Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
ötéves tervbe való felvételére. Az ilyen jellegű tanácskozásokra az érintett ágazatok képviselőit, elsősorban az egészségügyi és településfejlesztési szakembereket meg kell hívni és biztosítani kell aktív közreműködésüket. A Dekád Magyar Nemzeti Bizottsága a Hazafias Népfront, a KISZ, az Úttörő Szövetség, valamint a helyi tanácsok környezetvédelmi akcióbizottsága közreműködésével kezdeményezzen a Dekád célkitűzéseivel kapcsolatos propagandakampányt, amelyen keresztül az ország lakosságát meg kell ismertetni a kapcsolódó kérdésekkel. A propagandába célszerűen bevonható a rádió, a televízió, a központi, a helyi és a szaksajtó is. Előadása további részében az OVH elnökhelyettese hangsúlyozta: úgy véljük, hogy a propagandakampányt időről időre meg kell ismételni. Keretében rá kell irányítani az ország (lakosságának figyelmét az ivóvízminőség alapvető fontosságára, arra a körülményre, hogy természetes, jó minőségű vízkészleteink egyre korlátozottabban állnak rendelkezésünkre és a lakosság számára a gyengébb minőségű vízből bonyolult tisztítási technológiákkal előállított ivóvíz csak fokozódó társadalmi anyagi ráfordítás révén biztosítható. Be kell mutatni a természetes vizek szennyeződésének formáit, ezek veszélyeit a lakosságra és általában a környezetre. Ismertetni kell, milyén problémákat jelentenek a települési folyékony és szilárd hulladékok a vízbázisok elszenynyeződése szempontjából. Foglalkozni kell a települési hulladékok elhelyezésének műszaki-technikai lehetőségeivel, a hulladékelhelyezés közegészségügyi kritériumaival, az ártalommentes elhelyezés módjával. Lakosságunk és üzemeink helyenként nem érzékelik kellőképpen, miért van szükség a használt vizek, a háztartási és ipari szennyvizek csatornarendszerben való összefogására és a településekből szennyvíztisztító telepeken át, tisztított állapotban történő befogadóba vezetésére. Általában a lakosság és helyenként az üzemek is még természetesnek tartják, hogy egy vízcsap elforgatásával viszonylag korlátlan menynyiségben jut a jó minőségű víz hozzájuk. Viszont arra nem gondolnak, hogy az elhasznált és tisztítás nélkül befogadóba bocsátott szennyvíz a vízkészleteket szennyezi és így a jövő vízbázisát károsítja. A Dekáddal kapcsolatos propaganda keretében minden alkalmat meg kell ragadnunk ennek állandó hangsúlyozására, hiszen ezen a területen, a vízkészletek és általában az emberi környezet védelme terén, a helyes fogyasztói magatartás kialakításában még tudatformálásra van szükség, az egyének és a társadalmi-gazdasági közösségek vonatkozásában is. Előadása befejező részében az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: A Dekád Magyar Nemzeti Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a különböző szintű oktatási intézmények a következő tíz évben tananyagukban alakítsák ki, illetve erősítsék a településegészségügyi ismeretek, a környezetvédelem, valamint a vízellátás és csatornázás ismereteinek oktatását. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel a kérdésekkel ma már nem elegendő a szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemek tananyagában foglalkozni. Már az általános iskolákban szükséges megadni azt a tudatformáló, emberi magatartást helyes irányba alakító alapismeretet, amelyre a későbbiekben a szakiközépiskolákban és a felsőfokú tanintézetekben a megalapozott, tudományos igényű szakismeretek építhetők. Minden oktatási szinten ki kell alakítani a szintnek megfelelő tematikát, oktatási módszert és formát. Célszerű támaszkodni a kapcsolódó szakterületekben jártas, jó előadói és didaktikai képességekkel rendelkező gyakorlati szakemberekre, valamint a nagy számban és széles választékban rendelkezésre álló oktatófilmekre. Az ankét következő előadója dr. Zákonyi János, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője volt, aki „A Dekád szerepe Magyarország nemzetközi és külgazdasági kapcsolataiban” című témát ismertette. Előadásában többek között rámutatott arra, hogy a Dekád célkitűzések megvalósítása a világ országaiban különböző terheket jelent. A fejlett országokban, ahol a vezetékes vízellátás a lakosság 70—100%-ának biztosít egészséges ivóvizet, a probléma úgy jelentkezik, hogy az egyébként más módon, pl. magánkutakkal, közkifolyóval ellátott, főként falusi lakosok számára a minőségi kifogás alá eső egyedi vízellátási formákat felváltsa az ellenőrzött és minden tekintetben kifogástalan szolgáltatás. A fejlődő országok jelentős többségében azonban a városi és főként a falusi vízellátásnak még a nyomai sincsenek meg, és a hatalmas beruházási költségek mellett a víz tényleges hiánya is döntően akadályozza a vízellátás színvonalának javítását. A használt vizek elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése a fejlett országokban is gond. A vízkészletek minősége folyamatosan romlik. A fejlődő országok többségében a csatornázás és szennyvíztisztítás helyzete még rosszabb, mint a vízellátásé. A WHO felmérése szerint a fejlődő országokban 1980-ban a városi lakosság 75%-a, a falusi lakosság 29%-a részesült valamilyen, minőségi szempontból kifogástalan vízellátásban. A városi lakosság 53%-a, a falusi lakosság 13%-a rendelkezett valamilyen szennyvízelhelyezési lehetőséggel, ennek többsége azonban a közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható egyedi latrina. Más oldalról közelítve: a fejlődő országokban minden öt ember közül három nem juthat biztonságos ivóvízhez, és öt ember közül legfeljebb egynek van valamilyen lehetősége a szennyvíz elhelyezésére. A vízellátás és csatornázás 1975 és 1980 között lényegesen kisebb mértékben fejlődött, mint 1970 és 1975 között, ami részben a világméretű recesszió következménye. A világ egész lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása 1990-re azt jelenti tehát, hogy 3 milliárd embert kell ellátni új vagy javított szolgáltatással. Előadása további részében Zákonyi János rámutatott arra, hogy a Dekád célkitűzéseinek végrehajtása során bőven vannak hazai teendőink, de ugyanakkor kötelességünk, hogy a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel a világméretű probléma megoldásában is részt vegyünk. A fejlődő országokban az elmúlt évtizedben —■ főleg az olajtermelő országokban — olyan tendencia érvényesült, hogy a vízi közművek beruházásában a legkorszerűbb és a legigényesebb megoldásokat alkalmazzák, főleg a fejlett tőkés országok technológiájára alapozva. Ezek a technológiák, pl. az ózonos vízelőkészítés, a fordított ozmózis alkalmazása a tisztítástechnológiában, ugyanakkor még a tőkés országokban is ritkaságszámba mennek. Könnyen belátható, hogy annak számára, aki eddig a rothadó pocsolyákból szerezte az ivóvizét, bármilyen más, még a legegyszerűbb megoldás is minőségi különbséget jelent. Egy faluban egyetlen mélyfúrású 'kút gyerekek százait mentheti meg a pusztulástól. A víz legegyszerűbb, de hatékony fertőtlenítése a fertőző betegségek terjedését akadályozza meg. Ezt követően az előadó hangsúlyozta: Nem gondolhatunk arra, hogy országunk nagy volumenű, vissza nem térülő egyedi segítséget, hiteleket nyújthasson az elmaradott országoknak. Tapasztalatainkra, műszaki lehetőségeinkre, szervezettségünkre alapozva azonban sikeresen vehetünk részt ezen országokban a számukra olyannyira fortos munkák tervezésében, építésében, szakmai problémáik megoldásában, a vízügyi ágazat kialakításában és megfelelő működtetésében. Az elmúlt néhány évben a vízellátás és csatornázás ágazatában már jelentős mértékben folytattunk konzultánsi és építési-kivitelezési tevékenységet az afrikai kontinensen és Közel-Keleten. A konzultánsi tevékenység keretében pl. javaslatot tettünk Kuvaitnak a szennyvizek káros következményei felszámolására. Vízkutatási, feltárási tevékenység folyik Líbiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Irakban, Algériában, Szudánban, a Yemeni Arab Köztársaságban települések szennyvíz-elvezetésének és szennyvíztisztításának megoldásában veszünk részt. Szennyvíztisztítási technológiákat tervezünk, gépészeti berendezéseket szállítunk számos országnak, vízműveket és szennyvíztisztító telepeket építünk, víztornyokat szállítunk. A saját vállalkozások mellett részt veszünk más cégek alvállalkozóiként, sokszor nagy hírű nyugati cégek társaiként szennyvíztisztítási résztechnológiák kidolgozásában, szállításában. Számos országban kutakat fúrunk. Lehetőségeink így alapvetően kétirányúak: egyrészt a magyarországi szellemi kapacitástartalékok szellemi export keretében állíthatók a Dekád célkitűzések szolgálatába, másrészt a vízgazdálkodás, vízellátás, csatornázás teljes területén építési, szerelési és szállítási feladatokra vállalkozhatunk. Előadása befejezéseként Zákonyi János hangsúlyozta, hogy a Dekád programjának megvalósítása terén Magyarország akkor jár el helyesen, ha lehetőség szerint nemzetközi kapcsolataink minden elemébe beépítjük és figyelembe vesszük az évtized célkitűzéseit. Itt elsősorban két nagy kapcsolati terület jöhet szóba: 9
