Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 5. szám

1. kép. A iömlőgátas mederelzárási rendszer (A képeket készítette: Polinger János, BUVIZIG) A tömlőgátas mederelzárási rendszer kifi A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Taurus Gumiipari Vállalat közös kísér­letek alapján fejlesztette ki a tömlőgátas mederelzárás rendszerét. A következőkben az új mederelzárás kialakításának és né­hány alkalmazási lehetőségének bemutatá­sára kerül sor. 1. A fejlesztés célja A cél kis vízfolyások, öntöző- és belvíz­levezető csatornák vízszintszabályozását (duzzasztás, apasztás, vagy teljes víztele­nítés) biztosító, a hagyományosnál keve­sebb gépi és kézi munkát igénylő egyszerű és gyors ideiglenes mederelzárás kifejlesz­tése volt. 2. A fejlesztési munka leírása Irodalmi feltárás. A fejlesztés sikere ér­dekében munkánkat irodalmi feltárással kezdtük. Tározó tavak, folyók vízszint szabá­lyozására hajlékony csőből álló mederel­zárást, melyet a kívánt magasságra levegő­vel, vagy vízzel töltenek fel, először az USA-4. kép ban szabadalmaztattak, és ha nem is el­terjedtem de világszerte alkalmaznak. A szabadalmi leírásokról megállapítottuk, hogy e tömlők a parthoz és a mederfenék­hez általában vb. alépítménnyel kerülnek rögzítésre, töltésük és ürítésük bonyolult gépészeti rendszerrel történik. Követelmények. A vizet vagy levegőt fel­használó alternatív töltőrendszereket össze­hasonlítva — mivel a levegővel való töltés magában rejti a robbanásszerű tönkreme­netelt — a vízzel való töltést választottuk. A kialakítandó elzárással szemben az alábbi követelményeket támasztottuk: —■ a tömlő hazai anyagból készüljön, — a telepítés és elbontása gyors, a me­derhez történő rögzítése egyszerű legyen, — a segédeszközök (szivattyú, rögzítő elemek stb.) a vízügyi igazgatóságok meg­levő felszereléseiből biztosíthatók legye­nek, — társulatok, mezőgazdasági üzemek, építőipari vállalatok által is alkalmazható legyen. A FELADAT MŰSZAKI MEGOLDÁSA Kíséreteinket elemezve arra a következ­tetésre jutottunk, hogy a hajlékony falú, flexibilis gát alkalmazásának két fő prob­lémája van: A meder és a gát felülete közötti érint­kezés tökéletessége, mivel ez alapjában meghatározza a magas vízoldalról az ala­csony vízoldalra irányuló szivárgást, ami­nek nyilvánvalóan elenyészőnek kell lennie. A magas vízoldalról fellépő nyomás el­mozdító hatásának kiküszöbölése. E két feladatot a fejlesztés folyamán megoldottuk, mégpedig a következő mó­don : A meder és a gát felülete közötti szivár­gást a tömlő anyagának kiválasztásával sikerült megszüntetni. A szövetbetétes gumi­lemezből kialakított hajlékony falú gát egy­aránt alkalmazkodik a meder durva egye­netlenségéhez és finom érdességéhez, kü­lönféle talajviszonyok mellett is teljesen szivárgásmentes elzárást biztosít. Földmed­rű csatornáknál a gát alatt levő talajban bekövetkező szivárgás okozta buzgárképző­dés megakadályozására a tömlőt ún. kö­ténnyel láttuk el. A mederhez illeszkedő flexibilis gátszerkezet víznyomással szem­beni ellenállására olyan tartószerkezetei alakítottunk ki, amely a gát tengelyénél irányában nem deformálódik, ugyanakko a gát és a meder felülete közötti rugal­mas felfekvést nem akadályozza. Ennek érdekében a gátat tartófülekke láttuk el, amelyekbe — pl. gumicsuklók kai — összekapcsolt merev rudak helyez hetők és e rudak különféle kötési vagy hor gonyozási módon a parthoz rögzíthetők. Egy másik a előzővel kombinálható meg oldásunk viszont abból indul ki, hogy < gát a víznyomás hatására nem eltolódik hanem gördül. A stabil helyzet megtartó sóhoz szükséges gördülési ellenállást töbl gát összekapcsolásával, illetve egy tömlő be a gát tengelyével párhuzamosan egy vagy több borda beépítésével érhetjük el A TÖMLÖGAT TELEPÍTÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA A következőkben a tömlőgát telepítésé nek általános technológiai sorrendjét mu tatjuk be fényképek segítségével. A telepi tés helyszínén a mindkét végén nyitott, üre tömlőt az ún. vezérrúdra felgöngyölitjüf majd az elzárás szelvényében a mederr merőlegesen elhelyezzük és egyik végét - töltéskoronához rögzítjük. (1. kép) Az el zárandó meder vizéből robbanómotora szivattyúval a tömlőt tölteni kezdjük. A töl tés hatására a tömlő magától átgördül vizen. A merőleges irány tartása vezérkc telek segítségével történik. (2. kép) Miutá a tömlő eléri a túlsó partot, végeit ott i rögzítjük és a töltést a kívánt mértéki folytatjuk. (3. kép) Az ún. fülekbe bújtató 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom