Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 2. szám
E. vállalati hírnév értékéről Az utóbbi években állandósult, a következő években is változatlanul várható az állami beruházási juttatások visszafogott megállapítása. Ezek és a szabályozók szigorítása következményeként a vállalatoknál, intézményeknél képződő alacsonyabb beruházási, fejlesztési pénzfedezetek egyre erőteljesebben éreztetik kedvezőtlen hatásukat a vízügyi vállalatoknál is. Régen elmúlt az idő amikor a megrendelők részéről jelentkező fizetőképes kereslet csak részben találkozott a kínálattal, a termelő, a szolgáltató vállalatok „mazsolázhattak” válogathattak a megrendelések között. Napjainkban már nemcsak az a természetes, hogy a profiljukba tartozó, esetleg ahhoz közel álló minden megbízást örömmel fogadnak, hanem az is, hogy a megrendelők a kisebb pénzért a korábbinál értékesebb, korszerűbb, olcsóbban és gyorsabban megvalósítható létesítményeket, rekonstrukciós munkákat várnak. Ebben a helyzetben már egyáltalán nem mindegy, hogy az érintett vízügyi vállalatról akár a vízügyi, akár más bel- és külföldi piacokon, a keresletkinállat találkozóhelyein, milyen — különösen az utóbbi években milyen — megítélés, hírnév alakult ki, és terjedt el. A jó vállalati hírnév több okból is nagy értékké vált. A kisebb megrendelési állományból a jó hírnév nemcsak a megbízások megszerzését segíti és jelentős eszközzé vált a piaci versenyben, hanem előnyösen befolyásolja a vállalati működés egyéb területeit is. A jó hírnévvel ismert vállalattal más vállalatok, szervek szívesebben létesítenek együttműködést, kedvezőbben teljesítik igényét, könnyebben jut a szükségeit eszközeihez, hitelekhez stb. Nem kétséges viszont ennek a fordítottja sem. A jó hírnév hiányában levő vállalatnak még akkor is sok nehézséget kell leküzdenie, amikor már esetleg munkája, vállalati működése lényegesen javul, mert a kedvező változás nehezen terjed, csak nagy erőfeszítéssel, sok külön fáradozással és hosszú idő alatt tehető ismertté és elfogadottá. Fentiek miatt napjainkban — a vállalatok alapvető feladatainak minél jobb elvégzése mellett —■ fontos, hogy a kialakult hírnévről mindenütt és mindig tudjanak. Szükség van — időközönként — olyan felmérések elvégzésére, amelyek teljes tárgyilagossággal és megbízhatósággal jelzik az általános véleményt. írásom célja, hogy az érdekelt vízügyi vezetők figyelmét felhívjam a hírnév jelentőségére, a jó hírnév mai értékére és az ezzel kapcsolatos vállalati feladatok felvázolásával, rendszerbe foglalásával segítsem munkájukat. ÖNVIZSGÁLAT A VÁLLALATRÓL ELTERJEDT HÍRNÉV MEGISMERÉSÉRE A kialakult hírnév önvizsgálat útján történő megismerése egyik állandóan fontos vállalati feladat. A vállalatról elterjedt vélemény megszerzése lehetséges: —■ kívülről, a megrendelőktől a külső, felső felügyeleti szervektől, pénzintézetektől stb. — belülről a vállalat működését irányító, figyelő, elemző vállalati részlegek vezetőitől. A kettő közül a kívülről, elsősorban a megrendelőktől származó vélemény meghatározó, hiszen a vállalat léte attól függ, hogy a termelését megvásárlók mennyire elégedettek. A vállalaton belülről adott információk másodrendűek, közvetettek, csak a külső megítéléseknek a vállalatra tendenciákban gyakorolt összhatását tükrözik. (Pl. kapacitáskitöltés.) Ezért a továbbiakban csak a kívülről megszerzendő információval kapcsolatos elgondolások ismertetésére szorítkozom. A HÍRNÉVRŐL KÉSZÜLŐ INFORMÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Eredményes hírnév javító intézkedéseket az információ csakis akkor alapoz meg, ha választ ad a vállalat működésének megítéléséhez nélkülözhetetlen alábbi két fő és ezekhez kapcsolt alkérdésekre. — Mennyire sikerült a megrendelt létesítmény, a termelés megvalósításánál a megbízó kívánságait teljesíteni? — Milyen volt az együttműködés, ügyintézői munka, az ajánlatkéréstől a megbízás befejezéséig? Annak érdekében, hogy a megszerzett válaszok súlyozottan számszerűsíthetők, összesíthetők legyenek, célszerű a felméréssel megbízott munkatársakat kérdéseket tartalmazó tematikával ellátni és az elérendő célt velük előzetesen ismertetni. Az információ megszerzésénél és a válaszok írásba foglalásánál érvényesíteni kell az alábbiakat is. A teljességet. (Minden olyan lényeges tényt kell ismertetni, amely a vállalat és a megbízó, külső szerv közötti együttműködés megítéléséhez szükséges.) A megfelelő időpontot. (A felmérést olyan időpontban kell végezni, amikor a hibák már érzékelhetők, de még csak kezdeti stádiumban vannak, kifejlődésük vállalati intézkedéssel elhárítható.) A megrendelő iránti tiszteletet, a korrekt együttműködési készséget. (Az információ megszerzésével olyan vezető munkatársakat kell megbízni, akik mind a megrendelőnél, mind a vállalatnál nagy tekintéllyel, népszerűséggel rendelkeznek, és erre a feladatra szakmailag és egyéb módon megfelelően felkészültek.) AZ INFORMÁCIÓ MEGSZERZÉSÉNEK ÉS RÖGZÍTÉSÉNEK MÓDSZERE Információkat, különösen az elkövetett hibák miatt elmarasztaló megállapításokat az érdekeltek tudomására hozni még szóban sem kellemes feladat. Ezért a hírnévről véleményt — amely elsősorban a hibák, a mulasztások felderítését célozza — semmi esetre sem szabad írásban, esetleg kérdőívek, felvilágosítást kérő levelek vagy egyéb módon dokumentált formában igényélni. Még a telefonos érdeklődés sem a megfelelő mód. Ezen általános gyakorlat alól természetesen kivétel a jegyzőkönyvi rögzítés — ami információként is felhasználható — ha az írásba foglalást egyéb okból jogszabály írja elő. A legcélszerűbb — talán egyedüli jómegoldásnak tekinthető — az érdekeltek személyes meglátogatása és baráti légkörben, kényes esetekben négyszemközt megtartott őszinte, nyílt beszélgetés. Az információszerzés ezen módja leginkább akkor eredményes, ha a kérdező vállalati megbízott erre a beszélgetésre a már jelzett tematikában foglalt kérdésekkel felkészül (azokat megtanulja, nem a tematikáról olvassa) és a válaszadót minél rövidebb ideig veszi igénybe. Az utóbbi tanács betartása több okból is indokolt. A megkérdezettek általában vezetők, nagyon elfoglalt emberek. Rövid ideig szívesebben és őszintébben adnak felvilágosítást. Jó válaszok csak akkor remélhetők, ha a kérdések előre jól átgondoltak és megfogalmazásuk egyértelműen szabatos. A véleménykérés egész ideje alatt fenn kell tartani a baráti beszélgetés jellegét. Bizalomrontó hatást eredményezne válaszokról azonnal jegyzetek készítése. A kérdezés során kapott válaszokat a beszélgetést követően emlékezetből kell írásba foglalni. A HÍRNÉV JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK Az önvizsgálattal szerzett információs megállapításokat intézkedések megtételére alkalmasan az alábbiak szerint ajánlatos feldolgozni: Mind a tematika alapján feltett kérdéseket, mind az ezekre kapott válaszokat fontossági sorrendbe szedve kell összesíteni. Erre nagyon hasznos, a jobb áttekintést segíti, ha az összesítés táblázaton történik. Minden egyes információs tételnél meg kell határozni azokat az okokat is, amelyek a kialakult helyzetet előidézték. A termelésnél többek között célszerű vizsgálni, hogy az értékesített termék mennyiben felelt meg a korszerűség, a gazdaságosság követelményeinek, érvényesültek-e napjainkban ismert legfejlettebb műszaki megoldások, menynyire sikerült üzemanyag, energia, költségtakarékos megoldások mellett magas hatékonyságot biztosítani stb. A vállalaton belüli viszonyok (a szervezett, a belső működési szabályozázások) is — különösen napjainkban — meghatározóak lehetnek a hírnévre. Ilyen a megbízó és a vállalat közötti munkakapcsolat, a bürokratikus vagy attól mentes előzékeny, gyors ügyintézés, általában az adminisztrációs feladatok teljesítésének milyensége stb. 8
