Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
halastavi hasznosítása rész A balatonaligai öntözőfürt gépterme csökkent, 1980-ban az összes öntözött területnek már csak 11,7%-át jelentette. Magyarország csaknem egész területén találkozhatunk öntözéssel, mégis az öntözés súlypontja a Tisza völgyében, az Alföld vidékén van. A rizstermesztés viszont teljes mértékben az Alföldre koncentrálódik: Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és kis részben Szabolcs megyék mezőgazdasági üzemeiben. A rizsterületek az Alföld legmélyebben fekvő, valamikor vízjárta, kötött, nemegyszer szikes talajú részén találhatók, domborzatilag sík területek. A rizstermesztés céljára sok esetben ősgyepet vettek igénybe, ami magában is mutatja, hogy ezeken a talajokon a szántóföldi termelés nehézségekbe ütközik. Nálunk a risztermesztés ezen időszak végén kisüzemi módszerekkel, de már a szocialista nagyüzemek keretei között folyt. A termesztés főleg monokultúrában történt, amelynek eredménye a területek elgyomosodása, elmocsarasodása és a termésátlagok csökkenése volt. Ennek következtében 1955- től évről évre csökkent a vetésterület, egészen 1965-ig, amikor a rizs vetésA siófoki angolnacsapda haikiemelő ládája A siófoki angolnacsapda üzem közben területe már 18 000 ha aló csökkent. A rizs vegyszeres gyomirtásának, műtrágyázásának, gépi betakarításának nagyüzemi technológiája lehetővé tette, hogy a vetésterület ismét növekedjék és 1976-ban már 28 383 ha-on termeltek rizst. 1976-tól a vetésterület viszont újra csökkent és 1981-ben már a 15 000 ha-t sem érte el. A terület csökkenése több okra vezethető vissza, így a rizstelepek elavulására, a hiányos gépesítésre, a beruházási támogatások csökkenésére, és ezen időszak hűvös, a rizsíermesztés számára kedvezőtlen időjárásra. A rizsvetésterület csökkenése mellett a termésátlag is kedvezőtlenül alakult (lásd a 3. ábrát). 1971—1975 közötti átlagtermés 2350 kg/ha volt, 1976—80 közötti öt évben csak 1360 kg/ha. Az előző rövid áttekintésből is látható, hogy 1955-től kezdve mindig voltak olyan területek, amelyeken a rizstermesztést időszakosan, vagy véglegesen abbahagyták. A felhagyott rizstelepek további sorsa többféle lehet: — a létesítményeket (csatornák, gátak, műtárgyak) részben vagy egészben megszüntetik, a területet szántóföldi növények termesztésére használják, esetleg legelőt alakítanak ki, —• a létesítményeket meghagyják, de azok akadályozzák a mezőgazdasági munkát, és csökkentik a termőterületet, — a terület pihentetése és száraz művelése után rekonstrukciót hajtanak végre és újra visszaállítják a rizstermelésbe, — a legkedvezőtlenebb adottságú területeken mezőgazdasági termelést folytatni nehéz, ezért az évek nagy részében a terület parlagon marad. A felhagyott rizstelepek területe ma a régi (1955-ös) 50 000 ha max.-hoz képest 35 000 ha, de az 1965. évihez hasonlítva is eléri a 20 000 hektárt. A felhagyott rizstelepek tógazdasági hasznosításával kapcsolatban szeretnénk rámutatni halászatunk fejlődésére. (Folytatjuk) Fóris Gyula 21
