Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 7. szám
A belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésének aktualitása A KORSZERŰSÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGE A belső érdekeltségi rendszereknek különös jelentőséget ad az, hogy az anyagi és nem anyagi ösztönzés az egyik leghatékonyabb eszköz a szervezetek irányítóinak kezében a vállalat ütőképességének fokozása, a célok megvalósítása érdekében. Mindez 1983. január 1. óta még fokozottabban igaz, hiszen az új szabályozók szinte megkövetelik azt, hogy az eddigieknél is tudatosabban törekedjenek a vezetők a gazdaság racionalizálására, ezen belül a munkaerő jobb kihasználására. A vízgazdálkodás népgazdasági ágban a belső érdekeltségi rendszerek (típusrendszerek) kialakításával 1979— 80-ban kezdett foglalkozni a Vízgazdálkodási Intézet, az OVH megbízásából. Az elkészült munka figyelembevételével az OVH útmutatót adott ki a vízügy gazdálkodó szervezetei részére, mely igyekezett megkönnyíteni a belső anyagi érdekeltségi rendszer saját szervezetre történő adaptálását. AZ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER FŐBB JELLEMZŐI Az 1979—80-ban az intézet a vízgazdálkodási ág 4 szervezettípusára (vízügyi igazgatóságok, regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalatok, tanácsi víz-, csatornamű és fürdővállalatok, vízgazdálkodási társulatok) dolgozott ki érdekeltségi rendszert. A kidolgozáskor a következő feltételekből indultunk ki: — Olyan elszámolási rendszer tudja csak biztosítani az érdekeltségi rendszer működését, amely az egyes egységek feladatainak, céljainak, eredményeinek számszerűsítését lehetővé teszi. — Megfelelő tervezési rendszer kialakítása szükséges, amely egzakt módon megfogalmazza a vállalati célokat. A terv adatai és a mérésükre szolgáló mutatók konzisztens rendszert képezzenek. — A feladatok és célkitűzések személyre, vagy csoportra bonthatók legyenek, a teljesítésmérés lehetőségével. — Anyagi ösztönzést szolgáló eszközök arányainak megtervezése. — A kidolgozott mutatószámok öszszekapcsolása a rendelkezésre álló pénzeszközök differenciált elosztásával. — A különböző pénzeszközök felhasználásának feltételeit magába foglaló szabályzat készítése. A fenti feltételék vizsgálatából megállapítható, hogy ezek milyen szinten valósulnak meg az adott gazdasági szervezetnél, illetve melyek hiányoznak. Ugyanis ennek függvénye, hogy milyen lépésekben kerülhet sor a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére. A felsorolt feltételek meglétének vizsgálata képezte elemzésünk alapját. E feltételéket, szempontokat operacionalizálva, határoztuk meg az elemzés fő irányait, a vizsgálandó paramétereket. — A belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésére irányuló javaslatainkat — reprezentatív jellegű helyzetfelmérő, elemző munkára alapoztuk. Ezen tevékenység célirányos elvégzése érdekében meghatároztuk a vizsgálat fő irányait, A szükséges információkat az alábbiakban felsorolt kérdéscsoportok szerint kérdőíves formában szereztük meg: — a termelési érték, ezen belül az alap- és melléktevékenység aránya, —• a nyereség forrásai (vízügyi igazgatóságoknál költségvetési, vállalkozási), — a nyereség nagysága, —• a részesedési (jutalmazási, érdekeltségi) alap képzése, — részesedési alap felhasználása, — a jövedelmek összetétele, arányai, —• a felosztás alapjául szolgáló elvek, mutatók, — a béremelési, jutalmazási, prémiumkeretek felosztása döntési szintenként, —- az önelszámoló és nem önelszámoló egységek, részlegek aránya, száma, teljesítményük mérése, —* a teljesítményhez kötött és teljesítményhez nem kötött jutalmak aránya vezetőknél, — a fizikai és nem fizikai állományú létszám alakulása, — a jövedelmek alakulása a szervezetek különböző rétegeinél, — a vezetők jövedelmének függése az egységük teljesítményétől, — a szervezeten belüli termelési szerkezet (vertikális, horizontális, konvergens, divergens), — az alkalmazott bérformák, — a dolgozók véleménye az ösztönzés következetességéről, hatékonyságáról, —■ a követített ösztönzés aránya, sú.lya. A kérdőíves adatgyűjtést — amenynyiben szükségesnek ítéltük meg — a gazdasági szervezetek felső és középszintű vezetőivel folytatott személyes interjúk során szerzett szóbeli információkkal egészítettük ki. A kapott — és reprezentatív jellegűnek tekintett — információk értékelése alapján kíséreltük meg a vizsgált szervezettípusok jelenlegi belső érdekeltségi rendszerének működését feltárni és az általános jellegű megállapításokat megfogalmazni. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A felmérés során szerzett tapasztalataink közül csak a legfontosabbak öszszefoglalására törekszünk. A belső érdekeltségi rendszer működési feltételeit tekintve megállapítottuk, hogy a vízügyi igazgatóságok egy részénél kialakították az önállóan gazdálkodó termelőegységeket, melyek elvileg alkalmasak arra, hogy a belső érdekeltség döntő jelentőségű szintjeivé váljanak. Az önállóan gazdálkodó egységek érdekeltségen belüli funkciója azonban akkor érvényesül maradéktalanul, ha megfelelő irányítási (tervezési), döntési és információs (adatszolgáltatási) mechanizmussal párosul. A vízügyi igazgatóságok követelményrendszere azonban (egyes kivételektől eltekintve) szervezeten belül sem mondható teljes körűnek, mert nem állnak komplexen rendelkezésre olyan mérőszámok, amelyek megfelelően közvetítenék a szervezet céljait —• részcélok formájában — a termelőegységek felé. így az ösztönzőeszközök nem mindig kapcsolódnak a konkrét teljesítményhez, hanem ennél általánosabb elvek alapján kerülnek felhasználásra. Lényegében tehát az önállóan gazdálkodó termelőegység szükséges, de nem elégséges feltétele az elkülönített eredményen alapuló (vagy például a segédüzemek vonatkozásában) a kapcsolt típusú érdekeltség megvalósításának* Általában nem alakult ki az igazgatási célokat közvetítő mérőszámok teljes körű, egységes, struktúráját tekintve konzisztens rendszere. Ugyanakkor egyértelmű, hogy csak ennek birtokában lehetséges az önállóan gazdálkodó termelőegységek számára olyan terveiket kidolgozni, amelyek tartalmazzák a termelési profilnak megfelelő mutatószámokat. Mindezek alapfeltétele a megfelelő színvonalú alapadatrendszer és az adatfeldolgozási eljárások kialakítása, mert enélkül az önállóan gazdálkodó egységek mutatószámokban jelentkező feladatai, valamint a teljesítés információi megnyugtató módon nem határozhatók meg. A jövőben az elmúlt időszak gyakorlatához viszonyítva megalapozottabban szükséges tervezni azokat az érdekeltségi alapokat is, amelyek összeköthetők a (mért, értékelt) teljesítménnyel, egyszersmind megfelelően orientálják a dolgozókat a feladatok elvégzésére. A belső érdékeltségi rendszer működési feltételei tekintetében a regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalatokat és a tanácsi víz- csatornamű és fürdővállalatokat együtt tárgyaljuk. A reprezentatív vizsgálatunk során szerzett tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy e vállalattípusokra típusonként jellemző megállapításokat megfogalmazni nem lehetséges. Találkoztunk olyan vállalattal, ahol a belső érdekeltségi rendszer működéséhez szükséges feltételek (önállóan gazdálkodó egységek, a célokat megfelelően kifejező mérőszám-rendszer, a teljesítés folyamatos mérése és ellenőrzése, az irányításhoz szükséges információk stb.) rendelkezésre állnak. Ennél a vállalatnál jól működik a belső érdekeltségi rendszer, amely mintául szolgálhat más gazdasági szervezetek számára is. A vizsgálatba vont szerve10