Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
Bükfürdő Harkóny-fürdő HÉVIZEINK Hévizeink hasznosításának hazánkban nagy múltja van. A t< mészetes források alakjában feltörő meleg vizeket már a rómaiak ismerték, hiszen ezekkel táplálták Aquincum fürdőit. A török ide ben a budai meleg fürdők messze földön nevezetesek voltak. A hév készletek feltárását a kútfúró ipar kifejlődése tette lehetővé. Magyr országon 1866-ban 37 m mélységből Harkányban, majd 1867-b Budapesten a Margitszigeten és a Városligetben 1000 m mélységt Zsigmondy Vilmos tárt fel mesterséges úton meleg vizet. Az alföldi f víztartó képződmények feltárása csak később, 1925-ben kezdőd meg Hajdúszoboszlón. A kezdeti eredmények után megindult az ország hévízkészlei nek korszerű technikai eszközökkel történő feltárása. Hazánk hév készlete európai, sőt világviszonylatban is jelentékeny, mert a fö hőáram hazánk földtani felépítése mellett kedvező és a magasa hőfoktartományok szintjén jó víztartó képződmények vannak. A hév termelésre különösen alkalmas területek a nagyalföldi és a kisalfö üledékes képződmények. Jelenleg az országban 620 olyan kút ve amelynek 35 °C-nál melegebb a vize. A 620 kút közül 181 tern 60 °C-nál melegebb vizet. Ezeknek a nagy hőmérsékletű, geotermik kutaknak a hasznosítása elsősorban a mezőgazdaságban és balne terápiában történik. Ki ne ismerné Hévíz, Hajdúszoboszló, Harká Balatonfüred és Budapest gyógyfürdőit — hogy csak a nevezetese beket említsük, — amelyeken évente ezrek keresnek gyógyuló 14
