Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
Megalakult az ország első környezetvédelmi gazdasági társulása Igen példásnak tekinthető az a kezdeményezés, melynek eredményeként Komárom megyében megalakult huszonöt vállalat, intézmény részvételével az ország első környezetvédelmi koordinációs gazdasági társulása. A megalakulást alapos előkészítő munka előzte meg. Az illetékes megyei szervek élére álltak a vállalatok részéről elindult kezdeményezésnek és hatékonyan segítették a társulás megalakításával kapcsolatos gondolat érlelését. Amint azt a megalakult társulás elnevezése is tükrözi, ez a szervezet olyan feladatok megoldására vállalkozik, amelyek a környezetvédelem hatékonysága szempontjából nélkülözhetetlenek. Ui., ha átgondoljuk, hogy miért alakultak ki világméretekben azok a természetet ért károsodások, amelyeket ma orvosolnunk kell, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek fő oka az előrelátás hiányában, az összefüggések mellőzésében, a koordinálás figyelmen kívül hagyásában található meg. Hiányzott a rendszerszemlélet és a szervezésben rejlő lehetőségek kiaknázása. A korábbiak folyamán nemcsak a természetben keletkezett károk előidézésében játszott nagy szerepet az összefüggések, az egymásra hatások vizsgálatának mellőzése, hanem a bajok orvoslását célzó műszaki, biológiai eljárások, valamint a jogi, közgazdasági stb. beavatkozások érvényesítésénél is. Márpedig tudjuk, hogy ha ezek külön-külön bármennyire is korszerűnek tűnnek, valójában csak együttes hatásukban hozzák meg a kívánt eredményt, vagyis ekkor válnak hatékonnyá. Márpedig most erre kell törekednünk. A gyakorlat már számtalanszor beigazolta, hogy viszonylag kevesebb anyagi ráfordítással is lényegesen nagyobb eredményt érhetünk el a környezetvédelem terén, ha az eszköztárunkban rendelkezésre álló lehetőségeket komplex módon hasznosítjuk. Azokból az anyagokból, amelyeket az előkészítő bizottság a társulás megalakulása előtti hónapokban körültekintően kimunkált, egyértelműen megállapítható az a törekvés, hogy az új szervezet éppen a koordinációban, a szervezésben rejlő lehetőségeket akarja kamatoztatni és valós igényeket szándékozik kielégíteni. ELŐZMÉNYEK A társulás működése elé jogos bizalommal tekinthetünk, mivel tevékenységének csírái megtalálhatók a Tatai Medence területén évekkel ezelőtt kialakított környezetvédelmi modellterület munkájában. Az itt folyó környezetvédelmi tevékenység ui. arra a koncepcióra épült, hogy az ártalmak megakadályozása, forrásaik felszámolása és ezzel a környezet fejlesztése, valamint a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás csak a társadalmi és gazdasági igények együttes kielégítésével valósítható meg. Közelebbről: a termelőerők elhelyezésének és a településfejlesztésnek a tervszerű irányításával, vagyis a népgazdaság és az érintett terület erőforrásainak hatékony hasznosítását biztosító területfejlesztéssel úgy, hogy az feleljen meg az ökológiai követelményeknek is. A cél: úgy fejleszteni a művi környezetet, hogy optimálisan védjük egyben a természeti környezetet. A különféle szakhatóságoknak, intézményeknek, a területen dolgozó szakembereknek a Tatai Medencével, mint komplex környezetvédelmi modellterűlettel kapcsolatos széles körű, sokoldalú, tudományos és gyakorlati vizsgálatai, elemzései, feldolgozásai, tanulmányai feltárták és bizonyították a terület népgazdasági szempontból is igen jelentős komplex környezetvédelmi adottságait. E kistáj kedvező adottságai, együttesen funkcionáló komplex környezetvédelmi tényezői, különösen a történelmi, tájtörténeti, természeti, gazdaságfejlesztési, települési, infrastrukturális tényezők tették alkalmassá arra, hogy a komplex környezetvédelmi (ökológiaiökonómiai) együttes kutató és fejlesztő munka, valamint a tényleges környezeti kárelhárító, feltáró, megelőző és rekultivatív tevékenységek koncentrált, hatékony és elemző modellje legyen, elsődlegesen a megyében, de hasznosuljon ezen túlmenően is. A terület rendkívüli előnye, hogy — nagyságrendjénél fogva — könnyen, gyorsan, plasztikusan és szemléltethető módon, valóságos, élő, természetes, komplex környezetvédelmi modellként ad lehetőséget annak áttekintésére, hogy a társadalom teljes újratermelési folyamatában a visszapillantó elemzéssel, illetőleg a prognosztikus előretekintéssel átfogható időtartam alatt milyen változások történtek, illetőleg válnak lehetségessé itt a környezetben és ezekből mi vezethető vissza a társadalmitermészeti viszonyoknak arra a változására, amit társadalmi átalakulásnak nevezünk. E komplex környezetvédelmi modellterületen igen könnyen és szemléltető módon tekinthető át egy civilizációs kistáj, s ebben az urbanizáció sajátos formája és a termelő erők olyan mértékű koncentrációja, amelyben a környezethez viszonyított munkamegosztás már jelentős eltérést mutat. Szembetűnő módon jelentkezik — a termelés dinamikus, változó táji terhelése mellett — a kialakult infrastrukturális háttér környezetre gyakorolt tartós és egyenletes ,,szívása”. Áttekinthető — összefüggéseivel és kölcsönhatásaival — ezen jelenségek hatására az itt bekövetkezett népességmozgás, tömörülés, a városok gyors fejlődése, az ezeket kényszerítőén követő közigazgatási szervezet módosulása s az „.agglomerálódási" folyamat hatására bekövetkező társadalmi és természeti környezet fokozatos átalakulása. Mindezek részletes elemzésére is kiváló lehetőséget nyújt a modellterület tér-, idő-, társadalmi-gazdasági dimenziókban egyaránt. A felsorolt komplex adottságoknak és lehetőségeknek alapján vált a Tatai Medence a magyar környezetvédelem KGST-ben integrált programjainak is állandó, komplex tanulmányterületévé. Az elmúlt években igen sok, magas szintű nemzetközi és külföldi tudományos és gyakorlati szaktekintélyekből álló delegáció, munkacsoport, bizottság, szakmai küldöttség folytatott tanulmányokat, végzett elemzéseket hazánknak e komplex adottságokkal rendelkező 16
