Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
HUSZONÖT ÉVES Д gyorsuló társadalmi-gazdasági fejlődés következtében a vízgazdálkodásnak egyre nagyobb vízigényeket kell kielégíteni és fokozottabb védelmi biztonságot kell nyújtani a vizek káros hatásai ellen. Az egyre növekvő vízgazdáilkodási felladaták ellátásában fontos szerepük van és nagy jelentőségű munkát végeznek a vízgazdálkodási társulatok. A vízgazdálkodási feladatoknak az érdekeltek bevonásával történő megvalósítása nagy múltra tekint vissza hazánkban. A XIX. század elejétől kezdve a helyi érdekeket szolgáló vízgazdálkodási feladatokat az ármentesítő és belvízrendező társulatok llátták el. A múlt évszázad nagy vízi munkáinak (pl. a Tisza szabályozása) végrehajtásában kiemelkedő jelentőségük volt. A vízügyi szervek 1948-ban történő átszervezésével egyidejűleg a vízitársulatokat is államosították és feladatuk állami feladattá vált. A következő évtized bebizonyította, hogy az államra és az érdekeltekre egyaránt hátrányos a helyi kezdeményezésben és áldozatvállalásban rejlő erők figyelmen kívül hagyása. Több önkéntes kezdeményezés alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957- ben jogszabályi lehetőséget teremtett arra, hogy az érdekeltek a helyi vízügyi feladatok megoldására társulatot alakíthassanak. Békés megyében az első társulat Kötegyán községben 1958. április 18-án alakult meg a község közigazgatási területére. Ez volt a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat jogelődje. A térségben 1962-ig 34 társulat alakult meg, de az alakulásukkal egyidejűleg megindult a társulatok összevonása is. Erre azért került sor, mert az első társulatok a települések közigazgatási területére alakultak és szükségessé vált egyrészt, a társulati határoknak a természetes vízrajzi határokkal egyező megállapítása, másrészt a társulati fejlődés alapjául szolgáló anyagi erőforrások koncentrálását is végre kellett hajtani. A Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat a mai arculatát az 1962-es, az 1967-es és az 1978-as évi összevonások után 1979. január 1-ével érte el. A társulat Békés megye északkeleti részén 192 ezer hektár területen működik. A társulat 59 tagból; 30 mezőgazdasági termelőszövetkezetből, 6 állami gazdaságból, 9 községi tanácsból, illetve egyéb gazdállkodó szervből tevődik ki. A társulat érdekeltségi területe felöleli a Körösök mélyártéri területének jelentős részét, ahol évszázadok óta a belvizek és az árvizek okoznak legtöbb gondot. A társultat — az alapszabályának megfelelően — elsődlegesen a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok szervezett ellátásáról gondoskodik. Ennek során az érdekeltségi területen levő 1384 km hosszúságú belvízlevezető csatornákat és az ezeken levő 10 szivaty-Mulag RM 40 típusú cserjenyiró gép a világszínvonalat képviseli a társulati fenntartó munkában tyútelepet, 29 ideiglenes szivattyúállást, 369 vízkormányzó műtárgyat és 1500 egyéb műtárgyat kezel, üzemeltet és végzi ezek fejlesztését. A társulat a vízügyi igazgatóság szakmai irányításával, eredményesen működik közre az ár- és belvízvédekezésben, valamint a helyi vízkárellátási feladatok megoldásában. Igen jelentős a társulat termelő-szolgáltató tevékenysége, amely 1978. évi 47,4 millió forintról, 1982. évi 71,1 millió forintra emelkedett. A termelő-szolgáltató tevékenységen belül — a közcélú feladatok ellátása mellett — jelentős (1982-ben 66% volt) a megrendeíléses munkák aránya. A megrendelésre végzett munkák közül fontosságban és nagyságrendileg is kiemelkedő jelentőségű a társulat tagjainak végzett üzemi vízrendezési, meliorációs és üzemi művek fenntartására, rekonstrukciójára irányuló munkavégzés. A társulat jelentős szerepet vállalt Békés megye meliorációs programjának megvalósításából is. A VI. ötéves tervben ETC 202 szovjet gyártmányú alagcsöfektető gép a Szeghalmi ÄG. területén a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat 6
