Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK Reimann József—V. Nagy Imre: Hidrológiai statisztika A könyv szerzői a matematikai statisztika hidrológiai alkalmazásának nagytekintélyű művelői és terjesztői, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a hazai vízépítő mérnökképzésben. A most megjelent Hidrológiai statisztika értékes eszköz ezen oktatói tevékenység hatáskörének kiszélesítésére, a különböző intézményekben és időben képzett vízépítő- és hidrológus mérnökök ismereteinek elméleti megerősítésére, a közös gondolkozásmód, egységes értelmezés és terminológiai használat kialakítására. Az egyetemi tankönyvként megjelent mű széles körben vizsgálja a sztochasztikus hidrológiai folyamatok statisztikai elemzésének kérdéseit. A könyv elsősorban a valószínűségelmélet (1—4. fejezet) és matematikai statisztika alapvető fogalmainak és módszereinek (5—10. fejezet) rendszerezett és didaktikus kifejtésére összpontosít, melyhez a hidrológiai alkalmazások sokrétű példái szolgálnak illusztrációul. A felépítésében is didaktikus szerkezetű könyv először megismertet a valószínűségszámítási alapfogalmakkal (1. fejezet 33. old.), ezen belül kitér a valószínűségszámításoknál nélkülözhetetlen kombinatorikai alapokra is. A következő (2. fejezet, 21. old.) a valószínűségi változók, az egy- és többdimenziós valószínűségi eloszlások alapfogalmait tárgyalja, majd e valószínűségeloszlások jellemzőit, ezek meghatározási módszereit ismerteti (3. fejezet, 21. old.) Nemcsak terjedelmében, hanem a kifejtés alaposságában is az egyik legjelentősebb fejezet (4. fejezet, 84. old.) foglalkozik a legfontosabb diszkrét és folytonos valószínűségeloszlások egyes típusaival, alkalmazásukkal. A könyv második része tárgyalja a szorosabb értelemben vett statisztikai módszereket. Ez a rész is az alapfogalmak és a statisztikai módszerek sajátosságainak, a statisztikai minták és jellemzőinek ismertetésével kezdődik (5. fejezet, 60. old.). A statisztikai becslések elméletét, a pontbecslések és intervallum-becslés módszereit ismertető fejezet (6. fejezet 31. old.) után érkezünk el a könyv példákkal is legjobban illusztrált fejezetéhez (7. fejezet, 98. old.), mely a statisztikai hipotézisek vizsgálatát tárgyalja. A logikusan felépített fejezet fokozatosan vezet el a statisztikai próbák egyszerűbb eseteitől a különböző illeszkedés-, függetlenség- és homogenitásvizsgálati módszerek alkalmazásáig. A döntésfüggvények elméletének áttekintésével együtt e fejezet a legátfogóbb és legteljesebb összefoglalását adja a statisztikai hipotézisek vizsgálatának. A korrelációanalízissel foglalkozó 8. fejezet (33. old.) nem elégszik meg a hagyományos korrelációs jellemzők és módszerek ismertetésével, hanem az indikátorkorreláció részletes tárgyalásával egy, a gyakorlatban ritkán alkalmazott vizsgálati módszert mutat be. A regresszióanalízis tárgyalása 9. fejezet (41. old.) a hagyományos módon történt, bár a nemlineáris regreszszióra vonatkozó részek kissé rövidre sikerültek. A könyv sokoldalúságát és teljességét bizonyítja, hogy a sztochasztikus folyamatok elméletének tárgyalásánál 10. fejezet (72. old.) részletesebben foglalkozik a Markov-láncok elméletével és alkalmazásával, a stacionárius folyamatokkal, a hidrológiai idősorok trend- és periódusvizsgálatával. Mozir városa egyelőre még messze van Moszkvától vagy Leningrádtól, de a legoptimistább prognózisoknál is gyorsabban fejlődik. Nem véletlen: itt van a Szovjetunió legnagyobb olajfinomító kombinátja. Érthető, hogy Mozir lakói büszkék erre az óriási üzemre: ott dolgozik a város lakosságának nagyobbik része, s maga a kombinát jelentős őszszegeket áldoz a város fejlesztésére, szépítésére. Csakhogy egy sor probléma is adódott abból, hogy beindult ez a hatalmas üzem. Gennagyija Politiko, a városi tanács környezetvédelmi állandó bizottságának elnöke tájékoztatta ezekről a gondokról az APN tudósítóját: — A mi országunkban egységes környezetvédelmi törvények vannak, és különösen szigorú normák írják elő, menynyi lehet a vizek és a levegő megengedhető szennyezettsége. Ezek talán a legszigorúbb normák a világon, mégis, itt Mozirban külön természetvédelmi intézkedéseket kellett hoznunk. Hiszen városunk környékét régóta „belorussz Svájc"-nak nevezik, ahol mindig csodás természeti körülmények voltak a pihenéshez, a gyógyuláshoz. Volt idő, amikor az olajfinomító az ipari szennyvizet beleengedte a Pripjaty folyóba, ráadásul a finomítás technológiája sem volt egészen tökéletes, és a félkész termékek egy része egyszerűen elszállt a levegőbe. A környezetvédelmi bizottság elérkezettnek látta az időt, hogy „beavatkozzék” a dologba. Városunkban van tekintélye ennek a társadalmi szervezetnek. A bizottságnak huszonöt tagja van, közöttük a városi főépítész, aki egyben egy hatalmas építőipari tröszt vezetője. De van közöttük főorvos, erdész, vízügyes szakember is. Alapos vizsgálatokat végeztek bent a kombinát területén, azután a városi ta-A 113 tételből álló irodalomjegyzék túlnyomóan idegen nyelvű műveket tartalmaz (94 db). Reimann József és V. Nagy Imre tartalmas könyve a hidrológiai statisztika feladatait elsősorban a matematikus szemszögéből vizsgálja, így újdonságot jelent az elmúlt évtizedekben megjelent, inkább alkalmazási szemléletű szakkönyvekhez (Zsusffa, Csorna—Szigyártó, Winter—Kóris—Kontúr művei) képest. A tetszetős kiadású, nem drága könyvet a szakkönyvtárak és a hidrológiai számításokat végző valamennyi szakember figyelmébe ajánljuk, és meggyőződésünk, hogy figyelmes áttanulmányozása hatékony segítséget nyújt a hidrológiai jelenségek elemzéséhez. (Tankönyvkiadó, Bp. 1984.) Tarnóy András nács elé vitték az olajfinomító ügyét. Elfogadták a tanácsülésen azt a javaslatukat, hogy a kombinát mellé épüljön új takarmányélesztő gyár, amely felhasználná az olajfinomító melléktermékeit, többek között a folyékony parafint is. A gyárépítéssel egyidőben kell építeni a tisztító berendezéseket is. A környezetvédelmi bizottság követelte, hogy a kombinát építsen zárt rendszerű tisztító berendezést. Ez elég sokba, 20 millió rubeljába került a kombinátnak, de a város levegője tiszta, és ha kedvünk támad, ihatunk is a Pripjaty vizéből. A folyóba azóta a régi, ritka halfajták is visszatértek. A helyi tanács ellenőrzi azt is, hogy a hozzá tartozó területen minden földet a legésszerűbben használjanak ki. így például amikor egy vitamingyár építési terveit vitatták meg a város vezetői, a tanácstagok szóvá tették, hogy az új üzem sokat elvesz a jó termőtalajú szántóföldekből. A vita nyomán kompromisszumos megoldás született: összegyűjtötték mind a talaj felső termőrétegét és elszállították a mezőgazdasági területekre. Mozir környékén a zöld övezet az ezredfordulóra 60 ezer hektárra bővül. A város középpontjában pedig, a távlati fejlesztési terv szerint, 30 négyzetméter zöld terület jut majd minden lakosra. Szerepel a tervben sportpályák építése, üdülőterületek stb. kialakítása is. Ezenkívül a városi tanács határozatával megtiltotta, hogy ívás idején folyami hajók közlekedjenek a Pripjatyon, tilos a folyón motorcsónak használata sőt, a környező tavakon is korlátozott a kishajók használata. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések mind azt szolgálják, hogy „jó egészségnek” örvendjen a természet. APN 26 BELORUSSZIA: II tanácsok és a környezetvédelem
