Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
Technikai eszközök a vezetés szolgálatában I. zismert, hogy a vezetés rendkívül sokrétű, felelősségteljes tevékenység. Ha arra gondolunk, hogy a vezetés alapvető feladata vízügyi szerveinknél éppen úgy, mint a népgazdaság más szervezeteinél a társadalmi érdekeknek megfelelő, az érintett szerv tevékenységi körébe tartozó célok kijelölése és az ezek végrehajtásához szükséges előfeltételekről való gondoskodás, továbbá a különböző részlegek tevékenységének összehangolása és munkájuk ellenőrzése, valamint a felmerülő akadályok gyors elhárítása, akkor látnunk kell, hogy ezt a bonyolult feladatot a különböző vízügyi szervek vezetői csak akkor tudják a követelményeknek megfelelő színvonalon megoldani, ha munkájukat ésszerűen szervezik. A jól szervezett vezetői munka teszi csak lehetővé a vezetés koncepciózus és operatív elemeinek összhangba hozását és a vezetett egység nyugodt, kiegyensúlyozott tevékenységét. Abban az esetben beszélhetünk csak hatékony vezetői munkáról, ha ezt sikerül tartósan biztosítanunk. A vezetők munkája hatékonyságának növelése szemponjtából rendkívül nagy szerepük van vízügyi szerveinknél is éppen úgy, mint a népgazdaság más területén azoknak a technikai eszközöknek, amelyek lehetővé teszik a mindenkori helyzet gyors áttekintését, a kommunikációs folyamatok meggyorsítását, az ügyviteli teendők időtakarékos ellátását, stb. Ezeknek az eszközöknek a köre — figyelembe véve a technika rohamos fejlődését — ma már rendkívül széles és így a választék igen gazdag. Az igénybe vehető eszközök — egyrészt tehermentesítik a vezetőket bizonyos manuális feladatoktól és ezáltal szellemi energiájukat, valamint idejüket olyan munkákra szabadíthatják fel, amelyek elmélyülést igényelnek, — másrészt meggyorsítják és tökéletesítik az egyre szaporodó információs anyagok feldolgozását, ami nagyban elősegíti a döntések színvonalának emelését, optimalizálását. Cikkünkben ezekről az eszközökről, illetve ezek bizonyos köréről szándékozunk rövid áttekintést adni. Ahhoz, hogy megfelelő módon választhassuk ki a vezetés munkáját segítő technikai eszközöket — figyelembe véve ezek választékának állandó bővülését, bonyolultságát és több irányú funkcióját —, mérlegelnünk kell azok bevezetésének rendszerre orientáltságát is, vagyis annak a hatásnak a figyelembevételét, melyet bevezetésük több, vagy minden egyes tevékenységi terület komplex racionalizálására, ill. az ott folyó munka hatékonyságának növelésére gyakorol. Mielőtt döntenénk ilyen eszközök beszerzése ügyében, feltétlenül szükséges tájékozódnunk azok teljesítményi paramétereiről, minőségéről, áráról, szállítási határidejéről. Mindezek mellett alaposan meg kell vizsgálnunk ezek üzemeltetésének esetleges kedvezőtlen következményeit is. A vezetésnek körültekintően mérlegelnie kell azt is, hogy milyen — különösen költséges — technikai eszközöket célszerű az egyes részlegek (ezen belül az egyes vezetők és titkárságok) külön, önálló rendelkezésére bocsátani, és melyeket hasznosabb centralizált módon felhasználni, ill. működtetni. A vezetés technikai eszközei igen széles skálán mozognak és magukban foglalják a legegyszerűbb eszközöktől kezdve egészen a magas technikai szinten levő, bonyolult géprendszerekig a szervezési, ügyviteli, adatfeldolgozási, számítási és irányítási munkák különféle eszközeit. Ide tartoznak: — a nyilvántartási technika eszközei, — a bizonylati technika eszközei, — a közlés- és jelzéstechnikai eszközök, — a levéltechnikai készülékek és gépek, — a lyukkártyatechnikai eszközök, — a könyvelőgépek, számítástechnikai berendezések. A következőkben a felsorolt eszközök közül a legfontosabbakat ismertetjük. Grafikus ábrázolás A grafikus ábrázolás jelentősége a vezetésben főleg abban áll, hogy nagyobb számú összefüggő információ összesített átadását teszi lehetővé olyan módon, hogy gyorsan és szemléletesen felfoghassuk a figyelemmel kísért jelenségek (folyamatok) jellegét, kölcsönös viszonyát és összefüggését. A grafikus ábrák alkalmazási lehetőségei vízügyi szerveinknél a vezetés területén rendkívül széles skálán mozognak. Felhasználhatók a különböző műszaki-gazdasági elemzéseknél, a meglevő vagy tervezett új szervezeti struktúrák elemzésénél, a műszaki és gazdasági paraméterek közötti összefüggések kifejezésére alkalmas matematikai modellek keresésénél, a beruházási intézkedések, innovációk legmegfelelőbb változatának kiválasztását alátámasztó számításoknál stb. A grafikus ábrák kihasználásának további területe az árösszefüggések műszaki paraméterek alapján való megállapítása, valamint a külföldi és hazai gyártmányok műszakigazdasági paramétereinek összehasonlítása. Végül, állandó segédeszközül szolgálnak a tervek folyamatos mennyiségi és időbeli ellenőrzéséhez. A felsorolt célokra a grafikus ábrák különböző fajtái felhasználhatók, a legegyszerűbb összekötő vonalú, oszlop- vagy körábrás vázlatoktól (diagramoktól) kezdve az ún „Z"-diagramon, az analitikus, számítási és tervezési diagramokon (ún. nomogramokon), az ütemterveken és hálós diagramokon keresztül a pályagrafikonokig stb. Ezek közül különösen előszeretettel alkalmazzák az utóbbi időben az ún. kritikus út elemzésének hálós diagramjait, amelyek a bonyolult, kapcsolódó folyamatok elemzését szolgálják. Az elmélet már e hálós diagramok számos fajtáját kifejlesztette: ezek között említhetjük pl. a PERT, a CPM, a RAMPS stb. rendszerű hálós diagramokat. A hálótechnikai modellek lehetővé teszik a vezető számára, hogy grafikus formában megismerje egy-egy összfolyamathoz tartozó részfolyamatok között fennálló technológiai és időbeli összefüggéseket, valamint a részfolyamatok kölcsönös kapcsolatait. Ezek a modellek lehetővé teszik még azoknak a részfolyamatoknak a meghatározását is, amelyek az ún. kritikus úton fekszenek. Ezt a módszert eredetileg olyan egyszeri előfordulású, többnyire egy meghatározott eseménnyel befejezetté váló alkotás vagy terv ütemezésére dolgozták ki, amely igen nagy számú tevékenységből áll. Közöttük — páronkét véve — lehet is, nem is időbeli függés. Mindenesetre egymással való összefüggéseik oly mértékben bonyolultak, hogy fejben tartásuk és áttekintésük egyszerűen lehetetlen. A vezetésben és a mérnöki munkákban számolnunk kell vele, hogy gyakran fontosabbak a rendszer alkotórészei közötti kapcsolatok és kölcsönhatások, mint külön-külön az egyes alkotórészek. Az ilyen típusú feladatok főként a nagyobb beruházásoknál adódnak elő és mivel a vízgazdálkodásban is jelentős az ilyen jellegű munkák száma, azért a hálótechnikai módszerek alkalmazásának itt is tág tere van. A hálódiagramok szerkesztésének alapja minden esetben az a részfeladatokat magában foglaló jegyzék, vagyis tevékenységjegyzék, amely a szerkesztendő hálódiagram mélységének, részletességének megfelelően tartalmazza a kitűzöP cél eléréséhez vezető út részfeladatait. Ugyancsak a tevékenységjegyzékben kell rögzíteni, a technológiai fázisok időtartamát. Attól függően, hogy mely változat alkalmazásával készítjük a hálódiagramot, szükséges a tevékenységjegyzék egyes adatait tovább részletezni vagy kiemelni. A megszerkesztett hálódiagram tevékenységei fölé írjuk a tevékenység tartalmára utaló rövid értelmező szöveget, vagy esetleg az ezt helyettesítő kódszámokat. Az ún. folyamatábrák az egymással összefüggő — több műveletből álló — munkamenetek ábrázolását szolgálják és 16
