Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
Vízgazdálkodás szovjet segítséggel — Saját szemmel láttam, — mondta Borisz Karuk —, hogy a szél milyen konok kitartással űzi a homokot a virágzó völgyekben elterülő gyümölcsöskertekre, citrusültetvényekre és búzaföldekre. A sivatag hosszú évszázadokon keresztül lassan, de kitartóan nyomult észak felé, rátámadva Algéria, Tunézia, Marokkó, Líbia termékeny földjeire. Ahol ma a sivatagok élettelen homokhullámai terülnek el, valaha gyümölcsöskertek, gabonaföldek virultak. Pedig a sivatag előrenyomulását meg lehet akadályozni. Ezzel a problémával ma sok afrikai ország foglalkozik. Többeknek közülük szovjet szakemberek nyújtanak segítséget, például az ukrán Állami Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatóintézet. Borisz Karuk már hosszú évek óta vezeti ezt az intézetet. Ukrajnában nincsenek homoksivatagok, ám a köztársaságok között az utolsó helyek egyikét foglalja el a vízerőforrásokkal való ellátottság tekintetében. Csupán az utóbbi tíz évben az intézet tervei alapján 800 ezer hektárnyi területen építettek öntözőrendszereket. Húsz évvel ezelőtt Borisz Karuk egy szakembercsoportot vezetett, amelynek tagjai Tunéziában végeztek vízerőmű építésével kapcsolatos munkákat. Ma Karuk kollégái Algériában és Tunéziában dolgoznak. Algéria kérésére az intézet szakemberei 23 öntözőrendszert és völgyzáró gátat terveztek. Eddig már hét gát és víztároló felépült, amelyek Nagy-Kalíbia megyében 2500 hektár föld öntözéséhez szolgáltatnak vizet. Ezek a létesítmények többször kiállták a tavaszi áradások próbáját. Tunéziában több hidrotechnikai létesítmény építésében vesznek részt, a többi között a Djumin folyón épülő gátéban. A gát magassága 65 méter, s a tavaszi áradások idején egymillió köbméter víz összegyűjtését teszi lehetővé. Befejezéséhez közeledik annak a tervnak a műszaki-gazdasági megalapozása is, amely az északi folyók vizének egy részét csatornákon az ország déli részébe irányítja. Ez a vízvezeték az ország déli részének gazdasági fejlődése szempontjából ösztönzőnek Ígérkezik. Különösen fontos ott a segítség, ahol erősen érezhető a helybeli szakemberhiány. S a fejlődő országok ugyancsak egyre gyakrabban választják társul a Szovjetuniót a hidroenergetikában. A fejlődő országoknak nyújtott szovjet segítség eredménye 14 vízerőmű 4340 ezer kilowatt összkapacitással. Ezek közül a kisebbek is, például a marokkói, az iráni, a nepáli, a tuniszi több százezer kilowatt kapacitásúak. Az asszuáni komplexum, amelynek építését még Nasszer elnök idején kezdték meg — a világ egyik legnagyobb vízerőműve — szovjet segítséggel épült. Több rendeltetésű az Eufráteszen létesült Tabki hidroenergetikai komplexum is Szíriában. Nyolc, egyenként 100 ezer kW kapacitású egység működik, amely 1980-ban 2518 millió kW-óra olcsó energiát adott. Szíria össz-villamosenergia A Szovjetunió segítséget nyújt az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országok mintegy 900 ipari és egyéb létesítményének (többek között 35 vas- és színesfém kohászati üzem, 50 gépgyártó és fémmegmunkáló üzem stb.) megépítéséhez. Képünkön a Szovjetunió segítségével Szíriában az Eufrátesz folyón nagy kapacitású vizierő és vizkészlethasznosítási rendszer épül Ivadéknevelő medencék az iráni Rest városában üzemelő halgazdaságban termelésének 68 százaléka jelenleg a hidroenergetikából származik. Az iraki Dokan-gáton épült erőműben öt szovjet gyártmányú gépegység működik, egyenként 400 ezer kW kapacitással. Még nagyobb erőmű készül Hadit körzetében. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújtott India egyik legnagyobb vízerőművének, a bhakri erőműnek a beindításához. Ugyancsak részt vett a Szovjetunió az indiai energetikai gépgyártás megteremtésében. Afganisztánban szovjet támogatással 3 vízierőművet építettek, 1980-ban ezek adták az ország villamosenergiatermelésének mintegy 35 százalékát. A legnagyobb afgán vízerőmű a Naglui, ez látja el Kabult és környékét energiával. Élénk érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunióval való együttműködés iránt a hidroenergetika terén a latin-amerikai országok is. Peruban épül fel az Olmos hidroenergetikai komplexum két vízerőművel, 600 ezer kW kapacitással. Argentínában a szovjet vállalatok részt vesznek a Salto Granade-i vízerőmű kivitelezésében és a 3 millió kW kapacitású Parana Medio hidroenergetikai komplexum terveinek kidolgozásában. (APN) 4
