására. A Nyilatkozat szövegében teljesen egyetértett a nyolc Duna menti ország szakértői küldötsége, akik ez év őszén Bukarestben egyeztették annak szövegét. Erre a Konferenciára, valamint a Tisza völgyi együttműködés kérdéseit gondozó Állandó Munkacsoport 1985. évi ülésére, továbbá a Tisza Vízminőség-védelmi Egyezmény tárgyában, illetve annak aláírására összehívandó magyarországi rendezvényre nagy előkészítő munkával készülünk. Feltehető, hogy az említett rendezvények következményeként hozott intézkedések alapján о Duna-medencében javul az országok vízügyi együttműködése, fejlődik közös kérdéseink együttes vagy egyeztetett megoldásának gyakorlata. A VVÉ a felsőbb szervek határozata alapján kezdte meg az ún. „gazdaságpolitikai konzultációk” sorát. Ennek keretében már a VVÉ 30. ülése is érdekes és átfogó kérdéssel — a vízgazdálkodás helye és szerepe a KGST országok népgazdaságában —• foglalkozott. Az 1984- ben tárgyalt, illetve előkészített konzultációs téma a vízhasznosítás és vízvédelem terén alkalmazott gazdasági ösztönzőkkel foglalkozott. Az előbbi magyar koordinálás mellett, az utóbbi a NDK irányítása mellett készült. Folytatva a jónak mutatkozó gyakorlatot, a Vízügyi Vezetők Értekezlete csehszlovák javaslatra „A vízvédelmi politika és irányítás” témakört választotta a jövő évi konzultációs téma tárgyaként, ezzel a témával is elősegíteni kívánván a felsőszintű határozatok tejlesítését. A VVÉ-ben a rendező ország minden rendezvény kapcsán általában bemutatja a vízügyi létesítményeit. A lengyel rendezők kiállítást rendeztek eredményeik bemutatására, a küldöttségek vezetőinek szervezett tanulmányút keretében pedig a helyszínen is bemutattak szennyvíztisztító telepeket. (A bemutatott Bioblokk típusú tisztítót ábrázolja a mellékelt fotó). A lengyel vízgazdálkodás irányításában a közelmúltban beállott változások kapcsán meg kell említeni, hogy 1970—• 1980 között a vízgazdálkodás kérdéseivel különböző főhatóságok (Területgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium; Közlekedési Miniszté-
