Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 7. szám
Négy évtized a köz javáért A Parlament impozáns kupolacsarnokában ünnepélyes volt a pillanat, amikor dr. Illés Györgyöt szólították. Az OVH elnökhelyettesével Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese szorított kezet és adta át a Szocialista Magyarországért Érdemrendet abból az alkalomból, hogy a 63 éves mérnök, a kitűnő vízügyi szakember nyugállományba vonult. Az Elnöki Tanács e magas kitüntetéssel egy négy évtizedes, a vízügyi szolgálatban eltöltött eredményes szakmai munkát ismert el, egy olyan ember tevékenységét, aki mindig az emberek életkörülményeinek javításáért, a társadalom, az ország felemelkedésén fáradozott. A kitüntetéshez sokan gratuláltak, osztoztak a népszerű vízügyi vezető örömében. A pályatársak felidézték a 40 éves vízügyi szolgálat legfontosabb állomásait. Ezt tesszük most mi is, hiszen dr. Illés György nehéz és igen felelősségteljes szakterületen dolgozott, közvetlen irányítása alá tartozott a vízellátás és csatornázás. De kezdjük a gazdag életpálya legelején, 1943-ban, amikor megszerezte a mérnöki oklevelet a Műegyetemen. Ezt követően Siófokon a Balatoni Kikötőfelügyelőségen teljesített szolgálatot. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatalba 1948-ban került, majd különböző beosztások után 1953-tól az Országos Vízügyi Főigazgatóságon dolgozott, illetve az OVH-ban, ahol 1959- ben lett főosztályvezető, 1970-től főigazgató, 1972-től elnökhelyettes. Nyugodtan elmondhatjuk, dr. Illés Györgynek elévülhetetlen érdeme van a települések vízgazdálkodásának, az egységes magyar vízgazdálkodás kialakításában és fejlesztésében. Bölcs előrelátásának, kitűnő szervezőkészségének, magas szintű szakmai hozzáértésének és fáradhatatlan munkájának eredménye, hogy az elmúlt 30 esztendőben tervszerűen és dinamikusan fejlődött hazánkban a vízellátás és csatornázás. Sikerült viszonylag rövid idő alatt több mint fél évszázados elmaradásunkat behozni, s ma már az egészséges ivóvíz áldásából országunk lakosságának csaknem 80 százaléka, 8,6 millió ember részesül. Igen, ma már vízügyi történelem, hogy dr. Illés György a hazai ivóvízellátásnak minden korábbit meghaladó lendületesen fejlődő szakaszában irányította a szakágazat munkáját. A napi feladatok mellett kezdettől fogva nagy gondot fordított a szakmai közvélemény tájékoztatására. Két munkát említenénk — mindkettőt 1954-ből, amelyeket a szaksajtó megőrzött. Az egyik az ivóvízankéton elmondott „Hazai vízellátásunk fejlődése és fejlesztésének főbb irányelvei" című előadása, a másik a Vízügyi Közleményekben megjelent ,,A magyarországi vízellátás 75 éve” című tudományos dolgozata. Mindkettő igazolja, hogy a regionális ivóvízművek koncepcióját dr. Illés György vezette be a magyar vízgazdálkodásba. Ezt követően tette közzé „A borsodi vízellátási rendszer" című tanulmányát, amelyben kimutatta, hogy a nagyütemű gazdasági fejlődés miatt a borsodi iparvidéken központi kérdés a vízellátás megoldása. Bizonyította, hogy a térség ipari üzemeinek és bányatelepüléseinek ivóvíz- és iparivíz-ellátását csak egy regionális vízmű és felszíni tározók építésével lehet megoldani. A borsodi regionális rendszer építése az 50-es évek közepétől meg is kezdődött, a dг.11lés György által felvázolt megoldással. A következő években nyilvánvalóvá vált, hogy egyre újabb térségekben lesz szükség regionális vízművek építésére. Ezért dolgozta ki ekkor az OVH szakembere e rendszerek országos koncepcióját, amely szerint az egyes regionális vízművek fokozatosan integrálódnak nagyobb rendszerekké, majd ezeket öszekapcsolva kialakul az országos vízelosztó hálózat. E koncepicót ismertette 1963-ban a települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás kérdésével foglalkozó kongresszuson. Nagy lendületet vett országszerte a munka, s mint a villamos vezetékek az országot, vagy az erek az emberi testet, úgy hálózzák majd be a regionális rendszerek is hazánkat. Fáradhatatlan munkása, ha úgy tetszik propagátora volt a környezetvédelemnek, a vízi környezet védelmének is. Mindaz, amit ma a vízi környezet védelméért teszünk, az ő irányítása alatt valósult meg. A vízügyi szervezet már 1961-ben hozzákezdett a vízvédelem feltételeinek megteremtéséhez. Ebben az évben látott napvilágot az első szennyvízbírság-rendelet, s ezeket a vízvédelmi elveket erősítette meg aztán a vízügyről szóló 1964. évi IV-es törvény. Létrejött és kiépült a vízminőségvizsgáló vízügyi laboratóriumok hálózata, megteremtődött a vízi környezetvédelem szervezeti feltétele. Nem kis része van dr. Illés Györgynek abban, hogy ma már egyre nagyobb figyelem és társadalmi érdeklődés kiséri a környezetvédelem ügyét. A közért dolgozni, tenni az emberekért, az ország javára; így jellemezhetnénk dr. Illés György közéleti tevékenységét, hiszen 4 évtizedes pályafutása alatt gazdag és eredményes társadalmi munkát mondhat magáénak. Fáradhatatlanul dolgozik ma is a MTESZ elnökségének tagjaként és elnöke a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Egy alkotó életpálya valamennyi állomását szinte lehetetlen felsorolni. Dr. Illés György neve összekapcsolódott a magyar vízügyi szolgálat nemzetközi elismertetésével is. Nemcsak úgy, hogy több albizottságban, bizottságban dolgozott— több mint 20 éven át elnöke az igen eredményesen dolgozó magyar— osztrák határvízi bizottságnak — hanem úgy is, mint a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) magyar nemzeti bizottságának elnöke. A szövetséggel, amelynek hazánk 1970 óta tagja — dr. Illés György két évtizeden át tartja a kapcsolatot, s gondoskodik a nemzetközi tapasztalatok, szakmai eredmények hazai hasznosításáról, ugyanakkor a szövetség tudományos munkájának keretében a magyar vízügyi eredmények nemzetközi elismertetéséről is. Szóljunk a „homo ludens"-ről, a játékos emberről is, mert dr. Illés György munkássága mellett nem mehetünk el a sport említése nélkül. A sport iránti szeretete hozza össze azokkal a lelkes sportbarátokkal, akik az OVH megalakulásakor megteremtik a vízügyi sportélet alapjait, s 1958-ban megalakítják a Vízügyi Sport Clubot, amelynek elnökévé dr. Il|és Györgyöt választják. Nagy elfoglaltsága mellett mindig szakított időt arra, hogy az egyesületi élettel is foglalkozzon, s mint asztaliteniszező öregbítse a VSC sikereit. Tevékenységét számos alkalommal elismerték, több kitüntetés tulajdonosa. A legmagasabbat, amit a közelmúltban vett át az az alkotó ember kapta, aki mindig a köz javáért dolgozott. Mindenkivel szót tudott érteni, mindig megtalálta a megfelelő hangot, s talán ezért szeretik, tisztelik nagyon sokan a vízügyi ágazaton kívül is. Határozottság, kiterjedt kapcsolatrendszer jellemezte őt, a mindig jó kedélyű, higgadt, tekintéllyel rendelkező vezetőt, aki magas színvonalon irányította a hozzá tartozó főosztályok munkáját. Szobája az OVH 4. emeletén mindig nyitva állt, s olt bárki szívesen látott vendég volt. Dr. Illés György türelemmel meghallgatott mindenkit, bármilyen témáról is volt szó. Sokan keresték fel. Sokszor hangoztatta, s vallotta: a jó példákat kell előtérbe állítani, mert sok mindennel dicsekedhet ez a kis ország, amely az élet számos területén nagyot lépett előre. A vízügyesek nagy családja köszönti az ünnepeltet, dr. Illés Györgyöt, aki továbbra is számos szállal kötődik az ágazathoz, ahol mindig szeretettel várják és fogadják. (SZ. L.) 19