Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 2. szám

— Milyen vízügyi tudományos intéze­tek működnek Litvániában, s honnan kapja az ágazat az utánpótlást? — A köztársaságban működik a Lit­ván Meliorációs Tudományos Kutató In­tézet. Az intézetben 100—120 tudomá­nyos munkatárs dolgozik. A Kaunasban működő köztársasági Mezőgazdasági Akadémia egyik tudományos szektora kifejezetten hidromeliorációval foglalko­zik. Erre a szakra évente 125 embert vesznek fel. A mezőgazdasági techniku­mokban évente 200—225 meliorációval foglalkozó diák végez. A szakmunkás­­képző intézetekből is több száz fiatal ke­rül az ágazatba. Számosán közülük gép­kezelők, géphez értő szakemberek. Egyébként ágazatunkban 3600 a közép és felsőfokú végzettségű dolgozók szá­ma. A közvetlen termelésirányítók, a munkavezetők valamennyien mérnökök. — A vízi környezet védelme bizonyára önöknél is központi kérdés. Milyen tár­sadalmi mozgalmak segítik az eredmé­nyes megvalósítást? — Igen. A vízvédelem nálunk is ki­emelt feladat. A vízkészletek védelmében fontos szerep jut a tisztítóberendezések­nek. Mint tudjuk, igen költséges, 20— 30 millió rubeles beruházást igényel egy közepes szennyvíztisztító mű megépítése. Ezért mi komplex megoldásokra törek­szünk, ami azt jelenti, hogy egy-egy nagy ipari szennyvíztisztítóval megoldjuk a körzetben levő lakossági szennyvizek tisztítását is. Vilniusban, Kaunasban és a járási városokban megoldott a szenny­víztisztítás. Épüljön bármilyen üzem, tej­­feldolgozó, kenyérgyár, vagy mezőgaz­dasági takarmánybázis, a vízvédelmet szem előtt kell tartania. A Minisztertanács mellett 1957-ben alakult meg a Természetvédelmi Bizott­ság, amely első számú letéteményese a vízi környezet védelmének is. Ezenkívül társadalmi erőkkel dolgozik a Természet­­védelmi Társaság, amelynek 230 ezer tagja van. Külön ifjúsági szervezete 90 ezer fiatalt tömörít. A 17 szekció között vízvédelmi is működik. Nagyon jó mun­kát végeznek ezek a társadalmi erők, hatékonyak és számítunk a segítségük­re. Vilniusban például a városi tanács első elnökhelyettese a bizottság elnöke. — Melyek az ágazat előtt álló legfon­tosabb feladatok, tennivalók? — A jelenlegi ötéves terv során egy­­milliárd rubelt költünk beruházásokra. Ebben a vízvédelemre szánt összeg nincs benne, mert külön szerepel. Minden mi­nisztérium rendelkezik ugyanis árvízvé­delmi alappal. A Balti-tenger medencé­jéhez tartozó vizek védelméről 1976-ban kormányhatározat született. E terv sze­rint 1985-re megszüntetjük a vízgyűjtőt érő összes szennyezés növekedését. Tisz­títóban szennyvíz nem juthat a folyók­ba, tavakba. A Balti-tengerbe ömlő 26 km3-nyi felszíni lefolyást tározókkal ma­ximálisan szabályozni kívánjuk. Mind­emellett figyelembe kell vennünk, hogy ésszerűen gazdálkodjunk a földterüle­tekkel, mert csak így biztosíthatjuk a népgazdaság harmonikus fejlődését, a kedvező életkörülményeket köztársasá­gunk lakosainak — fejezte be a beszél­getést Sabaliauskas Julios, a Litván SZSZK meliorációs és vízgazdálkodási miniszterhelyettese. Szvetnik Antal Szokács László------- - ■ -------­Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Budapesten, az OVH-ban februárban magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalá­sokra került sor, amelyen a magyar kül­döttség vezetője Gerencsér Árpád, az OVH főosztályvezető-helyettese, a cseh­szlovák küldöttségé Gustav Zatkalik a Szlovák SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma fejlesztési főosztályának igazgatója volt. A tárgyalásokon az idei vízügyi műszaki-tudományos együttmű­ködés munkatervét tárgyalták meg, mely­nek legfontosabb pontja a vízkészletgaz­dálkodás és a vízminőségvédelem fej­lesztése volt. Kiemelt jelentőséget tulaj­donítottak a két ország vízügyi szakem­berei a szennyvíztisztításnak és az ivó­­vízkezelésnek. Szennyvíztisztításban, szennyvíziszapkezelésben és a különbö­ző automatizálási kérdésekben a két or­szág közötti külkereskedelmi szerződé­sek alapján tervezik a további együttmű­ködést. A vízügyben folyó műszaki terve­zésben a tipizálásban és a szabványosí­tásban is szoros együttműködést valósí­tanak meg a magyar és csehszlovák víz­ügyi szervek. Víztározók ékesítik a litván tájakat 2 A lecsapolt területek kiválóan alkalmasak legeltetésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom