Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 6. szám
A regionális vízművek vízbázisa továbbra is — a Nyugat-Balatoni RV-nél ikarsztviz, — a Délkelet-Balatoni RV-nél balatoni vízkivétel, — az Északkelet-Balatoni RV-nél a balatoni vízkivétel és a Balaton-felvidék karsztvize lesznek. A vízgyűjtőn az ivó- és ipari vízellátást részben helyi, részben kistérségi rendszerekkel (réteg- és karsztvizekből), részben regionális rendszerről kell biztosítani. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az üdülőövezeti regionális szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerben 1995-ig összesen 400 km szennyvízelvezető alaphálózatra és 135 ezer m3/d szennyvíztisztító kapacitásra, valamint 105 ezer m3/d tisztított szennyvíznek más vízgyűjtőkre való vezetésére alkalmas vezeték kiépítésére van szükség. 1985-ig a meglevőn kívül további 40 ezer m3/d tisztított szennyvíz kivezetését, valamint 28 ezer m3/d szennyvíz foszfortalanítását kell elérni. A fejlesztés során a következő regionális szennyvíztisztító telepek épülnek, illetve bővülnek: , Régió Kapacitá tervezett s m3/d jelenleg I. Siófok 45 20,0 II. Boglárlelle 20 2,0 III. B.keresztúr 12 — IV. Keszthely 25 10,5 V. Badacsony 10 0,6 VI. Balatonfűzfő 17 7,5 VII. B.akarattya 6 3,6 összesen: 135 44,2 Az ,,A" vízminőségi fokozat eléréséhez szükséges fejlesztések és intézkedések a következők: I. régió — A már üzemelő 20 000 m3/d kapacitású Siófok-i központi szennyvíztisztító telepre 1985. év végéig át kell vezetni a balatonföldvári összes szennyvizet és a társulati úton megvalósuló bafatonszárszói csatornázás szennyvizeit is. — A Keleti főgyűjtő teljes kiépítésével biztosítani kell 1987. végéig a balatonvilágosi szennyvizek átvezetését is. II. régió — Az 1985-ig megépülő 8000 m3/d központi tisztítótelepi és kivezető rendszerhez csatlakozva 1985-ig meg kell építeni a Nyugati-főgyűjtőt, amely lehetővé teszi Fonyód térségének csatlakozását. Ezzel egyidőben lehet gyorsítani a társulati csatornaépítést. — 1987-ig meg kell építeni a Keletifőgyűjtőt Balatonszemesig, és meg kell kezdeni a kapcsolódó társulati csatornázást. III. régió — 1987-ig meg kell építeni a regionális telep I. ütem 1. szakaszát és a hozzátartozó Keleti-balatonfenyvesi főgyűjtőt. — Az 1983-ban létesülő balatonberényi tisztítótelephez csatlakozó csatornarendszert társulati úton meg kell valósítani. IV. régió A meglevő keszthelyi szennyvíztisztító telepet 6000 m3/d kapacitással bővíteni kell. Keszthely és Hévíz teljes szennyvizét foszfortalaní'tani kell. VI. régió A Tihany és Balatonfüred szennyvizét rá kell kötni Alsóőrs—Balatonalmádi— Balatonfűzfői regionális rendszerre 1987-ig. A szükséges főgyűjtőket, nyomóvezetékekéket, átemelőket ennek megfelelően kell bővíteni. VII. régió — Balatonakarattya tisztított szennyvizének más vízgyűjtőre való kivezetését 1985-ig meg kell oldani. —■ Kémiai foszforeltávolítást kell alkalmazni 1985. végéig: Balatonmária, Balatonberény, Keszthely, Hévíz, Balatongyörök, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred szennyvíztisztító telepein. — Az 1984. év végéig meg kell oldani a szennyvizek fertőtlenítését: Balatonlelle, Balatonmária, Hévíz, Badacsony, Balatongyörök, Révfülöp, Balatonfüred, Tihany telepein. A képződő szennyvíziszap megfelelő kezeléséről, ártalommentes elhelyezéséről (komposztálásáról) gondoskodni kell, 1985. végén a térségben éves átlagban 900 m3/d szennyvíziszap keletkezik és ez ideig csak 250 m3/d kezelését tekinthetjük megoldottnak. (Keszthely; gyors komposztálás szeméttel együtt). Csatornázatlan területek házi gyűjtőkben tárolt (zárt) vagy szikkasztóaknákban gyűjtött) és innen szippantókocsikkal