Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 5. szám

ötéves tervbe való felvételére. Az ilyen jellegű tanácskozásokra az érintett ága­zatok képviselőit, elsősorban az egész­ségügyi és településfejlesztési szakem­bereket meg kell hívni és biztosítani kell aktív közreműködésüket. A Dekád Magyar Nemzeti Bizottsága a Hazafias Népfront, a KISZ, az Út­törő Szövetség, valamint a helyi taná­csok környezetvédelmi akcióbizottsága közreműködésével kezdeményezzen a Dekád célkitűzéseivel kapcsolatos pro­pagandakampányt, amelyen keresztül az ország lakosságát meg kell ismer­tetni a kapcsolódó kérdésekkel. A pro­pagandába célszerűen bevonható a rá­dió, a televízió, a központi, a helyi és a szaksajtó is. Előadása további részében az OVH elnökhelyettese hangsúlyozta: úgy vél­jük, hogy a propagandakampányt idő­ről időre meg kell ismételni. Keretében rá kell irányítani az ország (lakosságá­nak figyelmét az ivóvízminőség alap­vető fontosságára, arra a körülményre, hogy természetes, jó minőségű vízkész­leteink egyre korlátozottabban állnak rendelkezésünkre és a lakosság számá­ra a gyengébb minőségű vízből bonyolult tisztítási technológiákkal előállított ivó­víz csak fokozódó társadalmi anyagi rá­fordítás révén biztosítható. Be kell mu­tatni a természetes vizek szennyeződé­sének formáit, ezek veszélyeit a lakos­ságra és általában a környezetre. Ismertetni kell, milyén problémákat jelentenek a települési folyékony és szi­lárd hulladékok a vízbázisok elszeny­­nyeződése szempontjából. Foglalkozni kell a települési hulladékok elhelyezé­sének műszaki-technikai lehetőségeivel, a hulladékelhelyezés közegészségügyi kritériumaival, az ártalommentes elhe­lyezés módjával. Lakosságunk és üzemeink helyenként nem érzékelik kellőképpen, miért van szükség a használt vizek, a háztartási és ipari szennyvizek csatornarendszer­ben való összefogására és a települé­sekből szennyvíztisztító telepeken át, tisztított állapotban történő befogadó­ba vezetésére. Általában a lakosság és helyenként az üzemek is még termé­szetesnek tartják, hogy egy vízcsap el­forgatásával viszonylag korlátlan meny­­nyiségben jut a jó minőségű víz hozzá­juk. Viszont arra nem gondolnak, hogy az elhasznált és tisztítás nélkül befoga­dóba bocsátott szennyvíz a vízkészlete­ket szennyezi és így a jövő vízbázisát károsítja. A Dekáddal kapcsolatos pro­paganda keretében minden alkalmat meg kell ragadnunk ennek állandó hangsúlyozására, hiszen ezen a terüle­ten, a vízkészletek és általában az em­beri környezet védelme terén, a helyes fogyasztói magatartás kialakításában még tudatformálásra van szükség, az egyének és a társadalmi-gazdasági kö­zösségek vonatkozásában is. Előadása befejező részében az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: A Dekád Magyar Nem­zeti Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a különböző szintű oktatási intéz­mények a következő tíz évben tananya­gukban alakítsák ki, illetve erősítsék a településegészségügyi ismeretek, a kör­nyezetvédelem, valamint a vízellátás és csatornázás ismereteinek oktatását. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel a kérdésekkel ma már nem elegendő a szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemek tananyagában foglalkozni. Már az általános iskolákban szükséges megadni azt a tudatformáló, emberi magatartást helyes irányba alakító alapismeretet, amelyre a későbbiekben a szakiközépiskolákban és a felsőfokú tanintézetekben a megalapozott, tudo­mányos igényű szakismeretek építhetők. Minden oktatási szinten ki kell alakí­tani a szintnek megfelelő tematikát, ok­tatási módszert és formát. Célszerű tá­maszkodni a kapcsolódó szakterületek­ben jártas, jó előadói és didaktikai ké­pességekkel rendelkező gyakorlati szak­emberekre, valamint a nagy számban és széles választékban rendelkezésre álló oktatófilmekre. Az ankét következő előadója dr. Zá­­konyi János, az Országos Vízügyi Hi­vatal főosztályvezetője volt, aki „A De­kád szerepe Magyarország nemzetközi és külgazdasági kapcsolataiban” című témát ismertette. Előadásában többek között rámutatott arra, hogy a Dekád célkitűzések megvalósítása a világ or­szágaiban különböző terheket jelent. A fejlett országokban, ahol a vezetékes vízellátás a lakosság 70—100%-ának biztosít egészséges ivóvizet, a problé­ma úgy jelentkezik, hogy az egyébként más módon, pl. magánkutakkal, köz­kifolyóval ellátott, főként falusi lakosok számára a minőségi kifogás alá eső egyedi vízellátási formákat felváltsa az ellenőrzött és minden tekintetben kifo­gástalan szolgáltatás. A fejlődő orszá­gok jelentős többségében azonban a városi és főként a falusi vízellátásnak még a nyomai sincsenek meg, és a ha­talmas beruházási költségek mellett a víz tényleges hiánya is döntően aka­dályozza a vízellátás színvonalának ja­vítását. A használt vizek elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése a fejlett országokban is gond. A vízkészletek mi­nősége folyamatosan romlik. A fejlődő országok többségében a csatornázás és szennyvíztisztítás helyze­te még rosszabb, mint a vízellátásé. A WHO felmérése szerint a fejlődő országokban 1980-ban a városi lakos­ság 75%-a, a falusi lakosság 29%-a ré­szesült valamilyen, minőségi szempont­ból kifogástalan vízellátásban. A vá­rosi lakosság 53%-a, a falusi lakosság 13%-a rendelkezett valamilyen szenny­vízelhelyezési lehetőséggel, ennek többsége azonban a közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható egyedi latrina. Más oldalról közelítve: a fejlődő or­szágokban minden öt ember közül há­rom nem juthat biztonságos ivóvízhez, és öt ember közül legfeljebb egynek van valamilyen lehetősége a szennyvíz elhelyezésére. A vízellátás és csatorná­zás 1975 és 1980 között lényegesen ki­sebb mértékben fejlődött, mint 1970 és 1975 között, ami részben a világméretű recesszió következménye. A világ egész lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása 1990-re azt jelenti tehát, hogy 3 milliárd embert kell ellátni új vagy javított szolgáltatással. Előadása további részében Zákonyi János rámutatott arra, hogy a Dekád célkitűzéseinek végrehajtása során bő­ven vannak hazai teendőink, de ugyan­akkor kötelességünk, hogy a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel a világméretű probléma megoldásában is részt vegyünk. A fejlődő országokban az elmúlt évtizedben —■ főleg az olaj­termelő országokban — olyan tenden­cia érvényesült, hogy a vízi közművek beruházásában a legkorszerűbb és a legigényesebb megoldásokat alkalmaz­zák, főleg a fejlett tőkés országok tech­nológiájára alapozva. Ezek a technoló­giák, pl. az ózonos vízelőkészítés, a for­dított ozmózis alkalmazása a tisztítás­technológiában, ugyanakkor még a tő­kés országokban is ritkaságszámba mennek. Könnyen belátható, hogy annak szá­mára, aki eddig a rothadó pocsolyák­ból szerezte az ivóvizét, bármilyen más, még a legegyszerűbb megoldás is mi­nőségi különbséget jelent. Egy faluban egyetlen mélyfúrású 'kút gyerekek szá­zait mentheti meg a pusztulástól. A víz legegyszerűbb, de hatékony fertőtlení­tése a fertőző betegségek terjedését akadályozza meg. Ezt követően az előadó hangsúlyoz­ta: Nem gondolhatunk arra, hogy or­szágunk nagy volumenű, vissza nem té­rülő egyedi segítséget, hiteleket nyújt­hasson az elmaradott országoknak. Ta­pasztalatainkra, műszaki lehetőségeink­re, szervezettségünkre alapozva azon­ban sikeresen vehetünk részt ezen or­szágokban a számukra olyannyira for­­tos munkák tervezésében, építésében, szakmai problémáik megoldásában, a vízügyi ágazat kialakításában és meg­felelő működtetésében. Az elmúlt néhány évben a vízellátás és csatornázás ágazatában már jelen­tős mértékben folytattunk konzultánsi és építési-kivitelezési tevékenységet az af­rikai kontinensen és Közel-Keleten. A konzultánsi tevékenység keretében pl. javaslatot tettünk Kuvaitnak a szenny­vizek káros következményei felszámolá­sára. Vízkutatási, feltárási tevékenység folyik Líbiában, az Egyesült Arab Emi­rátusokban, Irakban, Algériában, Szu­dánban, a Yemeni Arab Köztársaságban települések szennyvíz-elvezetésének és szennyvíztisztításának megoldásában veszünk részt. Szennyvíztisztítási techno­lógiákat tervezünk, gépészeti berende­zéseket szállítunk számos országnak, víz­műveket és szennyvíztisztító telepeket építünk, víztornyokat szállítunk. A saját vállalkozások mellett részt veszünk más cégek alvállalkozóiként, sokszor nagy hírű nyugati cégek társai­ként szennyvíztisztítási résztechnoló­giák kidolgozásában, szállításában. Számos országban kutakat fúrunk. Lehetőségeink így alapvetően kétirá­­nyúak: egyrészt a magyarországi szel­lemi kapacitástartalékok szellemi export keretében állíthatók a Dekád célkitű­zések szolgálatába, másrészt a vízgaz­dálkodás, vízellátás, csatornázás teljes területén építési, szerelési és szállítási feladatokra vállalkozhatunk. Előadása befejezéseként Zákonyi Já­nos hangsúlyozta, hogy a Dekád prog­ramjának megvalósítása terén Magyar­­ország akkor jár el helyesen, ha lehe­tőség szerint nemzetközi kapcsolataink minden elemébe beépítjük és figyelem­be vesszük az évtized célkitűzéseit. Itt elsősorban két nagy kapcsolati terület jöhet szóba: 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom