Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 4. szám
KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK И hatékony környezetvédelem eszközei A Mezőgazdasági Kiadó sikeres sorozata a Biológiai környezetünk védelme címet viseli. Ebben a sorozatban jelent meg a közelmúltban dr. László Ferenc könyve. Annak, aki a környezetvédelem iránt érdeklődik, régi ismerőse a szerző, hiszen számtalan e témakörben mozgó tanulmánnyal, írással jelentkezett már eddig. Publikációinak, több évtizedes egyetemi oktató és kutatói munkásságának összefoglalója a Mezőgazdasági Kiadó új kötete. Nem beszélhetünk eleget a környezetvédelemről! Mert ahhoz, hogy tenni és cselekedni is tudjunk, sokat, nagyon sokat kell beszélni, írni környezetünk óvásáról, megvédéséről, dr. László Ferenc a szakember, a tudományos kutató szemével látja a ránk leselkedő veszedelmet. Bajba jutott öreg Földünk! Veszély fenyegeti levegőnket, vizünket, talajunkat, növényeinket, állatainkat. S nem utolsó sorban magát az embert. A figyelmeztető szó ilyenkor egyenesen kötelesség. Ezt tudván írja könyve előszavában a szerző: „Nemcsak a jelenért vagyunk felelősek, hanem a jövő mikénti alakulásáért is.” Jelenünk s jövőnk tehát a tét. Mit lehet tenni? A könyv azt sugallja: „Nézzünk szembe bátran az eddigi hibákkal!” Mindenekelőtt változtatni kell az eddigi deffenzív vagyis védelem-centrikus környezetvédelemmel. A védelemnél magasabb rendű kategória a tervszerű környezetfejlesztés, amely a megtervezett környezeti állapot elérésének megvalósítására irányul. A jövő útja aligha lehet más, mint ez a módszer. Melyek a veszélyek, amelyek most elsősorban cselekvést kívánnak? A könyv írója részletesen foglalkozik értékeink megóvásával. A talaj, a levegő, a növény- és állatvilág s természetesen az emberi települések védelmével. A kötet egyik legérdekesebb fejezete vízkincsünk védelmét tárgyalja. A szerző nem véletlenül adta e fejezet alcímének: „Életünk és a víz”. Goethe Faustjából sem véletlenül idézi: A víz volt ősforrása a létnek! Mindent a víz tart fenn, ami csak van! Átfogó képet kapunk a magyar vízgazdálkodás természeti és gazdasági jellemzőiről, a korszerű ipari vízgazdálkodás alapelveiről, a mezőgazdaság kemizálásából eredő vízszennyezésekről vagy például a vízminőség szabályozásáról. A veszélyforrások sorra vétele önmagában kevés. Dr. László Ferenc tovább megy. Feltárja a káros környezeti hatások megelőzésének, orvoslásának eszközeit, módszereit is. Részletesen taglalja a komplex szemlélet érvényesítésének fontosságát, az egymásra ható tényezők rendszerszemléletű vizsgálatának szükségességét. Régóta foglalkozik László Ferenc a szervezésben rejlő előnyök kiaknázásával — jó néhány megjelent monográfiája a tanúság. Ezúttal kifejti azt is, hogy a szervezésnek a környezetvédelemben is központi helyre kell kerülnie. A szerző hosszú esztendőket töltött az államigazgatásban. Ebbéli tapasztalatait felhasználva a jog környezetvédelemre gyakorolt hatását is megvizsgálja. Véleménye szerint — hiszen társadalmi ügyről van szó — fokozni kell a hatósági munka eredményességét. A jövőben egységes környezetvédelmi engedélyezési rendszerre van szükség. Bajba jutott öreg Földünk. De még mindig nem késő! Ezt vallja László Ferenc, ezt sugallja új könyve. „Ne álljunk be a világ végét jelző vészharangot kongatok sorába — Írja —, hanem tudományos tárgyilagossággal tekintsük át a bekövetkezett krízis okait . . . munkáljuk ki a mielőbbi gyógyulást hozó terápiát.” Ki ne értene egyet ezzel, aki felelősséget érez hazája, gyermekei, népe sorsa iránt? A könyv mottója egy Dante idézet: „A föld, mely gyöngéd, kedves és mosolygó, olyan lakót szül, aki hozzá hasonló.. .” Am mindez fordítva is igaz! Nem engedhetjük, hogy ez a másik, rontó változat győzzön. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984.) (k. cs.) Mezőgazdasági talajcsövezés (Dr. Thyll Sz.—Fehér F.—Madarassy L.) A termőhelyi viszonyok komplex meliorációjának egyik igen fontos és korszerű eleme a talajcsövezés, amely az utóbbi két évtizedben a magyarországi mezőgazdasági gyakorlatban számottevően fejlődött. Ennek eredményeként a könyv elsősorban a hazai kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat rendszerezi és foglalja össze, helyenként a kézikönyvben szokásos részletességgel és igénnyel. Mindemellett fellelhetők a külföldi szakirodalom és gyakorlat hazai körülményekre alkalmazható megállapításai és módszerei. A mezőgazdasági talajcsövezés tervezésével és a megépített rendszerek üzemeltetésével foglalkozó egyaránt hasznosítható alapismereteket, szakismereteket, grafikus és táblázatos adatokat, technológiai eljárásokat, módszertani és műszaki irányelveket, segédleteket, nomogramokat és igen szemléletes (légi) fényképfelvételeket és rajzokat találhatnak a gondosan szerkesztett könyvben. A szakkönyv széles körű használhatóságát növeli a korszerű szerkesztési mód, vagyis az igen terjedelmes szakismeretanyag rendszerelméletű szintézise, valamint a talajcsövezés elméletének és gyakorlatának az interdiszciplináris feldolgozása és bemutatása. Ennek megfelelően a könyv összefoglalja a talajcsövezéshez kapcsolódó talajtani, agronómiái, hidrológiai és hidraulikai alapokat, valamint a tervezés alapját képező talajmechanikai és talajvizsgálatokat. Részletesen foglalkozik a talajcsövezési módszerekkel, az építési anyagokkal, a tervezéssel, a kivitelezéssel, az üzemeltetéssel, valamint a talajcsövezés gazdaságossági kérdéseivel. Az 1. fejezet a talajcsövezés célját, szükségességét és jelentőségét ismerteti. Ennek keretében a talajnedvesség és talajvízszint-szabályozás hatásait, előnyeit és hátrányait tekintik át a szerzők (Fehér Ferenc és Madarassy László). A 2. fejezet a talajcsövezés múltját, jelenét és fejlesztését tekinti át (Madarassy László). Itt találkozunk Kvassay Jenő munkásságával is. Az ő nevéhez fűződik az, hogy 1918-ban hazánkban a talajcsövezett összterület meghaladta a 26 ezer hektárt. A talajcsövezés jövőjét jól érzékelteti az, hogy Magyarországon 1,366 millió hektárnyi területen rossz vízgazdálkodású talajok vannak. A 3. fejezet a talajcsövezés talajtani és talajmechanikai hidraulikai, hidrológiai és mezőgazdasági alapjait foglalja össze (Fehér Ferenc). Ez a fejezet a talajcsövezés megoldásához, a szükséges előmunkálatokhoz, a műszaki tervezéshez, a drén-rendszer megépítéséhez és üzemeltetéséhez, valamint a talajcső rendszerben és környezetében lejátszódó hidrológiai, hidraulikai, kémiai és agrotechnikai ismereket rendszerezi. A 4. fejezet a talajcsövezéssel kapcsolatos talaj- és talajvizsgálatok laboratóriumi és helyszíni feladatait és megoldási módjait tárgyalja a gyakorlati követelményeknek megfelelő részletességgel (Thyll Sz.). Az 5. fejezet a talajcsövezés módjait és elemeit tekinti át (Thyll Sz.). Külön fejezetek ismertetik a függőleges, a vízszintes és a különleges talajcsövezési módokat. Áttekintik a talajcsövek szűrőzését (Madarassy László), a mélylazítást, a vakonddrénezést, a kombinált talajcsövezést, valamint a kettős működésű talajcsövezést (Fehér Ferenc). 22
