Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 3. szám
Л ma és a holnap gondjai MELIORÁCIÓ A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban a mezőgazdasági termelés további növelését célzó intézkedések között fontos helyet foglalnak el a melioráció kérdései. Az SZKP Központi Bizottsága 1982. évi májusi plénumán elfogadott szovjet élelmiszerprogram rámutat, hogy az öntözött földek területét az évtized végéig 23—25 millió hektárra kell növelni. A mezőgazdasági termelés vérkeringésébe bekapcsolt nagy mennyiségű föld a mezőgazdaság valamennyi ágazatában jelentős terméstöbbletet ad az országnak. — Különösen élesen merül fel ez a probléma a közép-ázsiai köztársaságokban — mondja Viktor Duhovnij, a Zsurinról elnevezett, s a Munka Vörös Zászló Rendjével kitüntetett Középázsiai öntözési Tudományos Kutatóintézet igazgatója. — Az üzbég SZSZK-t illetően például ez a következőképpen fest: ma a köztársaságban a mezőgazdasági növények terméshozamának 98 százalékát az, öntözött földek adják. Ezt könnyű megmagyarázni: egy hektár öntözött földterület hozama itt 1850 rubelt tesz ki, a nem öntözött egy hektárnyi földterületé mindössze 100—120 rubelt. Azonkívül az öntözéses földművelés a helyi ipar — a gyapotfeldolgozó, a vegyipar —■ sok üzeme számára nyersanyagforrásul is szolgál. Az ipari termelés 40 százalékát ma a gazdaságnak azok az ágazatai adják, amelyek valamilyen módon a vízfogyasztással kapcsolatosak. . . A víz értéke, amint látjuk, valóban igen magas. Ezért az öntözött földek területe csupán Üzbegisztánban már napjainkban 3,5 millió hektárt tesz ki. A tizedik ötéves tervidőszakban évente átlagosan 100 ezer hektár új öntözött földterületet kapcsoltak be a termelésbe. A jelenlegi ötéves terv is az öntözés magas ütemét irányozza elő. Ezen időszakban a tervek szerint nem kevesebb, mint 900 ezer hektár öntözött földterületet adnak át rendeltetésének, és 2,6 millió hektár legelőt öntöznek. A sivatag éilen indított nagyarányú támadást nemcsak a gazdasági szükségesség idézte elő, hanem a szociális jellegű követelményék is. A legfontosabb közülük — a magas születési arányszám a közép-ázsiai köztársaságokban. Éppen ezért az öntözés problémáját itt csak komplex módszer alapján lehet megoldani, amely magába foglalja az öntözési, a szociális és az ökológiai jellegű kérdéseket. Az utóbbi szempont különösen fontos. Arról van szó, hogy a víz természetes körforgását a természetben az a csapadékmennyiség határozza meg, amelyet a talaj kap. A mi körülményeink között ez 250—300 milliméter évente. Ez a csapadékmennyiség csak alacsony terméshozam elérését teszi lehetővé. Amikor évi 700—800 millimétert kitevő öntözéssel műveljük meg a földet, a körforgás inténzitása ugrásszerűen növekszik. Ennek eredményeképpen a talajban a mikroorganizmusok fejlődése megy végbe, a biológiai folyamatok intenzitásának növekedésével összefüggő jelenségek jönnek létre. A levegő nedvességtartalma 20 százalékról 60 százalékra növekszik, a szél sebessége felére csökken. Az öntözőrendszerek létrehozása azonban csupán egy része a sivatag meghódításával kapcsolatos nagy munkának. Ma az öntözött földeken lakóházakat, állattenyésztő telepeket, a műtrágyák és a technika számára bázisokat, feldolgozó üzemeket, utakat kell építeni, meg kell szervezni a csatornák, a szivattyúállomások üzemi szolgálatát. S mindezt úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsük meg az ökológiai egyensúlyt. Intézetünk munkatársai e kérdésekkel kapcsolatos javaslatok kidolgozásával is foglalkoznak. A sivatag komplex módon történő meghódításának első kísérlete az Éhség-sztyeppe meghódítása volt, amely 1956-ban kezdődött. Ma már itt sok százezer földet hódítottak el a sivatagtól, s ezeken a területeken nem ezer ember él, mint 26 évvel ezélőtt, hanem több mint félmillió. Az Éhség-sztyeppe új övezete csupán az elmúlt évben 700 ezer tonna gyapotot adott az országnak. A gyapottermesztés hatékonyságáról a következő tény is tanúskodik: az Éhség-sztyeppén egy hektár föld vetéséhez összesen mintegy 25 kilogramm vetőmagot használnak fel, ugyanakkor a köztársaság egyes övezeteiben egy hektár föld bevetéséhez körülbelül 100 kilogramm vetőmagot. Ma ugyanezzel a módszerrel veszik birtokba Üzbegisztán más területeit is — a Karsi-sztyeppét, a Dzsizaki-sztyeppét é s a Szurhan-Serabadi-sztyeppét, valamint Türkménia és Tádzsikisztán egyes területeit. Alimirza Alijev öntözési szakember, a Szocialista Munka Hőse A Dzsizaki-sztyeppe öntözőrendszerének az építése Ez a munka a már korábban épített öntözőrendszerek tökéletesítésével párhuzamosan folyik. Célja, hogy a már régóta öntözött területeken ugyanolyan vízszükségletet biztosítsanak, mint az új területeken. E célból az öntözőrendszereknél egyre szélesebb körűen alkalmazzák az automata és a távvezérlési rendszereket. I. Vlagyimirov (APN) Az Éhség-sztyeppén a víz nemcsak gyapotot és gyümölcsöskerteket jelent, hanem számtalan juhnyájat, tejgazdaságot és lótenyésztő telepet is (Fotó: APN) 3
