Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 6. szám

A regionális vízművek vízbázisa to­vábbra is — a Nyugat-Balatoni RV-nél ikarszt­­viz, — a Délkelet-Balatoni RV-nél bala­toni vízkivétel, — az Északkelet-Balatoni RV-nél a balatoni vízkivétel és a Balaton-felvidék karsztvize lesznek. A vízgyűjtőn az ivó- és ipari vízel­látást részben helyi, részben kistérségi rendszerekkel (réteg- és karsztvizekből), részben regionális rendszerről kell biz­tosítani. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az üdülőövezeti regionális szennyvíz­­elvezetési és tisztítási rendszerben 1995-ig összesen 400 km szennyvízelve­zető alaphálózatra és 135 ezer m3/d szennyvíztisztító kapacitásra, valamint 105 ezer m3/d tisztított szennyvíznek más vízgyűjtőkre való vezetésére alkalmas vezeték kiépítésére van szükség. 1985-ig a meglevőn kívül további 40 ezer m3/d tisztított szennyvíz kiveze­tését, valamint 28 ezer m3/d szennyvíz foszfortalanítását kell elérni. A fejlesztés során a következő regio­nális szennyvíztisztító telepek épülnek, illetve bővülnek: , Régió Kapacitá terve­zett s m3/d jelen­leg I. Siófok 45 20,0 II. Boglárlelle 20 2,0 III. B.keresztúr 12 — IV. Keszthely 25 10,5 V. Badacsony 10 0,6 VI. Balatonfűzfő 17 7,5 VII. B.akarattya 6 3,6 összesen: 135 44,2 Az ,,A" vízminőségi fokozat elérésé­hez szükséges fejlesztések és intézke­dések a következők: I. régió — A már üzemelő 20 000 m3/d kapa­citású Siófok-i központi szennyvíztisztító telepre 1985. év végéig át kell vezetni a balatonföldvári összes szennyvizet és a társulati úton megvalósuló bafaton­­szárszói csatornázás szennyvizeit is. — A Keleti főgyűjtő teljes kiépítésé­vel biztosítani kell 1987. végéig a ba­­latonvilágosi szennyvizek átvezetését is. II. régió — Az 1985-ig megépülő 8000 m3/d központi tisztítótelepi és kivezető rend­szerhez csatlakozva 1985-ig meg kell építeni a Nyugati-főgyűjtőt, amely le­hetővé teszi Fonyód térségének csatla­kozását. Ezzel egyidőben lehet gyorsí­tani a társulati csatornaépítést. — 1987-ig meg kell építeni a Keleti­főgyűjtőt Balatonszemesig, és meg kell kezdeni a kapcsolódó társulati csator­názást. III. régió — 1987-ig meg kell építeni a regio­nális telep I. ütem 1. szakaszát és a hozzátartozó Keleti-balatonfenyvesi fő­gyűjtőt. — Az 1983-ban létesülő balatonbe­­rényi tisztítótelephez csatlakozó csator­narendszert társulati úton meg kell valósítani. IV. régió A meglevő keszthelyi szennyvíztisztító telepet 6000 m3/d kapacitással bőví­teni kell. Keszthely és Hévíz teljes szennyvizét foszfortalaní'tani kell. VI. régió A Tihany és Balatonfüred szennyvizét rá kell kötni Alsóőrs—Balatonalmádi— Balatonfűzfői regionális rendszerre 1987-ig. A szükséges főgyűjtőket, nyo­móvezetékekéket, átemelőket ennek megfelelően kell bővíteni. VII. régió — Balatonakarattya tisztított szenny­vizének más vízgyűjtőre való kivezeté­sét 1985-ig meg kell oldani. —■ Kémiai foszforeltávolítást kell al­kalmazni 1985. végéig: Balatonmária, Balatonberény, Keszthely, Hévíz, Bala­tongyörök, Révfülöp, Tihany, Balaton­füred szennyvíztisztító telepein. — Az 1984. év végéig meg kell ol­dani a szennyvizek fertőtlenítését: Bala­­tonlelle, Balatonmária, Hévíz, Bada­csony, Balatongyörök, Révfülöp, Bala­tonfüred, Tihany telepein. A képződő szennyvíziszap megfelelő kezeléséről, ártalommentes elhelyezé­séről (komposztálásáról) gondoskodni kell, 1985. végén a térségben éves át­lagban 900 m3/d szennyvíziszap kelet­kezik és ez ideig csak 250 m3/d kezelését tekinthetjük megoldottnak. (Keszthely; gyors komposztálás szeméttel együtt). Csatornázatlan területek házi gyűjtők­ben tárolt (zárt) vagy szikkasztóaknák­ban gyűjtött) és innen szippantókocsik­kal elszállított szennyvizek elhelyezésé­re a környezetvédelmi követelmények­nek megfelelő gyűjtő medencéket kell kialakítani. A balatonfüredi előkezelő megoldási technológiájához hasonlóan a balatongyöröki és révfülöpi tisztító­­telepeken — a szabad kapacitásuk mér­tékéig — a szippantott szennyvizek fo­gadási feltételét meg kell teremteni. Vízvédelmi és közegészségügyi követel­ményeknek megfelelő új szennyvízgyűj­tő helyeket kell az igények szerint fo­lyamatosan kijelölni. VÍZRENDEZÉS Az utóbbi évtizedekben végzett méré­sek szerint a felszíni vízfolyások nagy mennyiségű szervesanyagot, nitrogént és foszfort szállítottak a Balatonba és az ebből eredő terhelés következtében is romlott a Balaton vízminősége. A tápanyag terhelést az üdülőövezet víz­rendezésével és az egész vízgyűjtő me­liorációjával csökkenteni kell. A meliorációs terveket el kell készíte­ni és a munkák végrehajtásához — a Balaton vízminőség-védelme érdekében — fontossági sorrendben prioritást kell biztosítani. A meliorációs fejlesztéshez kapcsolódó vízrendezés a helyi körül­ményeknek megfelelő részvízgyűjtők sze­rinti bontásban alakítandó ki. A vízren­dezés főművi fejlesztésének alapelve, hogy a vízgyűjtőről lefolyó víz előbb tá­rozóba kerüljön és csak a megfelelő tisztulás után vezessék be a Balatonba. A települések belterületéről elfolyó zá­porvizek olajjal, nitrogén- és foszfortáp­anyagokkal, esetenként mérgező kémiai anyagokkal szennyezik a parti öv vizét, ezért a záporvizek ülepítéséről, tározá­sáról gondoskodni kell és csak a víz­védelmi rendszerekben kellően előke­zelt és megtisztult záporvíz vezethető a Balatonba. Az „A” vízminőségi foko­zathoz rendelten a következő vízrende­­dezési feladatokat kell megoldani: A Balatonba torkolló vízfolyások víz­védelmi rendszereit 1987-ig úgy kell ki­alakítani (a keszthelyi öbölben 1984- ben elkezdeni) hogy ezek elősegítsék a t.ba ömlő vizek minőségének javítá­sát. Keszthelyen a Büdösárok rendezését 1987-ig el kell végezni. A városon átha­ladó vízfolyások rendezésével és folya­matos karbantartásukkal a szennyező­anyagok visszatartását fokozni kell. Az Ordacsehi és Boglárlelle-i szivaty­­tyútelepek rekonstrukcióját és gyűjtő­­rendszerük kialakítását 1985. végéig be kell fejezni. Ki kell dolgozni a part menti telepü­lések belterületi vízrendezésének illetve az ilyen célú létesítmények kiépítésének és fenntartásának feltételét és eszköz­­rendszerét 1985-ig. A BVFP az előzőeken kívül számos más tevékenységet is szabályoz, így az észlelési, műszaki fejlesztési, tudo­mányos kutatási feladatokat is, amelyek itt nem kerültek ismertetésre. A Minisztertanács a BVFP-t jóváha­gyó határozatában rendelkezett a gyor­sított (ütemezésnek megfelelő) felada­tok megvalósításhoz szükséges pénzösz­­szegek juttatásának módjáról is. dr. Virág Árpád Föld alatti víztartalékok A kazahsztáni Balhas sivatag déli ré­szén levő kolhozok többségének már nem kell kocsival szállítani a tiszta ivó­vizet. Több kilométeres csővezeték épült a sivatag homokjában, s ez föld alatti forrásból szállítja az egészséges ivóvi­zet. A vízvezetékrendszer a gazdaságok közös beruházása. Kazahsztánban meghatározott prog­ram szerint folyik a lakóházak föld alatti ivóvízzel történő ellátása. A gyakorlat bizonyította, hogy nincs szükség na­gyobb költségekre a forrásvizek hasz­nosításához. A tervidőszak kezdetétől napjainkig a falusi vízvezetékrendsze­rek hossza több mint ezer kilométerrel bővült. Az idén újabb hétszáz kilométe­res vezetékszakasz kerül átadásra. Kazahsztán mezőgazdaságának ivó­­vízelátásában nagy segítséget nyújta­nak az újabban nyitott kutak: a geoló­gusok hetven helyen bukkantak a ho­mokréteg alatt elterülő édesvíz „ten­gerre”. (APN) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom