Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

Technikai eszközök a vezetés szolgálatában I. zismert, hogy a vezetés rendkívül sokrétű, felelősségteljes tevékenység. Ha arra gondolunk, hogy a vezetés alapvető feladata vízügyi szerveinknél éppen úgy, mint a népgaz­daság más szervezeteinél a társadalmi érdekeknek meg­felelő, az érintett szerv tevékenységi körébe tartozó célok kijelölése és az ezek végrehajtásához szükséges előfeltételek­ről való gondoskodás, továbbá a különböző részlegek tevé­kenységének összehangolása és munkájuk ellenőrzése, vala­mint a felmerülő akadályok gyors elhárítása, akkor látnunk kell, hogy ezt a bonyolult feladatot a különböző vízügyi szervek vezetői csak akkor tudják a követelményeknek meg­felelő színvonalon megoldani, ha munkájukat ésszerűen szer­vezik. A jól szervezett vezetői munka teszi csak lehetővé a ve­zetés koncepciózus és operatív elemeinek összhangba hozá­sát és a vezetett egység nyugodt, kiegyensúlyozott tevékeny­ségét. Abban az esetben beszélhetünk csak hatékony vezetői munkáról, ha ezt sikerül tartósan biztosítanunk. A vezetők munkája hatékonyságának növelése szemponjtá­­ból rendkívül nagy szerepük van vízügyi szerveinknél is ép­pen úgy, mint a népgazdaság más területén azoknak a tech­nikai eszközöknek, amelyek lehetővé teszik a mindenkori hely­zet gyors áttekintését, a kommunikációs folyamatok meg­gyorsítását, az ügyviteli teendők időtakarékos ellátását, stb. Ezeknek az eszközöknek a köre — figyelembe véve a technika rohamos fejlődését — ma már rendkívül széles és így a vá­laszték igen gazdag. Az igénybe vehető eszközök — egyrészt tehermentesítik a vezetőket bizonyos manuális feladatoktól és ezáltal szellemi energiájukat, valamint idejü­ket olyan munkákra szabadíthatják fel, amelyek elmélyülést igényelnek, — másrészt meggyorsítják és tökéletesítik az egyre szapo­rodó információs anyagok feldolgozását, ami nagyban előse­gíti a döntések színvonalának emelését, optimalizálását. Cikkünkben ezekről az eszközökről, illetve ezek bizonyos köréről szándékozunk rövid áttekintést adni. Ahhoz, hogy megfelelő módon választhassuk ki a vezetés munkáját segítő technikai eszközöket — figyelembe véve ezek választékának állandó bővülését, bonyolultságát és több irá­nyú funkcióját —, mérlegelnünk kell azok bevezetésének rendszerre orientáltságát is, vagyis annak a hatásnak a fi­gyelembevételét, melyet bevezetésük több, vagy minden egyes tevékenységi terület komplex racionalizálására, ill. az ott folyó munka hatékonyságának növelésére gyakorol. Mielőtt döntenénk ilyen eszközök beszerzése ügyében, feltétlenül szükséges tájékozódnunk azok teljesítményi paramétereiről, minőségéről, áráról, szállítási határidejéről. Mindezek mellett alaposan meg kell vizsgálnunk ezek üzemeltetésének eset­leges kedvezőtlen következményeit is. A vezetésnek körültekintően mérlegelnie kell azt is, hogy milyen — különösen költséges — technikai eszközöket cél­szerű az egyes részlegek (ezen belül az egyes vezetők és titkárságok) külön, önálló rendelkezésére bocsátani, és me­lyeket hasznosabb centralizált módon felhasználni, ill. mű­ködtetni. A vezetés technikai eszközei igen széles skálán mozognak és magukban foglalják a legegyszerűbb eszközöktől kezdve egészen a magas technikai szinten levő, bonyolult géprend­szerekig a szervezési, ügyviteli, adatfeldolgozási, számítási és irányítási munkák különféle eszközeit. Ide tartoznak: — a nyilvántartási technika eszközei, — a bizonylati technika eszközei, — a közlés- és jelzéstechnikai eszközök, — a levéltechnikai készülékek és gépek, — a lyukkártyatechnikai eszközök, — a könyvelőgépek, számítástechnikai berendezések. A következőkben a felsorolt eszközök közül a legfontosab­bakat ismertetjük. Grafikus ábrázolás A