elszállított szennyvizek elhelyezésére a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gyűjtő medencéket kell kialakítani. A balatonfüredi előkezelő megoldási technológiájához hasonlóan a balatongyöröki és révfülöpi tisztítótelepeken — a szabad kapacitásuk mértékéig — a szippantott szennyvizek fogadási feltételét meg kell teremteni. Vízvédelmi és közegészségügyi követelményeknek megfelelő új szennyvízgyűjtő helyeket kell az igények szerint folyamatosan kijelölni. VÍZRENDEZÉS Az utóbbi évtizedekben végzett mérések szerint a felszíni vízfolyások nagy mennyiségű szervesanyagot, nitrogént és foszfort szállítottak a Balatonba és az ebből eredő terhelés következtében is romlott a Balaton vízminősége. A tápanyag terhelést az üdülőövezet vízrendezésével és az egész vízgyűjtő meliorációjával csökkenteni kell. A meliorációs terveket el kell készíteni és a munkák végrehajtásához — a Balaton vízminőség-védelme érdekében — fontossági sorrendben prioritást kell biztosítani. A meliorációs fejlesztéshez kapcsolódó vízrendezés a helyi körülményeknek megfelelő részvízgyűjtők szerinti bontásban alakítandó ki. A vízrendezés főművi fejlesztésének alapelve, hogy a vízgyűjtőről lefolyó víz előbb tározóba kerüljön és csak a megfelelő tisztulás után vezessék be a Balatonba. A települések belterületéről elfolyó záporvizek olajjal, nitrogén- és foszfortápanyagokkal, esetenként mérgező kémiai anyagokkal szennyezik a parti öv vizét, ezért a záporvizek ülepítéséről, tározásáról gondoskodni kell és csak a vízvédelmi rendszerekben kellően előkezelt és megtisztult záporvíz vezethető a Balatonba. Az „A” vízminőségi fokozathoz rendelten a következő vízrendedezési feladatokat kell megoldani: A Balatonba torkolló vízfolyások vízvédelmi rendszereit 1987-ig úgy kell kialakítani (a keszthelyi öbölben 1984- ben elkezdeni) hogy ezek elősegítsék a t.ba ömlő vizek minőségének javítását. Keszthelyen a Büdösárok rendezését 1987-ig el kell végezni. A városon áthaladó vízfolyások rendezésével és folyamatos karbantartásukkal a szennyezőanyagok visszatartását fokozni kell. Az Ordacsehi és Boglárlelle-i szivatytyútelepek rekonstrukcióját és gyűjtőrendszerük kialakítását 1985. végéig be kell fejezni. Ki kell dolgozni a part menti települések belterületi vízrendezésének illetve az ilyen célú létesítmények kiépítésének és fenntartásának feltételét és eszközrendszerét 1985-ig. A BVFP az előzőeken kívül számos más tevékenységet is szabályoz, így az észlelési, műszaki fejlesztési, tudományos kutatási feladatokat is, amelyek itt nem kerültek ismertetésre. A Minisztertanács a BVFP-t jóváhagyó határozatában rendelkezett a gyorsított (ütemezésnek megfelelő) feladatok megvalósításhoz szükséges pénzöszszegek juttatásának módjáról is. dr. Virág Árpád Föld alatti víztartalékok A kazahsztáni Balhas sivatag déli részén levő kolhozok többségének már nem kell kocsival szállítani a tiszta ivóvizet. Több kilométeres csővezeték épült a sivatag homokjában, s ez föld alatti forrásból szállítja az egészséges ivóvizet. A vízvezetékrendszer a gazdaságok közös beruházása. Kazahsztánban meghatározott program szerint folyik a lakóházak föld alatti ivóvízzel történő ellátása. A gyakorlat bizonyította, hogy nincs szükség nagyobb költségekre a forrásvizek hasznosításához. A tervidőszak kezdetétől napjainkig a falusi vízvezetékrendszerek hossza több mint ezer kilométerrel bővült. Az idén újabb hétszáz kilométeres vezetékszakasz kerül átadásra. Kazahsztán mezőgazdaságának ivóvízelátásában nagy segítséget nyújtanak az újabban nyitott kutak: a geológusok hetven helyen bukkantak a homokréteg alatt elterülő édesvíz „tengerre”. (APN) 11
