Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
Védelem alá került ezenkívül számos terület, valamint ritka állat- és növényfaj. Európa-hírű az Árendás-patak eredeténél kialakított 24,90 ha területű agostyáni fenyő-arborétum, amely 380 tűlevelű fenyőfajtát foglal magába. A medence területén van a vértesi és a gerecsei tájvédelmi körzet egy része. Áz utóbbi években került fejlesztésre a 164,83 ha területű Turul parkerdő és az 59,28 ha területű várgesztesi parkerdő. Az eddig elért eredmények hézagos felsorolása is mutatja, hogy a Tatai Medencében már eddig is jelentős eredmények születtek a tervszerű, előrelátó munka hatására. A közelmúltban megalakult környezetvédelmi társulás azonban további lendületet ad majd minden bizonnyal a környezetvédelem terén meglevő problémák megoldásához. A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRSULÁS CÉLKITŰZÉSEI A Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás szervezeti és működési szabályzata a következők szerint foglalja össze röviden az újonnan megalakult szervezet célkitűzéseit: A Társulás biztosítja a környezetvédelem és területfejlesztés elméleti eredményeinek gyakorlati megvalósítását, valamint a természeti erőforrások ésszerű, optimális, környezetkímélő kiaknázása terén a felmerülő közös gazdasági érdekek feltárását, megvalósítását, az állami és megyei koncepciókkal való koordinálását, a tevékenység komplex és interdiszciplináris alapokon történő szervezését, valamint a gyakorlatban (hazai-külföldi) már bevált módszerek igény és lehetőség szerinti alkalmazását. Ezzel összhangban működésének egyik elsődleges célja a megyei környezetvédelmi tevékenység összhangjának megteremtése, ezen keresztül az üzemi, térségi, területi érdekek együttes szolgálata. A társulás elősegíti a környezet- és természetvédelmi előírások, ágazati szabályozások üzemi- és területi érvényesülését. Ennek érdekében rendszeres információkapcsolatot tart fenn a tagvállalatokkal, a környezetvédelem egyes szakterületeiért felelős országos hatáskörű szervekkel, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságával, a Környezet- és Természetvédelmi Intézettel, a környezetvédelmi tevékenység által érintett megyei szervekkel, intézményekkel. Fentiekben summázott célkitűzéseknek megfelelően a Társulás feladatai a következők: — A föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet védelmével, a természeti erőforrások észszerű, optimális környezetkimélő kiaknázásával, az energiagazdálkodással kapcsolatos komplex környezetvédelmi, környezethasznosítási, környezetszabályozási vizsgálatok elvégzése, szakvélemények készítése, tanácsadás; — fentiekkel kapcsolatos tervezés, szervezés és megelőző, feltáró ellenőr^ zés, kiállítások rendezése, oktatási és propagandaanyagok összeállítása; — exportképes és importot kiváltó hazai megoldások kezdeményezése; — környezeti jelenségek kihatásainak szakmai és közgazdasági elemzése; — környezetkimélő technológiák, gazdálkodási módszerek, termelési, fejlesztési eljárások és folyamatok felderítése, ajánlása, elterjesztése; — környezeti problémákkal kapcsolatos jogi tanácsadás, jogi szakvélemények készítése, igény szerint jogi képviselet biztosítása; — interdiszciplináris team-ek szervezésével területi tudományos kutatások elősegítése; — környezetfejlesztési módszertani tanulmányok készítése a gyakorlat számára. Területi információs és dokumentációs rendszer kialakítása és folyamatos továbbfejlesztése, az igényekkel összehangolt rendszeres adatszolgáltatás a tagvállalatok, -intézmények részére. Tevékenységében elsődleges a tagok részére nyújtott közvetlen segítség, de emellett a működési szabályban körvonalazott feladatkörökben közös érdekeltségű, közösen finanszírozott munkákat végez elsősorban a Tatai Medence vonatkozásában, de ezen túlmenően a megye más területein is. Fentiek megbízható alapot nyújtanak ahhoz, hogy az érintett területen a fejlesztést korszerű módon oldják meg, mégpedig úgy, hogy a területi tervezésnél a környezet által diktált korlátokai is figyelembe veszik. Ez szakítást jelent azzal a gyakorlattal, amelynél a tervezés a gazdasági fejlődés irányait a környezettől függetlenül vázolja fel, a környezetvédelem tervezése pedig a károk bekövetkezése miatt utólag szükségessé váló ráfordítások tervezésére szorítkozik. Ez a passzív, utólagos környezetvédelem az esetek többségében sokkal drágábbnak bizonyul, mint a megelőző jellegű környezetkarbantartás. A hivatkozott korszerű eljárás szerint első lépésben felmérik, hogy az ökológiai egységnek tekintett területen mekkora meglevő szennyeződéssel kell számolni. Az érintett területen működő valamennyi üzemnél számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy az adott termelési szint mellett mekkora szenynyeződés keletkezik a legfontosabbnak ítélt káros anyagokból. Ez az információ alapul szolgál annak eldöntéséhez, hogy az adott területen milyen környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni, s menynyiben engedhető meg környezetszenynyező ipari üzemek telepítése, működtetése, továbbá a mezőgazdasági üzemeknél milyen technológiák alkalmazhatók és milyen korlátozásokra van szükség a különböző kemikáliák igénybevételével kapcsolatban. Az input-output elemzés jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy segítségével dinamizálhatok a szennyezettségi adatok. Ha ugyanis az érintett térségben felbecsüljük a népesség számának és a termelés szerkezetének, ütemének változásait és elkészítjük a szennyezési koefficiensekkel kibővített területi input-output modellt, akkor előrejelzést készíthetünk arról, hogyan változik majd adott termelési, fogyasztási szerkezet mellett a keletkező szennyező anyagok mennyisége. Természetes mértékegységben fel lehet becsülni az adott termelési szerkezet mellett keletkező légszennyező kéndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok és por mennyiségét, valamint a vizeket és a talajt szennyező anyagok mennyiségét. Az így végrehajtott összevetésből jutnak a megelőzés szempontjából nélkülözhetetlen információk birtokába. Ezek az adatok megbízható támpontot szolgáltatnak a termelési és hatósági vonalon teendő intézkedésekhez. Fentiek alapján bátran megállapíthatjuk, hogy az ország első környezetvédelmi gazdasági társulása, amely most próbálgatja szárnyait, olyan feladatokra vállalkozott, amelyek következetes végrehajtása révén az érintett térségben a mainál lényegesen hatékonyabbá válik a környezetvédelmi tevékenység. Dr. László Ferenc kandidátus A tiszasülyi „Béke—Barátság" mgtsz, rizstelepi kísérleti halastavának termeléséről Lapunk múlt évi 5. és 6. számában ismertettük kikapcsolt rizstelepeink halastavi hasznosításának lehetőségét. A beszámoló II. részében tájékoztatást adtunk a Tiszasüly határában fekvő, ideális elhelyezésű régi szövetkezeti rizstelep átalakítási munkáiról, továbbá az első ütemben átépített és már a múlt évben üzembe állított 22 hektáron kísérleti tórekesz termelési eredményeiről is. A tsz vezetőségének ősz végi tájékoztatása szerint 1982-ben még nagyobb intenzitással folyt itt a halhústermelés és előreláthatólag még nagyobb jövedelemre számíthatnak, összesen 27 tonna halat helyeztek ki (az 1981. évi tenyészanyag több mint kétszeresét!) és ebből mindössze két tonna volt a növényevő; a lehalászott hal pedig kereken 60 tonna (2,72 tonna/ha!) volt, a nettó fajlagos hozam tehát 1,5 tonna/ha. A felhasznált takarmány értéke 323 000 Ft, az előző évi közel 400 000 Ft-hoz képest. A takarmányon kívül felhasználtak még 80 tonna istállótrágyát és 240 m3 híg trágyalevelet is. Az egyéb költségekről (munkabér, közteher, vízdíj, segédüzemági, főágazati költség) csak zárszámadás után adhatnak pontos tájékoztatást, de az első évi közel 20 mFt hektáronkénti haszonnál magasabbra is számíthatnak, pedig a 82. évi termelésnél figyelembe kell venni kb. kéthavi kiesést is, mivel a halak kihelyezése (a későbbi lehalászás miatt) csak V. 25.— VI. 9. között történt. A múlt évben teleltető medencék is épültek és folytatták a régi telep teljes átépítését is, így ebben az évben már háromszoros területen termelhetnek halhúst. dr. Fóris Gyula 18
