Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 2. szám

Tereprendezés az El Oued-i út útterve zésének megépítése után nisztérium hatáskörét, tevékenységét, szervezetét és a megyei vízügyi igaz­gatóságok megerősítését sürgősen na­pirendre kell tűzni. A megfelelő káder­­utánpótlás érdekében hazai oktató há­lózatot kell létrehozni, amely a felső­fokú képzést egyaránt biztosítja. Mindehhez a szükséges jogszabályo­kat meg kell alkotni és életbe kell lép­tetni. A fejlődő igények kielégítése érdeké­ben országos és regionális tervező, il­letve kivitelező vállalatokat kell szük­ség szerinti mértékben alakítani. A magyar—algériai kapcsolatok az önállóság egészen korai szakaszában megkezdődtek, és már 1964-ben lét­rejött a barátsági és együttműködési szerződés. Két évvel ezt követően szer­ződéssel szabályozták a két ország kö­zötti műszaki-tudományos együttműkö­dést. A kapcsolatok bővülése és a gaz­dasági együttműködés szélesedése 1970-ben megkövetelte, hogy államközi egyezmény adjon keretet a további fej­lődésnek. Azóta az akkor létrehozott Vegyesbizottság koordinálja a külön­féle ágazatok közös tevékenységét. Ekkor már magyar szakemberek dol­goztak Algéria műszaki, gazdasági, egészségügyi és más ágazataiban. Kö­zöttük voltak a vízügyi szakemberek is, akiknek a jelenléte állandósult, és a tevékenységük mind tudatosabb kon­cepciók alapján bővült, fejlődött. A két ország vízügyi szolgálata között a közvetlen kapcsolat 1972. áprilisában kezdődött, amikor az OVH Elnöke és az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság Vízügyi Államtitkárságának a vezetője együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodást három évre kö­tötték és azóta évről évre automatiku­san meghosszabbodik az érvényessége mindaddig, amíg valamelyik Fél a fel­függesztését, vagy megváltoztatását nem kezdeményezi. Ezzel egyidőben mindkét részről felelősöket jelöltek ki, akik a vezetők találkozása közötti idő­ben figyelemmel kisérik az együttműkö­dés menetét és ha keif a szükséges in­tézkedéseket megteszik. Évente közös munkacsoport vizsgálja meg a kölcsö­nös tennivalókat. A két ország közötti együttműködés fejlődése során a vízügy fontosságát is elismerve a munkacso­port a kormányközi Vegyesbizottság Al­bizottságává lépett elő. A hazánknál huszonnégyszer nagyobb kiterjedésű Algéria természeti kincsek­ben gazdag. A területének egyhatodát kitevő mediterrán éghajlatú, termékeny parti sáv kivételével azonban sivatagi vagy félsivatagi zónák váltják egymást, ahol a víz hiánya nemcsak az emberi Az algériai vízügyi miniszter a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Kovács Antal államtitkár és a vízügyi vezetők Brahim Brahimi algériai miniszterrel tevékenységnek, hanem sokszor az élet­nek is akadálya. A termékeny területe­ken a csapadékeloszlás egyenetlen és a hegyoldalakon lezúduló víz elragadja a termőtalajt. A gyorsan növekvő települések és az iparfejlesztés alig kielégíthető igénye­ket támasztanak a vízi infrastruktúrá­val szemben. Már az együttműködés kezdetén magyar hidrológusok és vízi­­közműves szakemberek utaztak Magyar­­országról Algériába és dolgoztak víz­gazdálkodási feladatokon. Azóta a magyar vízügyi szakemberek 60—70 fős átlagos létszámban állan­dóan jelen vannak és részt vesznek Al­géria vízgazdálkodásának a megterem­tésében. Az együttműködés eddigi ide­jén közel 700 mérnökévet töltöttek ott a magyar vizesek. Ennek mintegy 20%-át a Műszaki-Tudományos Együtt­működés keretében a magyar állam se­gélynyújtásaként, a nagyobb részét kül­kereskedelmi szerződés alapján szervez­ték meg. A VITUKI hidrológusai hidrológiai adatgyűjtő hálózatnak vetették meg az alapját és számos vízi létesítmény hidro­lógiai tanulmányát dolgozták ki. A VIZI­­TERV mérnökei több városnak határoz­ták meg egy vagy több évszázadra a vízellátási és csatornázási hálózatát. Kabiliában regionális vízellátó rendszer terveit készítették. Magyar tanácsadók működtek közre Algéria vízgazdálkodás­fejlesztési koncepcióinak a kidolgozásá­ban. Újabban a vízépítési és vízgépésze­ti berendezések is megjelentek Algéria vízügyi létesítményein. Az együttműködés tíz éve alatt olyan jelentős feladatokat oldottak meg a VIZITERV tervezői, mint az Oued Rhir vízrendezése, amelyet öt éven keresz­tül egyetlen fejlett ország tervezői sem mertek elvállalni. A gyors vízrendezés 13 000 ha területű pálmaligetet ment meg a tűrőképességét meghaladó mér­tékig sós talajvíz pusztító hatásától. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy a rendezési terv olyan jól sikerült, hogy a kivitelezés tervezői művezetését és műszaki ellenőrzését is a VIZITERV-re bízták. Már folynak a tárgyalások a pálmaliget rekonstrukciójával és az ön­tözőrendszer felújításával kapcsolatos munkákról. Hasonlóképpen nagy jelentőségű ter­vezés volt az Algir környezetének a víz­ellátását és öntözését tápláló 70 m ma­gas Kheddara gát, melyben a VIZITERV közreműködött. Az OVIBER szerződésében és a VÍZ­GÉP közreműködésével három kórház vízellátásának a berendezéseit szállít­ják és szerelik. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az erős nemzetközi mezőnyben sikerült elnyerni a Harezza-gát zsilip- és mozgatószerkezetének a szállítására és szerelésére kiírt tendert. A tervezési és gyártási munkák már folynak. A két ország közötti vízügyi együtt­működés keretében algériai egyetemi hallgatók magyar egyetemeken és fő­iskolákon készülnek a vízügyi feladatok mérnökként való ellátására. Nagyszá­mú technikust képeztek ki a magyar vízügyi szakközépiskolákban és most is folyik a képzés több csoportban. Algéria vezetői nagy gondot fordí­tanak arra, hogy a szakembereiket mi­nél nagyobb mértékben hazai egyete­meken és iskolákban képezzék ki. Ehhez a magyar Vízügyi Szolgádat a maga képzési és iskolatelepítési tapasztalatai­val hozzájárult. Az OVIBER pedagógiai programja és telepítési koncepciója alapján a TECHNOIMPEX és az IN­­DUSTRIALEXPORT megkezdte a két víz­ügyi szakközépiskola létrehozását .To­vábbi kettőnek és egy vízügyi főisko­lának az építéséről megkezdődtek a tárgyalások. Algéria népgazdasága hatalmas fej­lődés előtt áll. A sikeres országépítés fontos feltétele a vízi infrastruktúra fej­lesztése. A kialakult jó kapcsolatok, szakembereink kiváló munkájával meg­szerzett bizalom alapján számíthatunk arra, hogy a hatalmas munkából fo­kozódó mértékben fogjuk kivenni a ré­szünket. A magyar—algériai vízgazdálkodási együttműködés első tíz évére visszate­kintve kifejezzük elismerésünket a fej­lesztés eredményeiért. Kívánjuk, hogy a jövő sok szerencsét, munkasikereket hozzon algériai kollégáinknak és mind­azoknak, akik magyar részről részt vesznek a kapcsolatok fejlesztésében. DR. BOGNÁR GYŐZŐ— NESZMÉLYI ANDRÁSNÉ 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom