Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 7. szám
Csónakkikötő Agárdon hegy-, illetve völgy irányú művelést és a takarónövény nélküli szőlőtermesztést. A fejlődés következtében itt is fokozatosan növekszik a műtrágya és növényvédő szer felhasználása. Az ún. csapadékvizek — minden átmeneti tározás nélkül — veszélyeztetik a tó minőségét. Fontos környezetvédelmi feladat a helyzet további romlását megállítani, ezért — az újonnan kialakított üdülőkörzetekben a telkek alakját és elhelyezését úgy megoldani, hogy azok a rétegvonal irányú művelés megvalósítását segítsék elő, — a vízelvezető csatornák feletti lejtőszakaszon bizonyos szélességű gyepes sáv kötelező fenntartását keli előírni. A vízfolyásrendezés és belterületi felszíni vízrendezési munkákkal keli öszszekapcsolni a tó víziminőségvédeímét szolgáló kisebb hordalékfogó tározók létesítését. Az előirányzott 800 ha kiterjedésű (környezet- és vízminőség-védelmi, turisztikai, gazdasági stb. célú) erdőtelepítéseket elsősorban a Velencei üdülőtáj északi körzetében szükséges megvalósítani, a gyenge, közepes minőségű mezőgazdasági területeik művelési ágváltoztatásával. Fontos feladat az állami és társulati kezelésben levő vízfolyások mindkét partjának fásítása, cserjésítése, gyepesítése; elsősorban a mezőgazdasági területekről származó hordaléktápainyag és vegyszerek bemosódásának csökkentése céljából. A tájvédelem feladatai között kell megoldani a felhagyott kő-, murva- és homokbányák rek ultiválását, fenntartva a természeti értékek intézményes védelmét. A Velencei-tóbain védett természetvédelmi terület fennmaradása érdekében folytatni kell a sokoldalú, tudományos kutatást, alapot teremtve a jövőbeni művi beavatkozásokra, azok mibenlétére. A vízminőség védelmét, az üdülő- és lakóterületek kulturált fejlődését egyaránt hivatottak biztosítani az üdülő- és lakóterületeiken,de főként a tóparti területeken tervezett tereprendezések, felszíni vízelvezetések és a szennyvízcsatorna gyűjtő-hálózat kiépítése. A TERVSZERŰ MUNKA GYÜMÖLCSE Az elmúlt negyedszázad alatt végrehajtott munkálatok, beilleszkedve a tó megfiatalítására irányuló komplex elgondolásokba, részben az ősállapotból, részben az elhanyagoltságból bontották ki elsősorban a déli part jókora részét, megőrizve a tó nyugati oldalán természetvédelmi területnek kijelölt, kb. 4 km2 kiterjedésű madár-rezervátum háborítatlanságát. Az elöregedett ,tó megfiatalításának alapját a hatvanas évek végén megkezdett nagyarányú vízügyi munkálatok teremtették meg, mégpedig a tó vízszintszabályozása, a partfalépítés, valamint a közművesítés. Ez utóbbinak is rendkívül nagy a jelentősége, mivel a dolgozó ember szabadidejében nemcsak a természet szépségeit akarja élvezni, hanem pihenőhelyén a kulturáltabb kényelmet is elvárja. Az eddig elvégzett vízszint- és mederszabályozási, valamint partépítő munkák, a nád- és hínárirtás, a közművesítés pezsdítőleg hatott az üdülőtájra. A zámolyi és pátkai tározók üzembe helyezése megoldotta a vízszint szabályozását és egyúttal hozzájárult a tó vízminőségének megóvásához, javításához. Az elvégzett mederkotrási és partrendezési munkálatok, a mezőgazdasági üzemeknél végrehajtott intézkedések ugyancsak elősegítették a vízminőség védelmét. Ezek eredményeként a tó vizének minősége a KGST ivóvízminősegszabványok szerinti osztályozása a IV. fokozatból a III. fokozatba lépett elő. A tóban levő mintegy 11 millió köbméter lágy iszapból a kotrógépek eddig több mint 7,2 millió köbmétert emeltek ki, melynek felhasználásával már 250 hektárt meghaladó terület feltöltését sikerült megvalósítani, ami jelentős területszerzést tett lehetővé. A feltöltött területek előtt eddig mintegy 15 km partfal épült, elsősorban a strandoknál, ahol a mélyebbre kotort meder a korábbinál kedvezőbb fürdési lehetőséget nyújt. A hozzáértéssel és tervszerűen elvégzett vízimunkálatok révén lehetőség nyílt a fürdőzők, üdülők újabb nagy tömegeinek elhelyezésére, a régi strandok korszerűsítésére, új vízisporttelepek építésére. A korszerű vízisport-báziis a versenyzőkön, a Velencei-tavi Vízisportiskola növendékein kívül a tó körüli általános iskolás gyermekek testnevelését is szolgálja. Ezzel az élvonalbeli vitorlás klubok mellett az evezős-, valamint kajak-kenu szakosztályok is otthonra találtak a tavon. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a tó újjászületéséért tett erőfeszítések nem voltak hiábavalók, mivel éltető vize és egyre szépülő környéke ma már tízezreknek nyújt jótékony felüdülést, kellemes kikapcsolódást. A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREJE Ahhoz, hogy a tó és környékének fejlesztése megfeleljen a korszerű követelményeknek, legelőször is meg kellett teremteni ehhez a szükséges szervezeti feltételeket. így került sor 1958-ban a Velencei-tavi Intéző Bizottság létrehozására, amely hatékony bázisává vált a társadalmi összefogásnak. Az induláskor a Bizottság alapvető feladata volt a tennivalók átgondolt megfogalmazása, az elvégzendő munkálatok sorrendjének és egymáshoz való kapcsolódásának kijelölése. A fejlesztési célkitűzéseket úgy kellett kialakítani, hogy azok hosszú távon feleljenek meg a társadalmi elvárásoknak. A Bizottság első teendőjének tekintette a több évtizedes lemaradás pótlását, a tervszerű, összehangolt fejlesztés feltételeinek megteremtését. Működésének első szakaszában — a feladatokat felmérve és sürgősségi szempontok szerint rangsorolva — az adott műszaki-gazdasági lehetőségeik keretein belül a legégetőbb tennivalók megoldására összpontosított. Kezdetét vette a tószabályozás, partrendezés, az alapközművesítés, jelentős út- és járdaépítések történtek, javult a közvilágítás, fejlődött a kereskedelem, a vendéglátóipar, hajó- és csónakkikötő, valamint vízisport-létesítmények épültek. Korszerűsítették, bővítették a strandokat. A nagyszabású munkálatok beindításával, koordinálásával párhuzamosan az Intéző Bizottság elkészítette a tókömyék üdülőfejlesztési regionális rendezési tervét, amely az egész üdülőtájra foglalta magába a fejlesztési elgondolásokat. Az elmúlt negyedszázad tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fejlesztési program célkitűzései a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A jól átgondolt, komplex szellemű koncepció megbízható alapot nyújtott a részfeladatok szervezett végrehajtásához. Az igen jelentősnek mondható eredmények eléréséhez természetesen nagymértékben hozzájárult az a társadalmi bázis, amely az Intéző Bizottság munkáját mindenkor odaadóan támogatta. Df_ Lász|ó Ferenc 22