Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
mok számítógépes feldolgozása (évente 4—7 ezer darab regisztrátum). A feldolgozás eredményeként az éves állomás adatsorok mágnesszalagra kerülnek, ezek táblázó géppapíron (leporellón) és lyukszalagon megjeleníthetők a feldolgozás évében (vízállás- és vízhozam-adatsorok). Később havi bontásban csak a vízállásadatokat tudjuk szolgáltatni a felhasználóknak lyukszalagon és leporellón. Jelenlegi gyakorlatunkban a vízfolyásokra és a tavakra vonatkozó adatokat tároljuk ilyen adathordozókon. A Központi Vízrajzi Adattár egyik hagyományos szolgáltatása az észlelési bizonylatok másolása, de az évente kiadott Vízrajzi Évkönyv fejezeteinek nagyobb része is számítógép segítségével készül. így lehetővé válik, hogy az évkönyvek tartalma gépi adathordozón is megjelenjék. Ezek az adatok a gép által felhasználható formában már az évkönyv megjelenése előtt, de később is, pl. leporellón vagy lyukszalagon közzétehetők. Ilyen adatfajták: vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, hordalék, jég, talajvíz, párolgás. Az Országos Vízjelző Szolgálat feladatai közé tartozik az ár- és belvízvédekezés, a hajózás és a vízépítés, valamint az operatív vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges napi hidrológiai és hidrometeorológiai adatok begyűjtése, feldolgozása, valamint a vízállás-előrejelzések elkészítése és az eredmények napi gyakoriságú közreadása. A SYNOP programcsomag a Duna és a Tisza vízrendszere területén (beleértve a szomszédos országokat is) működő mintegy 400 állomás csapadék és léghőmérséklet —• telexen érkező — adatainak feldolgozását végzi. Új információként előállítjuk a naponkénti és 10 naponkénti csapadék és léghőmérséklet területi átlagait és a területi csapadékösszegeket, valamint meghatározzuk a napi középhőmérsékleteket. Ezeket az adatokat archiváljuk és leporellón, mágnesszalagon vagy 8 csatornás lyukszalagon később is hozzáférhetők, közreadhatok. A hó (SNOW) programcsomag az előbb említett területről mintegy 550 állomás hóadatait dolgozza fel, meghatározva a hóban tárolt vízkészletet vízgyűjtőként! bontásban, a Duna-medence teljes területére, 7 naponkénti gyakorisággal. A közreadás leporellón lehetséges. A jégadatokat feldolgozó programcsomag (ICE) Magyarország jelentősebb vízfolyásairól, illetve vízfolyásszakaszokról (összesen 2800 folyamkilométer hosszúságban) jégjelenség, jégvastagság, jégen fekvő hótakaróadatokat kezel napi bontásban. Továbbadásuk leporellón és grafikon formájában, 8 csatornás lyukszalagon és mágnesszalagon lehetséges. Az előrejelző programok az előbb említett adatokat használják fel. A Dunára és a Tiszára készített rövid- és középtávú jégelőrejelzés eredményei leporellón vagy telex-lyukszalagon jelennek meg, és telexen kerülnek továbbításra az OVH, ABKSZ, VÍZIG, a ha-DR. FEKETE ISTVÚN (1919-1981) 1981. november 23-án megdöbbentő hírt kaptunk — barátunk, munkatársunk, a mindenki által tisztelt, szeretett Pista bácsi — Dr. Fekete István a mezőgazdasági tudományok doktora — elhunyt. Az utóbbi másfél évben aggódtunk egészségi állapotáért, és őszintén vele együtt bíztunk felgyógyulásában. Sajnos, nem így történt. Életútja Dunapatajról indult, ahol 1919. április 7-én született. 1938—1951 között tanító, illetve gazdasági tanító. Az Agrártudományi Egyetemet 1951-ben végezte. Egyetemi tanulmányai befejezésétől haláláig a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás egyik megalapítója, szervezője, irányítója. Mindig ott dolgozott, ahol legtöbbet tudta tenni a mezőgazdaságért. 1951—59 között főagronómusa, majd főmérnöke volt a Duna—Tiszaközi öntöző Vállalatnak, és 1960-tól, amikor a magyar öntözéses gazdálkodás az elmúlt időszak legnagyobb területi és műszaki fejlődésen megy át, Őt kérik fel a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága Vízépítési Tervező Csoportjának vezetésére. Hat év alatt a megye állami gazdaságaiban több ezer hektár új öntözési létesítmény épül. Az ebben az időszakban dinamikusan terjedő csőkutas öntözés egyik fő szervezője. Tevékenysége, szakmai tudása, tudományos megalapozottsága már ekkor országosan elismert. 1966-tól a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei építésével közel egyidőben létrehozott Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodához kerül, ahol osztályvezető, majd az intézmény igazgatóhelyettese. Szakmai irányítása alatt az Iroda tevékenysége országosan és nemzetközileg is elismertté válik. 1969-től a FAO/UNDP „öntözés a Tisza folyó völgyében" tárgyú program igazgatója. A FAO-n belül szervező egyéniségével tekintélyt szerez a magyar mezőgazdaságnak, ezen belül az öntözéses gazdálkodásnak. A Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodánál eltöltött évei voltak a legkedvesebbek számára. A több mint 10 éves itteni munkássága alatt a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ezen belül az öntözéses gazdálkodás olyan komplex mezőgazdasági és műszaki rendszerét alakítja ki és tökéletesíti, ami ma és még nagyon hosszú ideig az állami és üzemi fejlesztés és gazdálkodás alapját alkotja. Szeretettel, nagy pedagógiai hozzáértéssel, emberséggel nevelte fiatal munkatársait. Világos, meg nem alkuvó elvi és gyakorlati magatartást alakított ki magának, és erre nevelte munkatársait. 1977-től nyugdíjba vonulásáig a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézetének igazgatóhelyettese. Szakmai munkásságának másik — nem kisebb — oldala tudományos tevékenysége volt. 1964-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, 1972-ben „A mezőgazdaság és öntözésfejlesztés összefüggései" c. disszertáció megvédésével a mezőgazdasági tudományok doktora lett. 1950 óta több mint 200 tanulmánya, szakcikke, s közte hét tankönyve és hét kézikönyve jelent meg. 1969-től a Kertészeti Egyetemen a „Vízgazdálkodás” c. tantárgy előadója, 1971-től címzetes egyetemi tanár. Közel húsz évet dolgozott az MTA Agrártudományok osztálya mellett működő bizottságokban. 1971-ben munkásságáért az MTA Elnöksége az Akadémiai Díj I. fokozatával tüntette ki. Munkásságát Kormányunk két alkalommal — 1969 és 1981-ben — a Munka Érdemrend Arany fokozatával is elismerte. 1973-ban az Ifjúság nevelésében végzett munkájáért a KISZ KB „Ifjúságért Érdemérem"-mel tüntette ki. Aki csak ismerte, tisztelte, becsülte, akinek az a szerencse jutott, hogy közvetlenül, vagy közvetve is dolgozhatott vele az szerette és a magyar mezőgazdasági vízgazdálkodás legnagyobbjai között említi. Megfontolt, fáradhatatlan embert veszítettünk el. Munkáiban ránk hagyott gondolatait, útmutatásait, munkásságát az öntözéses gazdálkodás terén dolgozóknak kell megvalósítani, továbbfolytatni, ez az amivel szellemi örökségének tettekkel igazolt méltó őrzői lehetünk. józás, a folyamszabályozás, a gazdálkodó szervek részére. A VITUKI Számítóközpontjában a legnagyobb tömegű közreadható adatcsomag a közel 100 vízmérceállomás adataiból származtatott nagyrészt 1901 — 1970-ig terjedő vízállások idősorai. Az ezekre vonatkozó adatokat, valamint a belőlük származtatott fontosabb paramétereket a felhasználó kívánsága (telefon, telex vagy llevél) szerint leporellón, vagy 5 csatornás lyukszalagon, tehát telexen szolgáltatjuk. Déri József—Drjenovszky Béla 20
