Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 4. szám
lfízgazdcalBcodas az 1984. éuí tavaszi BIUtf-n A tudományos-technikai forradalom eredményeként napjainkban a műszaki fejlődés üteme igen felgyorsult és ennek révén a gazdasági életnek szinte valamennyi szférájában egyre bővül azoknak az eszközöknek és eljárásoknak a köre, amelyek a termelés, a szolgáltatás területén alkalmazásra kerülnek. Ez alól a vízgazdálkodás sem kivétel, amit meggyőző erővel bizonyít az idei BNV keretében megrendezett vízügyi kiállítás is, amely tizennégy vízügyi szerv műszaki újdonságait reprezentálta. Ezeknek az új, korszerű eszközöknek, berendezéseknek, eljárásoknak széles körű alkalmazása nagyban elősegíti azoknak a feladatoknak a megoldását, melyek a vízgazdálkodás terén megoldásra várnak. Ez a kiállítás ezúttal is nagyszerű seregszemléje volt azoknak a műszaki újdonságoknak, amelyek tervszerű fejlesztési elgondolások alapján szívós munkával születtek meg a közelmúltban vízügyi szerveinknél, kapcsolódva az ágazati célkitűzésekhez. A kiállítás némi áttekintést adott arról, hogy hol tartunk ma az előtérbe került vízgazdálkodási feladatok ipari hátterét illetően és milyen lehetőségekkel rendelkezünk a műszaki megoldások tekintetében. Ami az előtérbe került feladatokat illeti, e helyen is célszerű említést tenni a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme érdekében az elmúlt év folyamán hozott minisztertanácsi döntésről, illetve a kormány által ezzel kapcsolatban jóváhagyott programról. Ez röviden a következőkben foglalható össze: — A program célja, hogy a vízszükséglet-kielégítést szolgáló fejlesztéssel együtt a vízfelhasználásban megteremtse az ésszerűbb gazdálkodás feltételeit, s ezzel elősegítse, hogy a felhasználási célnak megfelelő minőségű vízkészlet rendelkezésre álljon. A vízzel való takarékosabb gazdálkodást és a víz tisztaságának fokozottabb védelmét gazdaságszervező tevékenységgel és ösztönző közgazdasági eszközökkel egyaránt elő kell segíteni. — A program céljainak megvalósítása folyamatos feladat. A kezdeti szakaszban a fő figyelmet gazdaságszervező tevékenységre, valamint olyan közgazdasági környezet kialakítására kell fordítani, mely a jelenleg meglevő pazarlást mérsékeli vagy megszünteti, a vízzel való ésszerű gazdálkodást előmozdítja és biztosítja vízvagyonunk védelmét is. Az akcióprogramnak megfelelően, az alábbi főbb szempontokat kell figyelembe venni: — az ivóvízminőségű, felszín alatti vizeket csak az ivóvíz, a háztartási, az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint üzemi-szociális célú vízszükségletek kielégítése után indokolt más célra felhasználni ; — az ivóvízminőségű vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás érdekében a vízhasználatok műszaki feltételeinek korszerűsítésével, a vezetékek folyamatos karbantartásával, víztakarékos szerelvények alkalmazásával és más, arra alkalmas eszközökkel el kell érni a lakossági vízhasználat növekedési ütemének mérséklését; — az iparban különös figyelmet kell fordítani a legnagyobb vízfelhasználó — a villamosenergia-ipar — hatékony és gazdaságos vízgazdálkodásának fejlesztésére. Az egyéb ipari felhasználóknál törekedni kell a kevésbé vízigényes gyártási technológiák alkalmazására; tisztított szennyvizek ipari célra való felhasználására ; — a mezőgazdaságban a takarékos vízhasználatot elsősorban az állattartási és egyéb mezőgazdasági üzemi tevékenységek vízszükségletével összefüggésben kell megvalósítani; — a településeken az ipari és mezőgazdasági létesítmények működtetésénél, továbbá fejlesztésénél a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szennyvíz tisztítására, valamint a vízminőség védelmét szolgáló szabályozásra ; — elő kell segíteni a vízfelhasználással kapcsolatos hulladékok és melléktermékek széles körű hasznosítását, visszavezetését a nyersanyag-körforgalomba. A program végrehajtásában fontos szerepe van a műszaki-gazdasági és jogi szabályozás továbbfejlesztésének, melynek keretében hatékonyabbá kell tenni az ipari üzemek vízgazdálkodásának felügyeletét. A gazdasági és műszaki tervezésben a vállalatok és szövetkezetek vegyék figyelembe, hogy vízszükségletük csak az alkalmazott technológia által indokolt mértékig elégíthető ki. Fontos feladat, hogy a gazdálkodó szervek belső üzemi vízgazdálkodási rendszerük kialakításánál, a termelési technológiák megválasztásánál víztakarékos megoldásokat alkalmazzanak. A vízszennyező anyagokat ártalmatlanítsák, lehetséges esetekben pedig hasznosítsák. A program megvalósítását a kutatás, a műszaki fejlesztés és az ipari háttér megteremtésével, illetve bővítésével is elő kell mozdítani. Különösen fontos olyan építőipari technológiák kifejlesztése és alkalmazása, amelyek — amellett, hogy biztosítják a létesítmények rendeltetésszerű működését — megelőzik a környezeti ártalmakat és egyszerűsítik a karbantartást. Az itt röviden megismertetett program végrehajtásához számos olyan műszaki feladat kapcsolódik, amelyek megoldásához jelentős segítséget nyújtanak azok a műszaki újdonságok, melyek egy részét a vízgazdálkodási kiállítás felvonultatta. A kiállítást szemlélve örömmel állapíthattuk meg, hogy a seregszemlére itt elhelyezett termékek, eszközök jelentős része úgy szolgálja majd rendeltetését, hogy egyben hozzájárul az energiatakarékossági célkitűzések megvalósításához is. Ez igen jelentős eredménynek tekinthető, mivel a vízgazdálkodási ág jelenleg mintegy 0,6°/o-kal részesedik a népgazdaság energiafelhasználásában. Ez az arány a jelentős építőgép-állománnyal és a nagyszámú villamos meghajtású szivattyú üzemelte-Dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese megtekintette a vásár vizügyi pavilonját 4
