Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 3. szám
Magyarország és a Világbank I. A Világbank voltaképpen három intézményből áll: 1. maga a Világbank, vagy hivatalos nevén a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development — IBRD); továbbá két leányintézménye ; 2. a Nemzetközi Fejlesztési Társuilás (International Development Association — IDA), és 3. a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation — IFC). A Világbanknak jelenleg 144 tagországa van. A tagok közt több szocialista ország is van: Afganisztán, Jugoszlávia, Kambodzsa, Laosz, Magyarország, Románia, Vietnam. Lengyelország felvételére valószínűleg idén kerül sor. A Világbank tulajdonképpen nem is bank, hanem fejlesztési intézmény. Feladata a világ gazdasági fejlődésének elősegítése. Ezt oly módon teszi, hogy a nemzetközi pénzpiacokon felvett kölcsönökből hosszú lejáratú hiteleket nyújt a fejlődő országok kiemelt gazdaságfejlesztési programjainak támogatására. A tavalyi pénzügyi évben (amely 1982. június 30-án zárult) a Világbank 10,3 milliárd $ hitelnyújtási kötelezettséget vállalt, s 6,3 milliárd $ hitelt folyósított, amiből 43 ország 150 fejlesztési programjához nyújtott segítséget. A világbank két leányintézménye közül az IDA tulajdonképpen segélyszervezet, gyakorlatilag kamatmentes „kölcsönöket" nyújt, amelyeket 10 év türelmi idő mellett 50 év alatt kell törleszteni. A Bank másik leányintézménye, az IFC elsődlegesen magánberuházások finanszírozásában vesz részt, esetenként tőkerészesedéssel. A Világbank hitelezési tevékenységének egy másik alapelve, hogy az általa nyújtott hitelből csak a beruházások közvetlen és közvetett importhányadát lehet finanszírozni. Hiteleket azonban nem csak konkrét objektumokra, hanem célcsoportos beruházásokra, szélesebb körű programokra (mint pl. energia-racionalizálás, hulladékanyag-hasznosítás stb.) is folyósít A Világbank legfelsőbb testületé a Közgyűlés, vagy a Kormányzótanács, amely évente egyszer ül össze. A Kormányzótanácsban minden országot egy kormányzó és egy kormányzóhelyettes képvisel. A közgyűlésen választják meg a Bank operatív vezető testületét, az ügyvezetőséget. Az ügyvezetőség dönt a hitelezési politikai és a konkrét hitelnyújtások kérdésében. Az apparátust és annak operatív munkáját az Elnökség irányítja. Mivel az ügyvezetőség tárgyalási anyagait is az apparátus készíti elő, az Elnökség ráhatása az ügyekre gyakorlatilag nagyobb mint az egyébként jogilag felette álló ügyvezetőségnek. A Világbank elnöke jelenleg az amerikai A. W. Clausen, aki korábban a Bank of America elnöke volt. A Világbanknak több ezer fős jól képzett apparátusa van. A felsőfokú végzettségű szakemberek száma mintegy 2600 fő, 101 országból. Az apparátus három részre osztható; vannak ágazati főosztályok, területi főosztályok és egyéb (pénzügyi, banktechnikai, jogi és kiszolgáló) főosztályok. A területi főosztályok közül hazánk az Európa—Közel-Kelet—Észak- Afrika I. főosztályhoz tartozik. Hazánk igen gondos és hosszú előkészítés után 1981 november 4-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét a Világbankhoz (és a Nemzetközi Valutaalaphoz). A felvételi eljárást a Világbank szokatlanul gyorsan: 8 hónap alatt bonyolította le. A Kormányzótanács felvételeinket (ülésen kívüli szavazással) egyhangúlag fogadta el. A csatlakozási okmányt Fekete János, a MNB első elnökhelyettese 1982. július 7-én írta alá. Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól 1982. decemberében 602 millió $ hitelt kapott, s aktív tárgyalások folynak három Világbank-hitelről is. A Világbank hiteleiket három programra: az energia racionalizálásra, a gabonatermesztés fejlesztésére, továbbá az ipari szerkezetátalakításra és a konvertálható export fejlesztésére kívánjuk felvenni. A Világbank alapelve, hogy a gyengén és közepesen fejlett országok részére nyújt gazdaságfejlesztési hiteleket. Ami a hitelfelvételre jogosult országok körét illeti, itt a szempont az, hogy az illető ország egy főre jutó GNP értéke 1970-es dollárban számítva ne haladja meg az 1000 $-t. Ez az 1980-as áron számolva 2650 $-t jelent. Magyarország azért kaphat a Világbanktól kölcsönöket, mert 1980-ban hazánk egy főre jutó bruttó nemzeti terméke 2091 5 volt, így jogosultak vagyunk a Világbank-hitelekre. Egyébként lehetőségeinket időben tovább növeli az a szabály, hogy ha valamely ország eléri az említett „plafont", akkor még további 5 évig jogosult újabb hitelmegállapodások kötésére, a hitelek folyósítása pedig még ezután is folytatódik. A Világbankba valló belépésünket a tagországok többsége és a Bank apparátusa segítőkészséggel fogadta. A Világbankba valló belépésünk a magyar export fejlesztése szempontjából is nagy jelentőségű. Mint ismeretes, a Világbank által finanszírozott programok kivitelezésében csak a tagországok vállalatai vehetnek részt. E korlátozás miatt a magyar külkeres'kedelem eddig sok kedvező exportlehetőségtől esett el. Most mára magyar fővállalkozók, illetve a magyar exportőr vállalatok is részt vehetnek a Világbank tenderekben. A Világbank és az IDA az elmúlt pénzügyi évben együttesen 13 milliárd $ hitelkötelezettséget vállaltak mintegy 250 beruházási program támogatására. E 250 program összköltsége közöl 40 milliárd $, tehát a Világbank-tagság egy ilyen óriási piacra ad „belépőjegyet" a magyar vállalatoknak. E piac ágazati megoszlásában első helyen vannak a mezőgazdasági, majd az energetikai, a közlekedési, az ipari, az oktatási és végül a hírközlési beruházások. Földrajzi megoszlás szerint első helyen Dél-Azsia (3,1 milliárd $), majd Latin-Amerikai (3 milliárd $), Kelet-Azsia és Óceánia (2,7 milliárd $), Európa és az arab országok 2,4 milliárd $) és végül Afrika (1,8 millárd $) áll. Relációs megoszlás szempontjából külön előny, hogy sok olyan fejlődő ország van, amellyel kapcsolataink jók. Magától értetődő, hogy magyar vállalkozók számára minden Világbank-fejlesztés készpénzes üzletet jelent. További előny, hogy míg más beruházásoknál az üzleti információk megszerzése nagy erőfeszítéseket követel, addig a Világbank rendelkezésre bocsátja ezeket az információkat. A Világbank havonta kiad egy tájékoztatót „Monthly Operational Summary" címmel, amelyben friss információt ad az összes előkészítés alatt álló fejlesztési tervről annak kezdeti stádiumától egészen a hitel jóváhagyásáig. E tájékoztató közli az ország megnevezését, a berházás célját, s a tervezett költségét, a kivitelezésért felelős kormányszerv nevét. Az Egyesült Nemzetek kiad egy „Development Forum. Business Edition" c. folyóiratot, amely mellékletben rendszeresen lehozza a Monthly Operational Summary-t. A magyar vállalatok megkaphatnak minden szükséges információt a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Fejlesztési Intézmények Osztályától is, illetve az MNB szükség esetén a Development Fórumnál mélyebb és részletesebb tájékoztatást is be tud szerezni. Célszerű, hogy amint az érdekelt vállalatok tudomást szereznek arról, hogy a Világbank valamely, profiljukba tartozó fejlesztésről tárgyalásokat kezd, keressék meg az érintett ország beruházási hatóságát, vagy vállalatát, tájékozódjanak a tervék részleteiről és a munkák állásáról, ajánlják fel közreműködésüket és lássák él a potenciális vevőket megfelelő propaganda-anyagokkal. Külön kell szólni, hogy magyarországi beruházások esetén is indulhatnak magyar cégek a versenytárgyalásokon. Itt a beruházó vállalatoknak, i'll, felügyeleti szervének is feladata, hogy a pontenciális magyar szállítókat kellő időben tájékoztassa az üzleti lehetőségekről és a beruházás összes műszaki-kereskedelmi vonatkozásáról. A Világbank által finanszírozott beruházásoknál! a Világbank szabályai szerint a hazai szállítók a vám, de maximum 15% erejéig előnyt élveznek (azaz ha a magyar szállító ára 14%-kall magasabb, mint a legolcsóbb külföldi ajánlat, akkor a megrendelést a magyar szállító nyeri el.) Emellett a Világbank hitelre történő szállítás, a magyar vállalatok részére, nem rubel relációjú exportnak minősül. Fontos tudnivaló, hogy a munka koordináltsága érdekében a Világbankkal való mindennemű kapcsolattartás kizárólag a Magyar Nemzeti Bankon keresztül történhet. Körösi László 12
