Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
MAGYAR—ROMÁN VÍZÜGYI TÁRGYALÁSOK befolyásoló szennyező hatások. Ezért az öntözési célokra felhasználható megfelelő minőségű víz biztosítása érdekében — mivel jelenleg hatásosabb és gyorsabb módszer nem ismeretes — a csatornák átmosatásáról és öblítéséről kefll gondoskodni, az utóbbi két évben egyre nagyobb gyakorisággal. A mezőgazdaság számára megfelelő minőségű öntözővíz biztosításának ez a módja csak jelentős költségráfordítással hajtható végre, ugyanis sok esetben csak gépi úton — igen nagy energiafelhasználással — lehet a csatornák átöblítéséhez szükséges vizet biztosítani, és az átöblítés költsége a termelőkre, felhasználókra nem hárítható át. További költségeket jelent — amire a vízdíjbevételek szintén nem nyújtanak fedezetet — a főművek évenkénti rendszeres fenntartása, karbantartása, amelyről elég kevés szó esik. Évente a fenntartások költsége csak a vállalat működési területén közel 90 millió Ft-os nagyságrendet teszi ki, amelyet teljes egészében állami támogatásból kell biztosítani. A szolgáltatás színvonalának emelését az igények maradéktalan teljesítésével, a szolgáltatási kiesések megszüntetésével, a hibaelhárítás magasabb színvonalú végzésével, a vízkormányzás szakmai színvonalának emelésével érte el a vállalat. A vízdíjrendeletben előírt szolgáltatási kieséssel kapcsolatos szankciók arra ösztönöztek, hogy a hibaelhárítás anyag-, eszköz- és munkaerő-biztosítását úgy szervezzék meg, hogy 48 órán belül a felmerült hiányosságok megszüntethetők legyenek. Ezen feladat megoldása a rendelkezésre álló rövid idő alatt jelentős munkaerő, eszközlekötést igényel, ami szintén jelentős költségtényező, nem beszélve az eszközök beszerzéséről, melyre a tevékenység nyeresége nem nyújt fedezetet. Évente a vállalat működési területén ez 6000 eFt költséget jelent. Az öntözés termésnöveilő hatását és az elérhető többletjövedelem nagyságát az öntözött kultúrák esetében a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet felmérései és elemzései is egyértelműen bizonyítják. A többletjövedelem nagysága az öntözött kultúra függvényében 2— 14 000 Ft/ha mozog, de ez is bizonyítja, hogy az öntözésre felhasznált víz a megemelt vízdíj ellenére is megtérül. A mezőgazdasági termelés számára a víz az egyik legfontosabb nyersanyag forrása, melynek kitermelése, szállítása, tárolása egyre több anyagi, eszközi és élőmunka-befektetést igényel, ezért ennek okszerű és gazdaságos felhasználása mezőgazdasági üzemeink, az öntözővíz gazdaságos biztosítása pedig a vízügyi szervek és vállalatok feladata. Az öntözés indokoltsága, jelentősége továbbra is változatlanul fennáll, amit nemcsak termelést növelő, de termelésbiztonságot nyújtó szerepe is bizonyít, ezért olyan ütemben és aránvban kell folytatni az öntözéses gazdálkodást, amilyen mértékben az ahhoz szükséges szakmai felkészültség, munkaerő, gép, eszköz, tápanyag, összességében a termelés feltétele rendelkezésre áll. Karakas Lajos Magyar vízügyi küldöttség járt március 22—25. között a Román Szocialista Köztársaságban Kovács Antal államtitkárnak, az OVH elnökének vezetésével. A magyar küldöttség Ion Iliescunak, a Román Nemzeti Vízügyi Tanács elnökének meghívására látogatott a szomszédos országba. A Bukarestben lefolytatott tárgyalásokon a két ország vízügyi vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik vízgazdálkodásáról, áttekintették a nemzetközi együttműködés kérdéseit. Szó volt a tárgyalásokon a magyar—román határvízi együttműködés végrehajtásáról, az érvényben levő határvízi egyezmény tervezett megújításáról és a két ország közötti vízügyi műszaki—tudományos együttműködés Az OVH Vöröskeresztes Szervezetének vezetőségválasztó közgyűlésén dr. Csanádi Lajosné, a taggyűlés levezető elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Papp Ferencnek a szervezet elnökének, aki az 1977—81 között végzett munkáról számolt be a tagságnak. Beszámolójában dr. Papp Ferenc ismertette a magyar Vöröskereszt felelősségteljes munkáját majd rátért az OVH-ban működő vöröskeresztes aktívák tevékenységére. Elmondta, hogy az I. kerületi központ több alkalommal elismerően szólt a végzett munkáról, amely elsősorban a véradásban nyilvánult meg. Az elmúlt években a három vízügyes szervezettől évenként összesen megközelítően százan adtak vért. Hárman az arany, az ezüst és a bronz fokozatot is megkapták. A vízügyes aktivisták rendszeresen részt vesznek a különböző vöröskeresztes tanfolyamokon, igen népszerű a Családi lap és kielégítőnek mondható a tagszervező munka is. Az alapszervezethez az OVH, a Szolgáltató Szervezet, a VIZDOK és a Vízügyi Alap tartozik, csaknem 180 taggal. A VITUKI ebben az esztendőben önálló alapszervezetet hozott létre. Rendszeres a tagdíjfizetés, példás az ügyviteli munka. A vizesek vöröskeresztes aktívahálózatának kicsiny és lelkes tagsága példamu-Az OVH Vízellátási Főosztálya által 1981-re meghirdetett öntözés-üzemelési verseny értékelése megtörtént. A versenyre tíz pályázat érkezett, a helyezéseket az értékelő bizottság a következők szerint állapította meg: 1. TRW Szolnoki üzemigazgatósága 2. TRW Nyíregyházi üzemigazgatósága 3. DRW Székesfehérvári üzemigazgatósága 4. Szentes és Környéke Vízgazdálkodáis Társulat 5. ÉDVCSM Tata fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. Tárgyaltak a Tiszával kapcsolatos, a KGST keretében létrejött ötoldalú együttműködés aktuális kérdéseiről és a Duna menti országok vízügyi együttműködéséről is. A magyar vízügyi küldöttség meglátogatott több román vízgazdálkodási intézetet és létesítményt. így egyebek között a bukaresti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató és Tervező Intézetet és a Vízépítőipari Trösztöt. Megismerkedtek Brassó megye vízgazdálkodásával, megtekintették az ivóvízellátást szolgáló tirlungi tározót és a maneciui tározó építési munkáit. Kovács Antal államtitkárt fogadta Emil Bobu miniszterelnökhelyettes, az RKP KB titkára is. tatóan végezte munkáját — állapította meg beszámolójában dr. Papp Ferenc elnök. Külön, név szerint is megemlítette Szotoryi Pál, Miklós Éva, Zorkóczy Zoltán és Keve Károlyné vezetőségi tag, a bizalmiak közül pedig Farkas Margit, Csorba Lászlóné, Farkas Elemérné, Koiosits Károlyné és Lippay Ferenc áldozatkész munkáját. Dicsérte a jó kapcsolatot az I. kerületi és az OVH—VITUKI alapszervezetek között és megköszönte azt a támogatást, amelyet az OVH állami- és pártszervei adnak az eredményes munkához. Dr. Papp Ferenc beszámolója után megválasztották az új vezetőséget. Az OVH Vöröskeresztes alapszervezetének elnökévé dr. Papp Ferencet, titkárává Szotyori Pált választották. A gazdasági felelős Szombati Mihályné, a számvizsgáló bizottság vezetője Oszolyné Jakab Éva lett. Az eredményesen működő aktivistáknak dr. Papp Ferenc jutalmat adott át. A vezetőségválasztó taggyűlésen jelen levő Várnagy Istvánná, az I. kerületi Vöröskeresztes Szervezet titkára Szotyori Pálnak —■ aki egyébként küldöttként képviseli az OVH Vöröskeresztes alapszervezetét — kimagasló vöröskeresztes tevékenységért díszoklevelet adott át. 6. TRW Gyulai üzemigazgatósága 7. TRW Debreceni üzemigazgatósága 8. Duna menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 9. Tisza—Maros-szögi Vízgazdálkodáis Társulat 10. DRW Vác A legjobbak a következő díjakat kapták: TRW 8000,— Ft, DRW 5000,— Ft, Szentes és Környéke VGT 3000,— Ft. Vöröskeresztes küld öltválasztó taggyűlés Az öntözési verseny értékelése 8
