Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
VÍZÜGYI TÁVKÖZLÉS Kábelfektetés és szereléstechnológia Az OVH 1971. évi Elnöki Kollégiumi döntése alapján, a vízügyi távközlés fejlesztésére 1972-ben az ÁBKSZ-nél Hírközlési Szakszolgálat szerveződött. A Budapesti Műszaki Egyetem vízügyi távközlési tanulmányterve, az ÁBKSZ 1974-ben kidolgozott koncepció terve, valamint az időközben felmerült igények figyelembevételével, 1974-ben az OVH Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya, az ÁBKSZ és a Vízügyi Igazgatóságok árvizes osztályai Hajdúszoboszlón tartott értekezletükön rögzítették a vízgazdálkodós védelmi célú hírhálózatának hosszú távú várható igényeit és a fejlesztést igénylő vízfolyások mentén tervezett kábelek kapacitását. Ezek az igények később kibővültek az érintett szakaszokon fellépő távjelző és adatátviteli áramkör-szükségletekkel. Az 1945-től fokozatosan kiépülő árvízvédelmi légvezetékes hálózat 8835 huzalkm-t, illetve 5467 nyomvonal km-t tesz ki. A párhuzamosan kapcsolt gátőri állomások vonalai már a mai forgalmat sem bírják ellátni, — a védekezési időszakokon kívül is — sok a várakozás. A légvezetékes rendszer azonban még vivő frekvenciás berendezésekkel sem bővíthető lényegesen. A vezetékes hálózat rekonstrukciója érdekében ezért új kábeltípus és az ehhez kapcsolódó szerelvények fejlesztése vált szükségessé. új típusú kábel A vízügyi légvezetékes hálózat tervbe vert rekonstrukciójának első lépéseként a hazai kábelválaszték vizsgálatára került sor. Megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló és a Magyar Kábelművek (MKM) által gyártott kábelek a vízfolyás mentén a vízügyi speciális igényeknek nem felelnek meg. Ezért az ÁBKSZ, a TIVIZIG és az MKM Kutatási és Fejlesztési Intézete 1976-ban megállapodást kötött új típusú kábelek kifejlesztésére. A fejlesztési célkitűzés elsősorban a kábel átviteli paramétereinek biztosítása, a megfelelő kötéstechnológia, a kábelek kiegyenlítésének módszere, a vonali szerelvények típusának megválasztása volt. Másodlagos célként a fektetési technológia vizsgálata és fektetőgép kialakítása szerepelt. Valamennyi műszaki és gazdasági körülményt mérlegelve a vízügy részére a DM sodrású, rétegelt köpenyű, bordás polietilén érszigetelésű távkábeltípusok felelnek meg a legjobban. A polietilén előnye a kedvező műszaki paramétereken túl, jó vízzáróság és flexibilitás, ami vizes területen lehetővé teszi a gépi — ároknyitás nélküli — fektetési módot. Az első kísérleti gyártási 10x4/0,9 Az ÁBKSZ kábelfektető gép Az ároknyitás nélküli kábelfektetésnél keletkező rés DM típusú 6 km hosszú távkábelt 1976- ban, majd az 1x4/1,2 C3 kábelt 1978- ban a Keleti Főcsatorna mentén fektette le az ÁBKSZ, a TIVIZIG és az MKM közreműködésével saját géppel és szerelési technológiával. A FEKTETÉSI TECHNOLÓGIA A fektetési technológia megválasztásának két lehetősége, a földkitermelés nélküli (ároknyitás nélküli) és a kaparóláncos árokásó fektetési mód volt. 6
