Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 3. szám

Két évvel ezelőtt beszámoltunk már a halakkal történő biológiai nö­vényirtás másfél évtizedes múltjá­ról, illetve eredményeiről. Tizenöt év alatt 1700 tonna növényevő halat (amurt és fehér busát) helyeztünk ki csatornákba és víztározódba. Ez több mint a Balaton évi átlagos halzsákmá­nya. Az elmúlt esztendőben is tíz vízügyi igazgatóság 49 helyen, 2066 hektárnyi vízterületen végzett ilyen kettős hasz­not jelentő mederfenntartási halasítást. (776 585 db 0,15—0,7/1,0/kg egyedsúlyú hal kihelyezésével, 289 tonna súlyban, 3,4 millió forint összköltséggel, ami 1700 Ft hektáronkénti kiadást mutat. Ehhez járul még a nettó halhozam.) A hagyományos vízi gyomirtásokhoz vi­szonyítva ez 1/3-nyi ráfordítást jelent. (Lásd táblázatot.) Érdemes megjegyezni, hogy 1981- ben csak kb. fele annyi (441 ezer) ha­lat telepítettek, és a ráfordítás mégis több volt egymillió forinttal! Az újab­ban bevezetett gyakorlat szerint csak az elsődleges népesítés történik vízügyi hi­telből. A további telepítést már a halá­szati hasznosítók biztosítják. A gyomirtási eredmények kielégítőek, sőt egyes helyeken a megfelelően vég-Növényirtás halakkal Kimutatás az 1982. évi fenntartási halasitásokról VÍZIG Halasítási helyek Népesítés Költs. 1000 Ft Jegyzet szá­ma tér. ha db tonna 1. Északdunántúli 15 254,3 118 690 37,1 1 346 A telepítést 12 helyen MTSZ végzi. 2. Középdunántúli 1 2,9 850 0,6 30 A Sárvíz—Ma­­lomcs. kotrás miatt elmaradt 3. Közép­dunavölgyi 1 44,0 2 200 2,1 _ MOHOSZ tele­pített 4. Alsódunavölgyi 8 205,3 93 660 54,6 1 719 Vízrend.-i költs. 5. 6. Észak­magyarorsz. Középtiszai 1 6 12,5 501,0 875 169 000 0,7 47,7 49 MTSZ halasított 7. Felső­tiszavidéki 9 888,8 387 310 142,4 52 MTSZ telepítés 8. Tiszántúli 3 130 0 1981. évi hala­sítás 9. Alsó­tiszavidéki 4 9,5 4 000 4,1 214 1981. évi tele­pítés 10. Körösvidéki 1 20,0 — — — (10 q 2 nyaras amur) összesen 49 2 066,3 776 585 289,3 3 410 Szölöhalmi főcsatorna. Itt 1981-ben telepítettek halakat A Kopáncs—Kistisza főcsatorna az 1982-es lehalászás után rehajtott halasítás a benőttség teljes felszámolását eredményezte. (A Ko­páncs—Kistiszai főcsatorna 35%-os be­­nőttsége teljesen megszűnt!) A VITUKI már évekkel ezelőtt elkészí­tette a káros vízinövényzet biológiai ir­tására vonatkozó útmutatót. Ennek alapján, szakemberek bevonásával, a VSZK kidolgozta a „Földművek fenntar­tása. Vízinövényeik irtása növényevő ha­lakkal" c. Ml—10. sz. műszaki irányel­vet. Az irányelv útbaigazít a gyomirtás­ra kijelölt vízterület növényállományá­nak felméréséhez és hozzásegít a ká­ros vízinövényzet irtásához szükséges halállomány (mennyiségi és minőségi) megállapításához. dr. Fóris Gyula MEGYEI TUDÓSÍTÁS KÖZMŰVESÍTÉS Tovább javul Szabolcs-Szatmár me­gyében a települések közműves ellátá­sa. Idén várhatóan 12 települést kap­csolnak be a közműhálózatba. Ezekben a falvakban év végéig csak­nem 120 kilométer csőhálózatot építe­nek a kivitelezők. Több szabolcs-szatmári településen az idén elkezdik a közművesítést, de csak a következő években fejezik be. Ebben az ötéves tervben összesen 63 új tele­pülést kapcsolnak be a hálózatba. A megyei tanács a tervidőszakban 167 millió forinttal támogatja a közművesí­téseket. Nyolcvan milliós beruházással épült új vízmű Nagyecseden. Az új létesít­mény a nagyközségen kívül Fábiánházát és Előteleket is ellátja jó minőségű ivó­vízzel. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom