Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
Műszaki újdonságok Part menti füzesben fennakadt haltetemek Rendkívüli szennyezések Mérőeszköz a felszín alatti rétegek radaros vizsgálatára A VITUKI Vízépítési Intézete az Amerikai Egyesült Államokból 1980-ban egy SIR-rendszerű felszín alatti radarberendezést szerzett be. A készülék a talajba bocsátott rádióhullámok segítségével grafikus információt nyújt a talaj felszín alatti rétegződéséről. A gyári adatok szerint a készülék behatolási mélysége átlagos talajban nem kevesebb, mint 25—30 láb, azaz 7,5—10 méter. A radarberendezés működési elve azon alapszik, hogy a különböző dielektromos állandójú anyagok a rádióhullámokat visszaverik, így a különböző rétegek az elkészített regisztrátumon elkülöníthetők. A meglevő készülék egymástól 60 cm távolságban levő rétegeket képes megkülönböztetni. így alkalmas jégtorlaszok méreteinek megállapítására, árvédelmi töltések, vagy műtárgyak roncsolásmentes felvételére is. A berendezés fő egységei közé tartozik az adó-vevő antennán és a vezérlőegységeken kívül a grafikus és mágnesszalagos rögzítő is. Mérés közben minden egységet egy megfelelő gépjárműre szerelik. A kerekekre szerelt antennát a jármű, vagy kézzel egy kezelő húzza. A rendszer áramellátása akkumulátorok, aggregát, vagy hálózat igénybevételével történhet. A vezérlőegység biztosítja a készülék helyes beállítási lehetőségét és jó működését. A grafikus rögzítőn közvetlenül képet rajzolhatunk az előre beállított mélységhatárig terjedő rétegződésről. A grafikus rögzítő különleges széntartalmú papíron elektromos szikra égetéssel állítja elő a képet úgy, hogy az erős visszavert jeleket, feketén, a gyengéket fehéren jelzi ki. A közbenső jelek a szürke tartományba esnek. A szelvény-profil úgy alakul ki, hogy a grafikus rögzítő írótűje alatt a regisztráló szalag mozog és az egymást gyorsan követő impulzusok folytonos vonal formájában jelennek meg és a sok egymáshoz közellevő vonal összefüggő képet alkot. A berendezés 16 féle szürke színárnyalatot képes szolgáltatni. Magnetofon biztosítja a nagy sebességű adatrögzítést, vagyis a gyors haladást a felvételnél (ez max. 6 km/óra), továbbá a felvételek különböző részeinek kinagyítását. Ha egy szakaszt nagyon részletesen kell felvenni pl. csőkeresés, az antennát nagyon lassan, kézzel kell vontatni a hely felett. A távvezérlő egységgel mintegy 3 méter távolságból kézzel vezérelhető az elektronika. A különböző tereptárgyak (szelvénykönyvek) megjelölhetők a regisztrátumon. Üj mérőeszközünk igen hasznosnak bizonyult például a tiszai jégtorilaszok felvételére, árvédelmi töltések átázásának felderítésére, altalaj-rétegződés feltárására, a Tassi-zsilip felújítási és karbantartási munkálatainak felméréséhez. Kránicz László Az utóbbi években az észak-magyarországi vízfolyások rendkívüli szennyezése ugrásszerűen megnövekedett. Az elmúlt évben szeptember 22 és október 6 között például két hét alatt a Bodrogot, a Sajót és a Taktát is rendkívüli szennyezés érte. A Bodrogon és a Sajón külföldi területről érkezett szerves eredetű, oldott oxigénhiányban mutatkozó rendkívüli szennyezés. A szennyezések miatt mindkét folyón minimálisra csökkent a víz oxigéntelítettsége, ami a Bodrogon nagyarányú halbódulást okozott. A Sajón csak a határszelvényben volt kisebb halbódulás, ugyanakkor külföldi területről szórványosan haltetemek kerültek át a folyó hazai szakaszára. A Takta rendkívüli szennyezését a Szerencsi Cukorgyár magas hőmérsékletű hűtővize okozta. A szennyezés hatására az oldott oxigéntartalom a Takta teljes szakaszán nullára csökkent. Az élővilág pusztulását valamelyest sikerült mérsékelni a Taktaközi öntözőcsatornából átemelt több mint 500 000 m3 hígítóvízzel. 1981-ben a Takta szennyeződése volt a huszonkettedik, amelyet az ÉVIZIG figyelőszolgálata észlelt. A 22 szennyezést négyszer olaj, ötször ipari eredetű szerves anyag, egy-egy alkalommal pedig sav, hő, ipari zagy, formaldehid illetve más egyéb anyag okozta. A múlt évi rendkívüli szennyezések közül meg kell említeni még a Sajócsatorna kénsavszennyezését és a Hernád szennyvízszennyezését. A Sajó-csatorna szennyeződését a TVK Olefin Gyáregységéből kijutott 20 m3 tömény ipari kénsav okozta. A Hernád-ősmeder mintegy 3 km-es torkolati szakaszán sörgyári eredetű szennyvízszennyeződés a halállomány csaknem teljes kipusztulását okozta. (SF.) SOROKBAN Árvízvédelem A múlt évben elkészült és jóváhagyták Észak-Magyarország árvízvédelmi távlati fejlesztési tervét. A terv 5 éves ütemezésben tartalmazza a védművek fejlesztését és felújítását. • Vízműbővítés A ricsei kis-regionális vízmű kapacitásának bővítésével Korcsa, Karos, Pácin községeket is bekapcsolják a vízellátási rendszerbe. A társulati úton épülő vízmű 12 községet lát el jó minőségű ivóvízzel. Folyószabályozás Múlt tavasz óta új mederben folyik a Tisza a taktabáji kanyarulat átmetszésével szabályozott szakaszon. Az átvágással a folyó hossza mintegy 2 km-rel lett rövidebb. Ugyanakkor lényegesen javultak a szakasz hajózási viszonyai, kedvezőbbé vált a jég és az árvizek levonulása. Az új mederszakasz partbiztosítási munkái várhatóan idén befejeződnek. Vizmű Csengerújfaluban Vízműhálózatot építenek 5,5 millió forintért Csengerújfaluban. Sokat segít abban a helyi Béke Termelőszövetkezet: mélyfúrási tótját, glóbuszát és egymillió forintot adott a községi vízmű céljaira. A rendszer még ebben az évben elkészül. Az átlagostól nagyobb keresztmetszetű csövek kerülnek a földbe, mivel a csengerújfalui hálózatról táplálkozik majd az urai ivóvízrendszer is. 24
