Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
Alkotmány és államalapítás 1949 augusztus húszadika. Alaptörvényünk születésének dátuma. Ezen a napon fogadta el az országgyűlés a Magyar Népkztársaság alkotmányát. Új ország született a régi helyén, olyan ország, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotóerejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép sok-sok évszázados vágya teljesült. Hiszen ez idáig — hiába küzdöttek érte legjobbjaink — nem voltak törvényben rögzített jogai e haza állampolgárainak, log nélkül pedig — tudjuk — igazság sem létezik. A szocialista Magyarországon immár több mint három évtizede ünnepeljük augusztus húszadikán alkotmányunk napját. E harminc esztendő alatt bebizonyosodott, hogy az ország népe igazi közösségé kovácsolódott, s e haza lakosai egyaránt sáfárkodni tudnak jogaikkal és kötelességeikkel. E harminc esztendő alatt megmérhettük a szocialista nemzeti egység erejét, és társadalmi rendünk alapjának, a munkának becsületét. Ez utóbbit — ha némelyek el is feledkeznek róla néhanapján — ma is és a jövőben is éppen alkotmányunk biztosítja. Augusztus húszadika azonban nemcsak alkotmányunk ünnepe. Ezen a napon emlékezünk I. István királyunkra, az államalapítóra, ekkor hajtunk főt történelmi műve előtt, I. István felismerte: a magyarság fennmaradása Európában csak állami keretek között képzelhető el, s ezt az államiságot tüzzel-vassal megteremtette. Kettős ünnepünkön érdemes belelapoznunk István király hires lntelmei-be, amelyet fiára, de egyben király-utódaira is hagyományozott. Milyen tanítást hagyott maga után államalapitó királyunk? Tanácsolta, többek között az igazi ítélet és a türelem gyakorlását, a vendégek befogadását és gyámolitását, a kegyességet, az irgalmasságot, az elődök követését. „A türelmes királyok — üzente fiának — királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak .. " De azt is utódai lelkére kötötte, hogy az elődök követését ne tekintsék puszta szólamnak. Egy ország — szól a figyelmeztetés — amely veszni hagyja múltját, elveszti jövendőjét is. Múltunk tanúsága az István-alapította állam, jövendőnk záloga pedig felszabadulásunk után született alkotmányunk. Joggal ünnepeljük mindkettőt egyazon napon. Díjak, emlékérmek П Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése A Magyar Hidrológiai Társaság 1983. június 29—30. között, Győrben tartotta vándorgyűlését. A mintegy ötszáz szakember részvételével tartott rendezvényen megjelent Varga Miklós az OVH elnökhelyettese, Szénhegyi József az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága osztályvezetője, Války István a Győr-Sopron Megyei Tanács elnökhelyettese, Zámbó József Győr megyei Város Tanácsának elnöke, Bozsóky Ferenc az MSZMP Győr Városi Bizottsága osztályvezetője, Dr. Jéky László a MTESZ főtitkár-helyettese, valamint az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség küldöttsége: Dr. R. Fenz elnök, E. Wurzer alelnök és Dr. R. Weiss ügyvezető. A megjelenteket Dr. Illés György, a Társaság elnöke üdvözölte, majd Války István megemlékezett a győri vízművek 100 éves jubileumáról, méltatva annak fejlődését és a Győr és Környéke Vízművek és Fürdő Vállalat munkáját. Az osztrák küldöttség nevében Dr. R. Fenz köszöntötte a résztvevőket. A Társaság 1980—82 között végzett munkájáról dr. Szalay György főtitkár adott tájékoztatót. A megnyitó ülésszak után 3 szekcióülés és a IX. Vízminőségi Szeminárium keretében tárgyalták meg a szakemberek az árvízvédelem, a melioráció, valamint a vízminőség-védelem kérdéseit. Az árvízvédelmi szekció az árvízvédelem helyzetét, a kapcsolódó kutatásokat, a védművek méretezésének és a védőképesség ellenőrzésének gyakorlati módszereit, a közgazdasági kérdéseket, valamint a magyar védőrendszernek a szomszédos országokkal való összhangját tárgyalta meg. A meliorációt tárgyaló szekció főbb témái: A vízrendezés és melioráció helyzete és kapcsolatrendszere, az Alföld talajvízhelyzete és a változás tendenciái, a dombvidéki vízrendezés, a talajok degradációs folyamatai, és a települések vízrendezésének hidrológiai alapjai. A vízminőségi szekció témái: A vízminőség-védelem tudományos megalapozása, a hidrológiai védőterületek kialakítása, a mikroszennyezők meghatározása, valamint a vízminőségi kárelhárítás eszközrendszere. A IX. Vízminőségi Szeminárium ezúttal a települések vízellátását, és csatornázását, valamint a belterületi vízrendezést választotta témájául. Kiemelten foglalkozott a községek közműves csatornázásával és szennyvíztisztításával. A szekcióülések és a szeminárium munkáját a résztvevők által előzetesen kidolgozott és közreadott 168 szakdolgozat segítette. A Vándorgyűlés megnyitóján adták át a Társaság elnökségének kitüntetéseit és díjait. Tiszteleti tag lett: Borbély Sándor, ifj. dr. Szabó Zoltán és dr. Kessler Hubert. Vásárhelyi Pál díjat kapott dr. Urbancsek János; Schafarzik Ferenc emlékérmet: dr. Karácsonyi Sándor; Bogdánfy Ödön emlékérmet: dr. Goda László és Bukovszky György; Pro Aqua emlékérmet: Obert Ferenc, Pálfalvai Kálmán, dr. Domokos Miklós, Búzás Zsuzsa, dr. Kaliczka László, Jeczkó János és Horváth Antal. Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjban részesültek: Dr. Szoinoky Csaba, valamint (megosztottan) Dr. Benedek Pál, Dr. Licskó István és Uzarovicz Román.