grafikus ábrázolás jelentősége a vezetésben főleg abban áll, hogy nagyobb számú összefüggő információ összesített átadását teszi lehetővé olyan módon, hogy gyorsan és szem­léletesen felfoghassuk a figyelemmel kísért jelenségek (fo­lyamatok) jellegét, kölcsönös viszonyát és összefüggését. A grafikus ábrák alkalmazási lehetőségei vízügyi szerveink­nél a vezetés területén rendkívül széles skálán mozognak. Felhasználhatók a különböző műszaki-gazdasági elemzések­nél, a meglevő vagy tervezett új szervezeti struktúrák elem­zésénél, a műszaki és gazdasági paraméterek közötti össze­függések kifejezésére alkalmas matematikai modellek kere­sésénél, a beruházási intézkedések, innovációk legmegfele­lőbb változatának kiválasztását alátámasztó számításoknál stb. A grafikus ábrák kihasználásának további területe az árösszefüggések műszaki paraméterek alapján való megál­lapítása, valamint a külföldi és hazai gyártmányok műszaki­gazdasági paramétereinek összehasonlítása. Végül, állandó segédeszközül szolgálnak a tervek folyamatos mennyiségi és időbeli ellenőrzéséhez. A felsorolt célokra a grafikus ábrák különböző fajtái fel­­használhatók, a legegyszerűbb összekötő vonalú, oszlop- vagy körábrás vázlatoktól (diagramoktól) kezdve az ún „Z"-diag­­ramon, az analitikus, számítási és tervezési diagramokon (ún. nomogramokon), az ütemterveken és hálós diagramokon ke­resztül a pályagrafikonokig stb. Ezek közül különösen előszeretettel alkalmazzák az utóbbi időben az ún. kritikus út elemzésének hálós diagramjait, amelyek a bonyolult, kapcsolódó folyamatok elemzését szol­gálják. Az elmélet már e hálós diagramok számos fajtáját kifej­lesztette: ezek között említhetjük pl. a PERT, a CPM, a RAMPS stb. rendszerű hálós diagramokat. A hálótechnikai modellek lehetővé teszik a vezető számára, hogy grafikus formában megismerje egy-egy összfolyamat­­hoz tartozó részfolyamatok között fennálló technológiai és időbeli összefüggéseket, valamint a részfolyamatok kölcsö­nös kapcsolatait. Ezek a modellek lehetővé teszik még azok­nak a részfolyamatoknak a meghatározását is, amelyek az ún. kritikus úton fekszenek. Ezt a módszert eredetileg olyan egyszeri előfordulású, több­nyire egy meghatározott eseménnyel befejezetté váló alkotás vagy terv ütemezésére dolgozták ki, amely igen nagy számú tevékenységből áll. Közöttük — páronkét véve — lehet is, nem is időbeli függés. Mindenesetre egymással való össze­függéseik oly mértékben bonyolultak, hogy fejben tartásuk és áttekintésük egyszerűen lehetetlen. A vezetésben és a mérnöki munkákban számolnunk kell vele, hogy gyakran fon­tosabbak a rendszer alkotórészei közötti kapcsolatok és köl­csönhatások, mint külön-külön az egyes alkotórészek. Az ilyen típusú feladatok főként a nagyobb beruházások­nál adódnak elő és mivel a vízgazdálkodásban is jelentős az ilyen jellegű munkák száma, azért a hálótechnikai mód­szerek alkalmazásának itt is tág tere van. A hálódiagramok szerkesztésének alapja minden esetben az a részfeladatokat magában foglaló jegyzék, vagyis tevé­kenységjegyzék, amely a szerkesztendő hálódiagram mélysé­gének, részletességének megfelelően tartalmazza a kitűzöP cél eléréséhez vezető út részfeladatait. Ugyancsak a tevékenységjegyzékben kell rögzíteni, a tech­nológiai fázisok időtartamát. Attól függően, hogy mely válto­zat alkalmazásával készítjük a hálódiagramot, szükséges a tevékenységjegyzék egyes adatait tovább részletezni vagy kiemelni. A megszerkesztett hálódiagram tevékenységei fölé írjuk a tevékenység tartalmára utaló rövid értelmező szöveget, vagy esetleg az ezt helyettesítő kódszámokat. Az ún. folyamatábrák az egymással összefüggő — több műveletből álló — munkamenetek ábrázolását szolgálják és 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom