Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
REGIONÁLIS VÍZMŰ Mihálygergei Víztisztítómű gyarországot — mint határfolyó — érinti. A vízgyűjtő területét (5,145 km2) túlnyomó többségben a vizeket át nem eresztő kőzetek (andezit, agyag, stb.) alkotják, vize mégis kevés, csapadékban szegény. Ráadásul területének csak egyharmada esik Magyarországra. Mintegy 20 éves vizsgálati adatsor alapján, a KGST vízminőségi normák szerint az Ipoly nyersvize 1951—1976 között romlott, illetve ma is romlik. Kis vízhozama miatt igen érzékenyen reagál a természetes és mesterséges szenynyeződésekre, s minősége egyik óráról a másikra is változhat. A vízgyűjtő területén értékes mezőgazdasági területek húzódnak, nagyüzemi mezőgazdasági műveléssel, sertés, illetve szarvasmarhatelepekkel. Losoncon textilgyár működik, mely időnként textilszínezéket bocsát az Ipolyba. A leggyakrabban a mezőgazdasági művelés során műtrágyázással az Ipolyba jutó nitrogén és foszfor ásványi sók okoznak romlást. Ha ez a szennyeződés kis hozammal párosul, a fitoplanktonalgák elszaporodása a jellemző. Pusztulásuk után — különösen klórozás hatására — olyan káros anyagok szabadulnak fel, melyek íz- és szagrontóak. Az ammónia-szennyeződés néhány tized mg/l-től 10 mg/l értékben is előfordul, ami lökésszerű szennyező forrásokra utal. A mennyiségi és minőségi változások hatásának hangsúlyozásaként vált szükségessé a Komra-völgyi (meilékvölgyi) tározó építése és üzemeltetése. A tározó töltésére azokban az időszakokban kerülhet sor, amikor az Ipoly nyersvíz-minősége a legalkalmasabb és a legkedvezőbb hatású. Az ÉNRV II. ütem beruházási programjában az Ipoly felső szakaszán (Ipolytarnóc) olyan monitorállomás épült, amelynél a levonuló szennyeződéseket a vízkivételi mű előtt már jelzi és intézkedik annak leállításáról. E monitorállomás mérései a Mihálygergei víztisztító műbe is bejutnak és kézi beavatkozás mellett lehetőség van a vízkivételi műtárgy üzemének leállítására. Automatikus mintavevő berendezés jelenleg is működik a litkei vízkivételi műben, melynek adatai a víztisztító műbe, az ún. Il-es telepre folyamatos információkat juttatnak. A komravölgyi tározó vízminősége gyakorlatilag az Ipoly folyó legkedvezőbb vízminőségével azonos, mivel a vízkivétel jelentős része a nagy vizek alkalmával történik és zárt rendszeren jut a tározóba. A tározó egyben biztosítja a nyersvízminőség javulását. Tekintettel arra, hogy ilyen tározói tapasztalatokkal Magyarországon nem rendelkezünk, ezért külön figyelmet fordítottunk a tározó feltöltése után a nyersvíznek kémiai és biológiai vizsgálataira, illetve a bekövetkezett változások regisztrálására. 1978 óta rendelkezünk megfelelő vizsgálati adatsorral a teljes feltöltés birtokában és megállapítható, hogy a tározó víztömege önálló életű, önszabályozó tározóvá alakult. Ebben nagy szerepe volt azoknak az egyedi hínárfajoknak, melyeknek jelenléte valószínűleg a tározó építés előtti helyeiről származik. Ezek a fajok viszont 1979-ben nagyrészt eltűntek. A komravölgyi tározóból az előtározott víz 600-as c. gravitációs vezetéken jut el a víztisztító műbe. A nyersvíz szűrésére 3 db VZD 400-as típusú zárt nyomás alatti dobszűrő álll rendelkezésre mely után a szűrt víz a Cyklofok rendszerű derítőkre kerül. Lehetőség van arra, hogy a dobszűrők megkerülésével a nyersvíz minőségének ismeretében a tározó vize közvetlen a derítőkre jusson. A tározó alacsony vízállása esetén a dobszűrőkről 2 db DST 450 típusú szivattyúval a szűrt víz a derítőre emelhető. Megvalósult egy vegyszergépház, amelynek pincerészében található a különböző vegyszerek tárolását szolgáló raktárrész és a vegyszeradagoló szivattyúk, míg a földszinti részében különböző elhelyezésben a víztechnológiához szükséges vegyszerbekeverő tartályok vannak. A vegyszerbekeverő labirintból kerülnek a különböző vegyszerek vezetékeken a derítőbe. A derített és vegyszeresen kezelt víz a zárt kétrétegű gyorsszűrőkön megy keresztül, melyből 12 db áll rendelkezésre. A szűrők felső részében a vas, míg alsó részében a mangántalanításra kerül sor. A szűrt vizet fertőtlenítés és szagtalanítás érdekében ózon bekeverésével kezeljük, kísérletek alapján. Az ózonnal kezelt vizet 2X500 m3-es tisztavíztározókba vezetjük, melyről ráfolyással a nagynyomású szivattyúgépházban elhelyezett 3 db hálózati szivattyú biztosítja Salgótarján felé a tisztavízszállítást. A technológiában klórozásra is sor kerül, egyrészt a vegyszerbekeverő labirint előtt kap a nyersvíz előklórt és a tisztavízmedencék előtt egy utóklórt. A ll-es telepen korszerű laboratórium áll rendelkezésre, mind a nyersvíz, mind a tiszta víz minőségének vizsgálata, elemzése céljából. A lll-as karancsaljai átemelőtelep maximálisan 10 200 m3/d vízmennyiséget tud átemelni Salgótarján irányába, három szivattyúegységgel. A IV-es telepen, Salgótarjánban, lényegében ЗХЮ00 m3 térfogatú tisztavíztározó áll rendelkezésre, mely 8 órai fogyasztás mennyiségének felel meg. Salgótarján városban az üzemelés biztosítására, valamint a salgótarjáni üzemigazgatóság feltétéleinek megteremtésére megépült egy üzemviteli épület, ahol öltözők, fürdők, laboratóriumok mellett a karbantartási munkákat kiszolgáló helyek és raktározási lehetőségek is létesültek. A beruházás nagyságrendje eléri a 678 767 000 Ft-ot. A teljes kapacitásra vetített fajlagos beruházási hányad így 56 564 Ft Tm3/d nagyságrendnek felel meg. A magas áillóeszközértéket villamosenergia-felhasználást és vegyszerfelhasználást igénylő vízmű üzemeltetési költségei a vállalati átlagos mértéket jelentősen meghaladják. A beruházás egyes műtárgyainak kapacitása a napi 20 em3. A vízbázis megteremtése mellett a szállítókapacitásban jelentkező szűk keresztmetszetek növelésével is foglalkozunk. Erre azért is szükség van, mert a Salgótarján részére további vízigények kielégítését szolgáló közép-nógrádi beruházás befejezése csak a VII. ötéves terv idejére várható. Addig a növekvő vízigényeket az ÉNRV-rendszer intenzifikálásával kívánjuk kielégíteni. Ellenkező esetben több éven keresztül vízhiánnyal kellene számolni. A beruházás végső soron elérte célját. Eredményesen valósult meg melyhez jelentős mértékben hozzájárult a beruházó, tervezők, kivitelezők és az üzemeltető szoros együttműködése. Konkrét eredményeket hozott a feladatok gyakorlati végrehajtásában a KISZ- védnökség. Az ütemezett programok időben megvalósultak. Lendvai Sándor 5
