Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
szú távú optimális következményekkel járnak. Minden kis apró tett, minden kis apró e'őrehaladás később felbecsülhetetlen érték lehet. Ugyanakkor a hibás, vagy elmulasztott (kihagyott) ..tettek, környezeti kérdések kapcsán különösen súlyosak, kimeríthetik a társadalom elleni bűntett fogalmát is”. Van még bőven tennivaló, hogy a környezetalakítás-védelem erkölccsé váljon, hegy a köztudatban erkölcsileg tisztázódjon az egyes emberek helye, szerepe a környezetalakítás-védelemben, hogy erősödjön az egységes elítélő vélemény a társadalmi tudatban a felelőtlen, környezeti károkat okozókkal szemben. Nem általános még az egyéni kezdeményezés vagy a környezetrongáló tevékenység személyes megakadályozása. Amikor különböző fórumokon a közösségi ember formálásáról beszélünk, keveset hozzuk szóba, hogy a környezeti ártalmak előidézése vagy fenntartása is közösségellenes magatartás. A jogi szankció e folyamatban csak végső eszköz és az esetek jelentős részében nem eléggé hatékony. józan értelemmel, tudatosan erkölcsi megalapozással védeni, óvni, fejleszteni, alakítani a humanizáció kiteljesedésével olyan mértékben, hogy a növekvő szükségleteit — a kölcsönösség alapján — magasabb fokon tudja kielégíteni. A társadalmi-gazdasági körülményeket összekötni a humanizált természetes ember alkotta környezettel úgy, hogy megőrizzük a természeti környezet kimeríthetetlen gazdagságát és szépségét. 3. Környezet alatt általában a természetnek azt a részét értik, amellyel az ember közvetlenül érintkezik. Úgy gondolom, a fogalom tartalma gazdagabb, terjedelme jóval tágabb. Ugyanis az emberi környezet természeti — és mindenekelőtt — társadalmi. A környezet sokrétű fogalom, a természetes elemek mellett a mesterséges elemeket, a „második" természetet az ember alkotta világot és a legfőbb környezeti elemet a társadalmit, az ember is magába foglalja. Vajon a közérzetet befolyásoló tényezők közül sem elsődleges-e a környezet? Például a természet szépsége és nyugalma, a munkahelyi, lakóhelyi jó légkör, vagy olyan emberi gyengeségek mint az intrika, konformizmus, cinizmus, sznobizmus. Vagy a munkafeltételek állapota, a végzett munka értékelése, vagy formainak tűnő környezeti hatásoV, szemét zaj, udvariatlan kiszolgálás. Vagy nem környezeti hatás-e az esetenként jelentkező igénytelenség, közöny, a giccs (akár árulva — akár megvéve?) Remélhetőleg átmeneti és nem tömeges környezeti probléma a módossággal nem egy esetben együtt járó pazarlás, vagy a gyors ütemű életmódváltozással a hagyományos értékek tönkretétele, tagadása. Arra is találunk nem egy példát, hogy a társadalmi presztízst másodlagos — vagy periférikus — környezeti elemek alapján ítélik meg. Még a mi viszonyaink között is valósak és reálisak a fenti kérdőjelek. Pedig társadalmunk éppen lényegéből humanizmusából következően arra épít, hogy az egészre, az értékekre figyeljen és építsen, arra törekszik, hogy a szocializmus, amely életünk természetes közege, az emberi értékek teljességét bontakoztassa ki. 4. A környezetalakítás az emberi lét állandó eleme. Konkrét viszonyok (történelmi, társadalmi, technikai) mellett minden embert érint. Részvényesek vagyunk. A feladat, a felelősség állandó és mindannyiunké. Jelenünk, méginkább jövőnk és a későbbi generációk sorsa, életlehetősége jórészt mai cselekedeteinktől függ. A környezet alakításában — amelyben különösen lényeges a folytonosság — nemzedékek tevékenysége realizálódik. A közöny valójában katasztrófához vezethet. A környezet alakítása, védelme tehát kollektív jellegű emberi tevékenység és egyben közösségformáló, moralitást alakító erő. A megalapozott, tudatos környezetalakítás, védelem az elemi emberi, erkölcsi normák szférájába tartozik (közös veszély megelőzése, bekövetkezett közös veszély elhárítása). Az érdekében kifejtett pozitív emberi cselekedet pedig az alapvető erkölcsi értékek kategóriájába sorolható (humanizmus). Itt is alapvető szabályozó a lelkiismeret, az önkontroll és a közvélemény, a társadalmi kontroll. Mindezt kiegészíti mint adminisztratív oldal — a maga hatékony vagy kevésbé hatékony eszközeivel — a jog. A környezet-moralitás tehát állandó eleme az emberi tevékenységnek, nemcsak válságszituációban van jelen. Centrális kategória a környezet-etikán belül a felelősség, amely tettekben realizálódik. A megalapozott tettek hosz-Klossy Irén grafikái Kisért az álhumanitás is. A környezetetika kialakítandó konkrét normáinál az értékek megbecsülésére, általánosítására, az optimális környezetformálásra fokozott figyelmet kell fordítanunk. Ez nem egyedi, nem lokális, még csak nem is nemzeti kérdés, hanem minden ember, az egész emberiség egyetemes problémája. 1306-ban Londonban egy manufaktúratulajdonost a bíróság lefejeztetett, mert I. Edward király tiltó rendelete ellenére szénnel fűtött. Ez az első ismert büntetés levegőszennyezés miatt. A megelőző munka, a szemléletformálás és a komplexitás fejlesztése — melyre hazai és nemzetközi területen is egyre több, de még nem elég hatékony az erőfeszítés — az egyik legfontosabb emberi-etikai „ügy" is. dr. Faludi Gábor 21
